Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Sok nagy sokra megy.
2700 milliárd forint lehetett a magyarországi magántőkealapokban 2022 legvégén – számolgatott a G7, hozzátéve, hogy ez a 2022-es 68 ezer milliárd forintos hazai GDP 4 százaléka. Magyarán az összesen 41 tulajdonosnál lévő vagyon a magyar gazdaság nem csekély mértékét fedi le.
A növekedés mértéke egészen elképesztő: az MNB statisztikái szerint 2020 végén még csak 179 milliárd forinttal rendelkeztek a magántőkealapok, 2021 végén 1134 milliárd forint felett diszponáltak, míg 2022. december 31-ére már 1551 milliárd forintos vagyonuk lett.
Hogy mi adja a G7 számítása és a jegybank adatai közötti különbséget? A G7 számításai szerint a 92 olyan alapban, ahol beszámoló elérhető volt, a tartott vagyon összege a mérlegeik szerint 2022. december 31-én 2387 milliárd forintot tett ki, míg 48 alap esetében nem tartották be a beszámolási elvárásokat, ezekben a lap becslése szerint legalább 277 milliárd lehetett.
Az eltérés miatt keresték az MNB-t is, de egyelőre nem kaptak választ, ám a G7 úgy véli, hogy csak az alapkezelők egy része szolgáltat adatot, illetve csak az alapok egy részéről.
És hogy miért vonzó a magántőkealap? Az ezekre vonatkozó speciális szabályok ugyanis a rejtőzködés lehetőségét nyújtják a befektetők számára. Míg a hagyományos cégek (kft.-k, bt.-k, részvénytársaságok stb.) esetében bárki néhány perces online kereséssel hivatalos információkat szerezhet a tulajdonosi hátterükről és pénzügyeikről, a magántőkealapokba befektetők zárt köre beteheti és gyarapíthatja a pénzét úgy, hogy a cégnyilvánossági szabályok nem vonatkoznak rá.
Direkt36: Óriási vagyonokat rejtettek el kormányközeli körök, a Magyar Bankholding csaknem 11 százaléka Száraz Istváné
Az tényfeltáró oldal egy hivatalos adatbázisból új információkat szerzett a magántőkealapokról.
A lap kutakodása ugyanakkor azt is kiderítette, hogy az összes alap 84 százaléka köthető a NER-hez, míg a kezelt magántőkalapok mérleg szerinti nettó eszközértékének 95 százaléka a kormányközeli „vállalkozóké”. Sőt, a koncentráció még nagyobb, hiszen a magántőkelapokban lévő vagyon kétharmada csupán négy tulajdonos közelében koncentrálódott tavaly év végén:
Ezenkívül megjelenik Jászai Gellért 83 milliárd forinttal, Hernádi Zsolt 67 milliárddal, de még Spéder Zoltán is feltűnik 200 millió forinttal.
Hirtelen eltűntek a NER-közeli magántőkealapok tulajdonosainak nevei a NAV adatbázisából, magyarázat nincs rá
Januárban még több tucat magántőkealap valós tulajdonosa szerepelt a NAV tényleges tulajdonosi adatbázisában. A Direkt36 cikkének megjelenése óta azonban törölték őket. Eltűnésükért senki nem vállal felelősséget.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.