Az összes termékkört nézve a magyarországi árszínvonal az uniós átlag 76 százaléka. Ezért alacsony a magyar háztartások fogyasztása, ezért gyenge a fizetések vásárlóereje, ezért alacsony az egy főre jutó GDP.
2023-ban még Bulgáriában is közelebb volt a háztartások fogyasztása az uniós átlaghoz, mint Magyarországon. Egy főre jutó gazdasági teljesítményben Magyarország az uniós országok sorában hátulról az ötödik.
Mit jelent, hogy csökken az infláció, ha minden drágul tovább? Miért érzem magasabbnak annál, mint amit írnak? Hogyan kell értelmezni az átlagbéreket? Mit jelent az én életemre nézve, hogyha nő a GDP? Pénzügyi podcastunkban segítettünk eligazodni a makrogazdasági mutatókban, hogy világos legyen, mit jelentenek a mi pénzünkre nézve.
Kicsit több, mint 1400 milliárd forintból megvette az állam a Budapest Airportot; ehhez képest aprópénz az a pár száz milliárd forint, amellyel kormánykedvenc ingatlanosok üzleteit mentették meg; a politikusok mellett a napelemesek is attól félnek, mi jön a választás után. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az autóiparunk és az akkugyártásunk is rosszul teljesített, ennek ellenére is sikerült a várakozásokat meghaladó GDP-növekedést összehozni. A szolgáltató szektor jó számokat hoz, bár az áremeléseknek nem örülhetünk, és végre egy kicsit többet is vásárolnak az emberek.
Nem számítottak az elemzők ekkora növekedésre.
Bhutánban ötévente boldogságügynökök veszik nyakukba az országot, hogy képet kapjanak a lakosság boldogságszintjéről. Egyiküket egy magyar–bhutáni rendezőpáros, Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai követte éveken át, hogy dokumentumfilmet készíthessenek róla és a felmérésről.
Valamivel lassabb gazdasági növekedést és jóval magasabb költségvetési hiányt vár az Európai Bizottság Magyarországon az idei évre, mint a kormány. A bizottság szerint az államadósság nőni fog, miközben a kormány szerint csökkenni.
Hiába okozott kellemes meglepetést Magyarország gazdasági növekedése az első negyedévben, a román GDP valamivel gyorsabban nőtt.
A magyar gazdaság alulteljesít régiós versenytársaihoz képest. A tavalyi Európa-bajnok infláció nyomán Romániában már többet érnek a fizetések, nagyobb a GDP, és a sereghajtó bolgárok is majdnem annyit fogyasztanak, mint a magyarok. De mi történik, ha nem a román, bolgár árszínvonalhoz viszonyítjuk a vásárlóerőt?
A nemzetgazdasági miniszter érvelési minőségében meglehetősen problémás véleménycikket közölt. Nagy Márton szerint a GDP nem is fontos, és egy kormányközeli kutatóintézet 2021-es összehasonlítására alapozza, hogy Románia nem előzte meg Magyarországot 2023-ban. Miközben a magyar költségvetésben április végére épp összejött az egész évre tervezett hiány, az államadósság pedig csak a brutális infláció miatt csökkent az elmúlt években, Nagy Márton azért korholja Bukarestet, mert már majdnem 50 százalék a román államadósság.
Elnézte a számot Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az, aki a konvergenciaprogramban azt írta, hogy az ukrajnai béke 0,3 százalékponttal emelné a GDP-növekedést.
A vártnál jobban indította a magyar gazdaság 2024-et; közben az is kiderült, hogy a fizetésekben és a fogyasztásban is az EU leggyengébbjei közé kerültünk. Megnéztük, hogyan lehetne csökkenteni a benzinárat, és azt is kipróbáltuk, mennyi ideig lehet Mészáros Lőrinc nélkül élni. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Mai árfolyamon közel 26 ezer milliárd forint a tiszta nyeresége Magyarországnak azzal, hogy 2004-ben EU-tag lett. Tényleg fejlődtünk is az elmúlt húsz évben a történelmi szintű pénzesőnek hála, azonban sokkal rosszabbul éltünk az eséllyel, mint bármelyik másik ország a környékünkről, úgyhogy szép lassan elhúz tőlünk Közép-Európa és utolér Bulgária. Megnéztük, mi az EU-tagságunk első húsz évének mérlege a gazdaságban.
Április közepe óta nem látott szintre erősödött a magyar fizetőeszköz az euróval szemben.
Lerövidíti az átfutási időt a Központi Statisztikai Hivatal, amely a jövőben még hamarabb fogja közölni a részletes összgazdasági adatokat is.
Belendült a magyar gazdaság 2024 elején, bár ott még nem tartunk, ahonnan közel két éve esni kezdett. A növekedés egyik legfontosabb oka azonban nem túl örömteli: a telefon- és internetdíjak óriási emelkedése húzta felfelé a számokat.
Magyarország a német hadiipar egyik legnagyobb vásárlójává vált, miközben az összes régiós ország gyors haderőfejlesztésbe kezdett. A magyar katonai ráfordítások először érték el a NATO két százalékos célját, de meredek emelkedésük ellenére is elmaradnak a régiós, sőt a globális átlagtól is. Ez utóbbiak egy év alatt közel hét százalékkal 2,4 ezer milliárd dollárra nőttek, a valaha volt legmagasabb szintre.
Az IMF 2,2 százalékos gazdasági növekedést jósol az idei évre Magyarországnak – a kormány 2,5 százalékot vár.
A kinti jövedelem nagyjából kétharmadát biztosító hazai pozíció lenne a legfontosabb tényező, amiért a külföldön dolgozó magyarok megfontolnák a hazatérést. A magyar munkaerőpiaci problémák orvoslásának a külföldről hazatérő magyarok jelenthetnék az egyik fontos elemét – hacsak nem akar a kormány kizárólag a vendégmunkásokra építeni.
