Valamivel több mint egy hónappal azután, útnak indult a Hold felé az indiai Vikram, augusztus 23-án sikeresen landolt az égitest felszínén. Az azóta eltelt időben távdiagnosztikával átvizsgálták a szerkezetet, és nem találtak rajta olyan meghibásodást, ami megakasztaná a küldetést. Ennek köszönhetően a leszállást követően kinyílt a Vikram leszállóegység oldala, és kigurult a Pragyan holdjármű.

Az indiai űrkutatási szervezet (Indian Space Research Organization, ISRO) mindezt az X-oldalán tudatta.

A nagyjából 26 kilogrammos szerkezet a következő 14 napban fog adatokat gyűjteni az égitestről. A küldetés kritikus része csak most kezdődik, kérdés ugyanis, hogy a rover miként tud manőverezni a Hold déli pólusának egyenetlen felszínén. Az ISRO egyelőre nem közölt információkat a szerkezet mozgásáról.

Az indiai robot a Hold talaját alkotó regolitot fogja vizsgálni, kémiai elemzést végez majd rajta. Két héten belül a rover és a Vikram is külön-külön kísérleteket hajt majd végre. Az időkeret azért ennyire szűk, mert a déli pólusnál viszonylag zord körülmények uralkodnak. A sötétségben -230 Celsius-fok van, ami komoly kihívás elé állítja a robot működtetését.

Indian Space Research Organization

A Pragyan olyan elemeket fog keresni a Holdon, mint a kalcium, magnézium, alumínium, szilícium és kálium. A Vikram eközben méri majd a szeizmikus aktivitást a leszállás helyszínén. A csomagban a NASA egyik műszere is megtalálható, amivel a Holdrendszer dinamikáját fogják mérni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Föld-Hold távolságot fogják kiszámolni, mert eddig ezt az Apollo-küldetések során elhelyezett fényvisszaverő eszközökkel teszik meg.

A Hold déli sarka azért ennyire népszerű helyszín, mert a feltételezések szerint vízjég található ott. Ebből oxigént és vizet lehet előállítani, ami a későbbi Hold-bázison élők számára elengedhetetlen fontosságú lesz. Emellett ebből a rakéták számára üzemanyagot is tudnak majd készíteni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.