Egy amerikai mélygarázsban bukkantunk rá Kádár János parádézós autójára
A 60 esztendős múltra visszatekintő Csajka jelenleg Los Angelesben állomásozik.
A 60 esztendős múltra visszatekintő Csajka jelenleg Los Angelesben állomásozik.
A viszonylag békés hatalomváltás, de akár a palotaforradalom is ritka volt a szovjeteknél, illetve az oroszoknál. A Kreml urai inkább kihalásos alapon veszítették el posztjukat – bár megeshetett, hogy a riválisok erre rásegítettek.
A 77 éves Julia Hruscsova a sínek mentén gyalogolt, amikor elütötte a vonat.
Örülhetnek a moszkvai hruscsovkák lakói, ha megtartja ígéretét Putyin és az orosz főváros polgármestere. A régi, lepukkant ötszintes házakból nemsokára újakba költözhetnének ugyanis.
A hruscsovi politika a nyugatinál is gyorsabb szovjet fejlődést vizionált, az „utolérni és túlszárnyalni” célkitűzés viszont sosem vált valóra: a Nyugatot nemhogy beérni nem tudta Kelet-Európa, hanem a rendszerváltás idejére drasztikusan le is maradt. Közben meghiúsult a szocialista országok tervutasításos szisztémáknál lazább összefogása, így a térség gazdasági felzárkózása még távolibbá vált.
Szinte teljesen kitörölték a történelmi emlékezetből az 1953-as németországi felkelést. A pontos részleteket csak most, hatvan évvel később kezdik feltárni. A berlini felkelésként ismertté vált, valójában országos méreteket öltött megmozdulás hatására alig egy nap alatt összeomlott a keletnémet kommunista rendszer, amelyet csak a Vörös Hadsereg beavatkozása mentett meg.
A Hruscsov-korszakban magyar politikusok többször jelentettek a szovjet nagyköveteknek a belpolitikai eseményekről - mondta Baráth Magdolna, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának osztályvezetője hétfőn az MTI-nek abból az alkalomból, hogy megjelent a könyve a Napvilág Kiadó gondozásában.
Imádta Dosztojevszkijt, csodálta a moszkvai metrót, romantikus sétákat tett Hruscsovval. Marilyn Monroe rejtélyes élete most a szovjet kémszállal gazdagodott.
Nemcsak a múltat, de a jelent és a jövőt illetően is fellángoltak a viták Németországban a berlini fal építésének évfordulója kapcsán.
Hruscsov számára nem volt más választás, mint az 1956-os magyar forradalom leverése, az azonban mégis vereséget jelentett számára - állította az egykori szovjet kommunista pártvezető fia egy vasárnapi német lapinterjúban.
Sztálin 1953-as halálának körülményei máig tisztázatlanok, így továbbra is nagy teret kapnak az összeesküvés-elméletek. Most mindenesetre egy Magyarországon kevésbé ismert verziót ismertetünk, és vetjük össze már nálunk is közölt adatokkal.
Nyikita Szergejevics Hruscsov megítélése máig nagy viták tárgya: ő számolt le a sztálinizmussal a Szovjetunióban, de aztán bele is bukott ebbe a kísérletbe, illetve abba, hogy maga sem volt mentes az önkényeskedéstől. 1956 februárjában mindenesetre történelmi jelentőségű, de titkos beszédet mondott a szovjet állampárt kongresszusán.
A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán, 1956 februárjában három fontos és új hangvételű beszéd is elhangzott. Az első kettő nyilvános volt, Hruscsov és Mikojan tartotta, a harmadik - a Sztálint igazán leleplező - titkos. Világszerte ez a harmadik, szintén Hruscsov által elmondott szónoklat vált ismertté, miközben a történelem alakulásából jól látható, inkább az első két beszédre, na meg talán a „plusz egyre”, a sztálinista Molotov egyik felszólalására kellett volna például a magyaroknak is jobban figyelniük 1956-ban.
Ötven évvel ezelőtt, 1961-ben született hat ismert személyiség. Mementó-sorozatunk e rendhagyó részében megnéztük, mi történt többek között Gyurcsány Ferenc, Lagzi Lajcsi, a néhai Diana hercegné és Barack Obama születésekor a világban, illetve Magyarországon a korabeli sajtó szerint. Mindennek kapcsán egy világhírű író és egy fontos magyar politikus halálát is felidézzük.
Az elhíresült Biszku-filmben, a Bűn és büntetlenségben a volt belügyminiszter kifejti, hogy az erősebb kutya él nemi életet – nem pontosan ezekkel a szavakkal. Ezzel részben a szovjetekre hárította a felelősséget, másrészt pedig folyamatosan tagadta, hogy ő valaha is beleszólt volna bírósági ítéletekbe a kádári megtorlás idején, az 1956-os forradalom – Biszku számára: ellenforradalom - leverése után.