Egész évi gazdasági visszaesés, 19 százalékos infláció – a GKI még mindig meglehetősen pesszimista. A kormányzati gazdaságpolitikának nincs stratégiája, reformok helyett csak megszorításokkal operál – írja a gazdaságkutató legfrissebb prognózisában.
Nem változtatott az irányadó kamaton, emellett javított idei gazdasági növekedési prognózisán és javulást vár a foglalkoztatás alakulásában is az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. Az idei GDP-növekedést 1 százalékra emelte a testület.
Az orosz jegybank 4,5 és 6,5 százalék közé saccolja az idei infláció mértékét, miközben Kijevben a tavalyi első negyedévhez mért zuhanás ellenére optimisták, mivel az évvégi számokhoz képest 2,4 százalékos javulást regisztráltak.
Év elején nagyot esett az ipari termelés, főleg az energiaipar, az építőipar pedig megzuhant. A háztartások fogyasztása jelentősen csökkent. 2021 elejéhez képest 0,9 százalékkal, az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal zsugorodott a magyar GDP, ezzel folytatódott a technikai recesszió.
Beadta a kormány a 2024-es költségvetés tervezetét, Varga Mihály pedig sajtótájékoztatón beszélt a részletekről. 6 százalékos inflációval számol a kormány 2024-re. A honvédelmi alapba másfélszer annyi pénzt tesznek bele, mint idén, a rezsialapba feleannyit.
A tavalyi utolsó negyedév után az idei első negyedévben is csökkent a német GDP, az Európai Unió legnagyobb gazdasága ezzel technikai recesszióba került.
Csökken a GDP, miközben az infláció továbbra is extrémen magas: Magyarország is megérkezett a stagfláció nem túl vidám időszakába. Vannak ugyan ennél sokkal rosszabb gazdasági helyzetek is – például mindenképp jobban jártunk, mint ha hiperinfláció lenne –, de mégis különlegesnek számít ez az állapot: a krízisek változatos fajtái közül ez az, amelyre a legnehezebb megtalálni a megoldást.
Éves szinten talán minimális növekedéssel zárhatja a magyar gazdaság az évet, de még nehéz idők állnak előttünk a szakértők szerint.
Találtak a Pénzügyminisztériumban egy számot a GDP-csökkenés részletei között, amiben jól állunk, és azt is kifejtették, hogy az EU-pénzek visszatartása legalább fél százalékponttal vetette vissza a magyar gazdasági teljesítményt.
1,1 százalékkal kisebb volt a GDP az egy évvel korábbihoz képest január és március között a kiigazított adatok alapján, az pedig a 2008-as világválság óta most először történt meg, hogy három egymást követő negyedévben is csökkenjen a gazdaságunk teljesítménye. Főleg az ipar gyenge teljesítménye húzta vissza a gazdaságot.
A gazdaság alig fog növekedni idén, ha egyáltalán nő, az infláció még sokáig nagyon magas marad – számolnak a CIB friss előrejelzésében. Az infláció ugyan szerintük is 10 százalék alatt lehet az év végére, de komoly a kockázat, hogy 2024 végéig nem esik le 4 százalék alá.
A parlament költségvetési bizottsága előtt számolt be a gazdaságfejlesztési miniszter a terveiről.
A kormányzati intézkedések visszafogják a háztartások fogyasztását, az inflációt pedig növelik – ezt az eredményt dobta a Pénzügyminisztérium előrejelzési modellje. A kormány célja a gazdasági növekedés erősítése a beruházások támogatásán keresztül. Az államháztartás már most pocsék helyzetben van, a Fidesz által kialakított adó- és nyugdíjrendszerben a lehető legrosszabb csillagállás valósult meg: magas az infláció, magasak a kamatok, de lassú a gazdasági növekedés.
Közelítget a magyar gazdaság az európai átlaghoz. Legalábbis egy olyan mutató alapján, amely a pillanatnyi sorrendet nagyjából tükrözi ugyan, de tendencia felvázolására kevéssé alkalmas.
India arányaiban is nagyobb munkaképes korú népességgel rendelkezik, mint bármely más nagy gazdaság. Hiába nő azonban a dolgozni képes emberek aránya, katasztrófához vezethet, ha nem sikerül munkát adni nekik. A kilátások vegyesek.
Az utolsó tíz esztendő – legalábbis a reáljövedelmet tekintve – elveszett évtizednek számít Oroszországban: 2013-2023 között növekedés helyett hat százalékkal esett az átlag reáljövedelem. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta viszont csökken a szegények és gazdagok közötti különbség. Ennek fő oka, hogy a háborúban való részvételért, illetve az elesett katonák után járó „koporsópénzt” elsősorban a kevésbé tehetősek kapják, mert ez az a réteg, amely elsősorban jelentkezett hivatásos katonának.
Az Eurostat előzetes adatai szerint a magyar egy főre jutó GDP a tagállamok sorában hátulról a nyolcadik, 2022-ben utolérte a portugált, ám elolvadt az előnye a románnal szemben.
Miért építünk gázerőművet orosz gázhoz? Örülhetünk-e annak, hogy csökkent az infláció? Meg lehet-e enni a GDP-t? És vannak-e egyáltalán gazdasági céljaink? Podcastban válaszoltunk az elmúlt napok gazdasági kérdéseire.
2022-ben javult ugyan az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, összege viszont folyó áron a GDP 12 százalékával ugrott meg, ami a kamatterhek jelentős növekedésével jár.
