Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az önkormányzati és az európai parlamenti választások híreivel volt tele minden a héten – erre készült az egész EU, és persze a teljes magyar politikai élet, de mellettük még az orosz titkosszolgálat is –, így aztán majdnem észrevétlen maradt az, ami bármikor máskor napokig a legfontosabb téma lett volna: a magyar állam megvásárolta a Budapest Airport Zrt.-t. A vételár 3,1 milliárd euró, de ennyivel nem ússzuk meg, még a korábbi tulajdonosok 1,44 milliárd eurós hiteltartozását is átvállalta a köz nevében a kormány befektetőcége – ez együtt forintba átszámítva 1415 milliárd.
A Liszt Ferenc repülőtér Skycourt csarnoka
Túry Gergely
A kormány persze gyurcsányozással reagált, az pedig egy pillanatig sem kérdés, hogy az ország vezetőinek régi nagy álma vált valóra, annyira, hogy egy szakértő a vásárlás racionális okairól annyit tudott mondani: „Becsípődés”. Tény az, hogy finoman szólva is volt már jobb helyzetben az államkassza, mint most – de persze a kormány által kiválasztott üzemeltetőknek így is nagy üzlet lehet ez még.
„Mindenki érti, hogy mi történik a háttérben” – mondta a kereskedelmi ingatlanok egy szakértője, a kormány ugyanis teljesen feleslegesen megvesz 350 ezer négyzetméternyi irodát, méghozzá több száz milliárd forintért. Ezzek a saját kegyenceit szabadítja meg olyan beruházásoktól, amelyeket a befuccsolás fenyegethetett volna.
A zuglói Bosnyák téren épülő irodakomplexumért 244 milliárd forintot ad a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, Tiborcz István és Garancsi István irodáiért a Dürer-kert helyén 120 milliárdot fizet az állam – erről derült ki, hogy az építők megzsarolhatták a kormányt azzal, hogy ha nem kapnak még többet, leáll a munka, de nem jött be a tervük –, a Budapart építkezésről leválasztott épület pedig még 255 milliárd forint közpénzt visz el. Mindezt ráadásul egy szokatlan jogi megoldással hajtják végre.
Egészen más miatt várják a választást azok, akik a 2021-es állami támogatású napelemes programban vannak benne: közülük egyre többen tartanak attól, hogy amint véget ér a kampány, összeomlás jöhet.
A kereslet csökken, a megítélt összegeket pedig rendkívül lassan fizetik ki, úgyhogy sok olyan cég, amely arra állt át, hogy az addigi önerős keresletet kiszorító állami támogatású programban dolgozzon, most már nagyon várja, hogy pénzhez jusson. Ha a lebonyolító nem gyorsít a kifizetéseken, nemcsak cégek százai dőlnek be, de a legújabb napelemes program végrehajtása is veszélybe kerülhet.
A hét képe: az egymilliárd forint uniós pénzből épült, nemrég átadott, de mostanra már beszakadt verpeléti kerékpárút
A beszakadt verpeléti kerékpárút
RTL/olvasói fotó
Iszonyú magas labda volna a narancskrízissel poénkodni egy választás hetében (hát még ha nem pont ennek az ellenkezőjét mérnék), de akkor most komolyan: hatalmas válság van a narancs piacán világszerte. Ezt mi is megérezzük, bár a nagy inflációban nem volt talán annyira feltűnő, hogy két év alatt 79 százalékkal drágult a magyar piacon a narancslé.
A világ két legnagyobb narancsexportőr országában, az Egyesült Államokban és Brazíliában évek óta pusztulnak az ültetvények, az idei válság pedig még az eddigieknél is nagyobb lehet. A gyümölcslevekkel foglalkozók most azt fontolgatják, hogy törvénymódosítást kezdeményezzenek: árulhassák akkor is narancslé néven az italt, ha a narancsot mandarinlével ütik fel.
Politikailag vesztésre áll a Sulyok Tamás szemben kezdeményezett megfosztási eljárás, hiába állítja a Demokratikus Koalíció, hogy a köztársasági elnök a 2000-es évtized elején ügyvédként ellenjegyzett olyan szerződéseket, amelyek révén strómanokon keresztül osztrák tulajdonba kerülhetett volna több mint száz hektár termőföld.
Sulyok Tamás beiktatásán
MTI/Koszticsák Szilárd
De a HVG azt is kiderítette: amikor a szóban forgó földügyek zajlottak, Sulyok kiterjedt cégháló kulcsembere volt, a cégek pedig szinte kivétel nélkül furcsa véget értek, miután kiszállt belőlük. Több gyakorlatilag eltűnt, volt, amelynek Jugoszláviában veszett nyoma a papírok szerint, és olyan is akadt, amelyet a vám- és pénzügyőrök is hiába kerestek.
Részletezte a Központi Statisztikai Hivatal, hogyan állt össze a meglepően jó, 1,7 százalékos növekedést jelző január-márciusi GDP-adat. Annak ellenére sikerült ilyen eredményt elérni, hogy a húzóágazatnak kijelölt járműipar és az akkugyártás is rosszul teljesített az év elején, a teljes ipar pedig 4,2 százalékos visszaesést mutatott be.
A szolgáltató szektor azonban kimondottan jól muzsikált. Az „információ, kommunikáció” elnevezésű területen volt a legnagyobb, 9,8 százalékos növekedés, valószínűleg nem függetlenül attól, hogy a telefon- és internetdíjak hatalmasat nőttek, de a szabadidős szolgáltatások 7,3, valamint a turizmus-vendéglátás 5,2 százalékos növekedése azt mutatja, hogy egy kicsit már bátrabban merjük költeni a pénzünket.
Új királyt avatott a YouTube: hat év után lett új rekorder, immár MrBeasté a legtöbb feliratkozóval rendelkező csatorna. A művésznév mögött álló Jimmy Donaldsonnak a 267 millió feliratkozót jelentő álomhatárt kellett átlépnie ehhez a csúcshoz.
Jimmy Donaldson, alias MrBeast
AFP/Michael Tran
Az embereket őrült kihívások elé állító MrBeast egy-egy videója után 2,5-3 millió dollárt kap a YouTube-tól a százmilliónál is több megtekintés után. A videóiban a fizikai és mentális határokat feszegeti – például fóbiákat tesztel, de volt, hogy ötven órát töltött el az Antarktisz jegén. Mindez havonta 7-8 millió dollárjába kerül az egyéb üzleteivel együtt, de bőségesen megtérül a beruházás.
