Kudarcba fulladt az első kísérlet, hogy felébresszék az indiai holdjárót
Egyelőre úgy tűnik, nem élte túl a Holdon töltött 14 napos éjszakát a két indai űreszköz, a Vikram és a Pragyan.
Egyelőre úgy tűnik, nem élte túl a Holdon töltött 14 napos éjszakát a két indai űreszköz, a Vikram és a Pragyan.
Komolyan segítheti a Hold és a Mars kolonizációját is a kombucha, mely az elmúlt évek során egyre inkább elterjedt a kávéházakban is.
Két héten át állt sötétben és hidegben India Holdra küldött leszállóegysége és holdjárója. Pénteken kiderül, folytatni tudják-e a küldetést.
Az amerikai Berkeley Egyetem kutatói szerint kétszer, de akár háromszor is több oxigén lehet a Callistón az eddig feltételezetthez képest. Jelenleg nincs olyan forgatókönyv, amely megmagyarázná az igen jelentős eltérést.
Hawaii kutatók szerint amikor a Hold áthalad a Föld mágneses terének egy bizonyos részén, olyan erős elektronsugárzás éri a felszínét, hogy beindul a vízképződés.
A NASA nyolc hónapon át mérte a Hold rengéseit három szeizmográf segítségével, és volt olyan adat, amelynek eredetére nem találtak magyarázatot. Most megtalálták.
India a Csandrajáan–3 küldetésnek köszönhetően több fontos adatot is szolgáltatott a Holdról, ami a jövőbeni küldetésekhez jön majd nagyon jól.
A lezuhant orosz holdszonda után most a sikeresen landolt indiait is lefényképezte a NASA, még azelőtt, hogy beállt volna a sötétség.
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) szerint augusztus 26-án sikerült olyan szeizmikus aktivitást észlelni a Holdon, amely minden valószínűség szerint természetes eredetű.
Japán csütörtökön kísérli meg holdjárójának elindítását, és amennyiben sikerrel jár, India után az ötödik olyan országgá válhat, amely sikeres holdra szállást hajt végre.
Hamarosan leszáll az éj a Hold azon részére, ahol az indiai Vikram leszállóegység és az abból kigördült Pragyan holdjáró is áll. A szerkezet akkumulátorának -180 Celsius-fokot kell kibírnia.
Visszanézett a Pragyan indiai holdjáró arra a területre, ahol landolt vele a Vikram nevű leszállóegység. A képen még utóbbi tudományos műszerei is jól látszódnak.
India holdra szálló egysége, a Vikram egy olyan eszközt is vitt magával, amellyel be tud fúrni a talajba, hogy megmérje annak hőmérsékletét. 40 centiméterrel a felszín alatt igen kellemes a környezet.
Csütörtöktől három napon át lehet majd együtt látni az égen a Holdat és a Szaturnuszt, előbbi égitestet pedig külön is érdemes lesz szemügyre venni.
A Holdon szerdán sikeresen landolt indiai leszállóegység egy rovert is szállított az égitestre, a Pragyan a következő két hétben vizsgálja majd az égitest felszínét.
A Hold déli pólusánál egy különleges eljárással világították át az égitest felszínét 300 méteres mélységig, és igen meglepő felfedezésre jutottak a kutatók.
Magyar idő szerint szerda délután sikeres leszállást hajtott végre India Csandrajáan–3 leszállóegysége a Hold déli pólusánál.
Bár több árulkodó jel is volt, hogy nem a Hold Tyho-kráterét látja az ember a Kanadai Űrügynökség által megosztott fotón, a szervezetnél ezeket nem vették észre.