Nagy Márton: A gazdaságunk alapjai igenis erősek, csak béke kellene, és az elektromos autók támogatása
Külső problémákkal magyarázta a Nemzetgazdasági Minisztérium a gyenge GDP-adatot.
Külső problémákkal magyarázta a Nemzetgazdasági Minisztérium a gyenge GDP-adatot.
A sokadszor is csökkentett kormányzati várakozásokhoz is nagyon komoly változásra volna szükség, és nem látszik, mi adhat okot reményre – vélik az elemzők, miután kijött egy rendkívül rossz GDP-adat.
A legrosszabb várakozásokat igazolta a most kiadott GDP-szám, április–júniusban gyengébben teljesített a gazdaságunk, mint az év legelején. A fogyasztás nem nagyon akar beindulni, az iparunk gyenge, az építőipar tud csak segíteni, és az még nem is látszik ezeken a számokon, hogy az aszály mennyire le fogja rontani az éves teljesítményt.
Egy Trump-elnökség inkább negatívan hathat Európára, de azt egyelőre nem lehet megmondani, a forintot gyengítené-e. A belátható jövőben fontosabb tengerentúli fejlemény, hogy milyen kamatcsökkentési pályán indul el az amerikai jegybank. És hogy az MNB a Fedhez igazodva és a vártnál kedvezőbb inflációs adatok nyomán mennyit kész még vágni a hazai alapkamatból.
A gazdaság 2,5 százalékkal nőhet idén a Kopint-Tárki friss elemzése szerint. Az iparban sokkal rosszabb, a lakossági fogyasztásban jóval jobb évet várnak, mint amilyennek tavasszal tűnt a helyzet.
Az utolsó helyre szorult Magyarország az uniós tagállamok között az egy főre jutó fogyasztás rangsorában – derül ki az Eurostat friss jelentéséből. De a versenyképesség szempontjából sem jobb a helyzet. HVG-Ténytár.
A nemzetgazdasági miniszter szerint vendégmunkás csak arra a területre jön, amelyre nem jut magyar munkavállaló.
Az összes termékkört nézve a magyarországi árszínvonal az uniós átlag 76 százaléka. Ezért alacsony a magyar háztartások fogyasztása, ezért gyenge a fizetések vásárlóereje, ezért alacsony az egy főre jutó GDP.
2023-ban még Bulgáriában is közelebb volt a háztartások fogyasztása az uniós átlaghoz, mint Magyarországon. Egy főre jutó gazdasági teljesítményben Magyarország az uniós országok sorában hátulról az ötödik.
Mit jelent, hogy csökken az infláció, ha minden drágul tovább? Miért érzem magasabbnak annál, mint amit írnak? Hogyan kell értelmezni az átlagbéreket? Mit jelent az én életemre nézve, hogyha nő a GDP? Pénzügyi podcastunkban segítettünk eligazodni a makrogazdasági mutatókban, hogy világos legyen, mit jelentenek a mi pénzünkre nézve.
Kicsit több, mint 1400 milliárd forintból megvette az állam a Budapest Airportot; ehhez képest aprópénz az a pár száz milliárd forint, amellyel kormánykedvenc ingatlanosok üzleteit mentették meg; a politikusok mellett a napelemesek is attól félnek, mi jön a választás után. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az autóiparunk és az akkugyártásunk is rosszul teljesített, ennek ellenére is sikerült a várakozásokat meghaladó GDP-növekedést összehozni. A szolgáltató szektor jó számokat hoz, bár az áremeléseknek nem örülhetünk, és végre egy kicsit többet is vásárolnak az emberek.
Bhutánban ötévente boldogságügynökök veszik nyakukba az országot, hogy képet kapjanak a lakosság boldogságszintjéről. Egyiküket egy magyar–bhutáni rendezőpáros, Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai követte éveken át, hogy dokumentumfilmet készíthessenek róla és a felmérésről.
Valamivel lassabb gazdasági növekedést és jóval magasabb költségvetési hiányt vár az Európai Bizottság Magyarországon az idei évre, mint a kormány. A bizottság szerint az államadósság nőni fog, miközben a kormány szerint csökkenni.
Hiába okozott kellemes meglepetést Magyarország gazdasági növekedése az első negyedévben, a román GDP valamivel gyorsabban nőtt.
A magyar gazdaság alulteljesít régiós versenytársaihoz képest. A tavalyi Európa-bajnok infláció nyomán Romániában már többet érnek a fizetések, nagyobb a GDP, és a sereghajtó bolgárok is majdnem annyit fogyasztanak, mint a magyarok. De mi történik, ha nem a román, bolgár árszínvonalhoz viszonyítjuk a vásárlóerőt?
A nemzetgazdasági miniszter érvelési minőségében meglehetősen problémás véleménycikket közölt. Nagy Márton szerint a GDP nem is fontos, és egy kormányközeli kutatóintézet 2021-es összehasonlítására alapozza, hogy Románia nem előzte meg Magyarországot 2023-ban. Miközben a magyar költségvetésben április végére épp összejött az egész évre tervezett hiány, az államadósság pedig csak a brutális infláció miatt csökkent az elmúlt években, Nagy Márton azért korholja Bukarestet, mert már majdnem 50 százalék a román államadósság.