szerző:
MTI

Nemcsak a múltat, de a jelent és a jövőt illetően is fellángoltak a viták Németországban a berlini fal építésének évfordulója kapcsán.

Az egykori keletnémet kommunista hatóságok ötven évvel ezelőtt - 1961. augusztus 13-án - kezdtek hozzá a Berlint csaknem három évtizeden keresztül mesterségesen kettészakító, hírhedt betonépítmény létrehozásához. Az évforduló alkalmat nyújtott ahhoz, hogy a történészek ismét vitázzanak a fal felépítésének körülményeiről, az indítékokról. A politikusoknak pedig arra, hogy áttekintsék a "falkorszak" után megtett utat, az elért eredményeket, és kijelöljék a jövővel kapcsolatos teendőket.

A történészek vitáját a kerek évforduló ellenére sem sikerült lezárni. Neves amerikai történészek, köztük az egykori főszereplő, a volt szovjet kommunista pártfőtitkár, Nyikita Szergejevics Hruscsov fia, az Egyesült Államokban élő Szergej Hruscsov, valamint az egyik legnevesebb hidegháború-kutató, Hope Harrison egyformán azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy a fal "Ulbricht fala" volt, azaz a fő felelősség az egykori keletnémet kommunista pártvezetőt terheli. Hruscsov szerintük csak "kénytelen-kelletlen" adta beleegyezését annak felépítésébe. A főként a volt szovjet vezetőt elmarasztalók viszont azzal érveltek, hogy az építést - bár megtehette volna - Hruscsov mégsem akadályozta meg, mégpedig azért nem, mert az részét jelentette a Szovjetunió, illetve a keleti tömb egyenrangú elismerését célzó törekvéseinek. A tisztánlátást nehezíti, hogy az akkori időkből származó, titkos szovjet dokumentumok egy része még mindig zárlat alatt van. Az igazsághoz azonban alighanem az a német történész áll a legközelebb, aki az évforduló napján azt nyilatkozta: a nemcsak Berlint, de közvetve Németországot és a világot is kettéválasztó fal felépítéséért a felelősség Ulbrichtot és Hruscsovot egyformán terheli.

Nagyítás-fotógalériánk a berlini fal fennállásának fotóival - Kattintson a képre!
©

Huszonnyolc évvel később, 1989. november 9-én után azonban Berlin, Németország és a világ erőt már meríthetett abból, hogy a fal nem magától dőlt le, hanem ledöntötték. A fő érdem ebben az akkori NDK fellázadt lakosságáé, a keletnémet ellenzéki polgárjogi mozgalomé, a magyar, a lengyel és a csehszlovák szabadságmozgalmaké, valamint a történelem olyan akkori főszerepelőié, mint a volt német kancellár, Helmut Kohl és külügyminisztere, Hans-Dietrich Genscher, vagy az akkori szovjet államfő, Mihail Gorbacsov és amerikai "harcostársa", idősebb George Bush. E mozgalmak, illetve személyek hozzájárulása nélkül Németország újraegyesülése egy évvel később, 1990 október 3-án aligha valósulhatott volna meg.

A hét végén Németország nemcsak a berlini fal, illetve a megosztottság áldozataira emlékezett, hanem azokra is, akik még mindig diktatúrában, szabadságuktól és alapvető jogaiktól megfosztva élnek. Nem véletlen, hogy a legfőbb politikai vezetők egyaránt arra figyelmeztetettek: az áldozatok emléke Németországot arra kötelezi, hogy mindig és mindenütt kiálljon a szabadság és a demokrácia, a tolerancia és az emberi jogok védelme érdekében és mindenfajta olyan - akár jobb-, akár baloldali - szélsőség ellen, amely diktatúrával fenyeget. Szép szavak ezek, ugyanakkor a múlttal való példás szembenézés, valamint a jelenlegi német bel- és külpolitika kapcsán még hitelesnek is tűnnek.

Christian Wulff államfő szerint a mai Németországnak erőt kell meríteni a fal áldozatainak szabadságvágyából, illetve a fal leomlásából, és büszkének kell lennie arra, amit azóta elért. Az újraegyesítést az elnök rendkívüli sikernek nevezte, amiben - minden nehézség ellenére - józan ésszel senki nem kételkedhet.

Nyikita Hruscsov
©

Ötven évvel a fal építése és több mint húsz évvel annak leomlása után Németország valóban történelmi eredményeket ért el. A problémák ellenére óriási lépésekkel zajlik a keleti tartományok felzárkóztatása, a két országrész gazdasági, illetve szociális közelítése. Noha szakértők szerint az egykori NDK tényleges gazdasági és mentális felzárkózásához még hosszú évekre van szükség, az eddig megtett út a természetes kudarcok, illetve csalódások ellenére semmiképp nem lebecsülhető. Mint ahogy elismerést érdemel az is, hogy az elmúlt években tett óriási erőfeszítések - a gazdasági és pénzügyi "áldozatok" - ellenére Németország továbbra is Európa vezető politikai és gazdasági hatalma.

Az évforduló ugyanakkor a hibák, illetve a hiányosságok feltárására is alkalmat adott. Így a többi között arra, hogy az NDK-múlttal való szembenézés tisztázó vitát követel. Ennek lényege pedig az, hogy nincs helye a keletnémet kommunista múlt, a pártállami diktatúra és ennek keretében a berlini fal megszépítését, az elnyomás elbagatellizálását, a történelem meghamisítását célzó törekvéseknek, amelyek ma is érezhetőek egyes politikai körökben. Mindez azonban távolról sem jelenti azt, hogy az élet a volt NDK-ban egészében véve elítélendő lett volna, különös tekintettel arra, hogy az emberek ott és akkor is dolgoztak, örültek és reménykedtek.

Nagyítás-fotógalériánk a berlini fal fennállásának fotóival - Kattintson a képre!
©

A jövővel kapcsolatban az egyik legfontosabb teendő, hogy több mint két évtizeddel a betonfal leomlása után az emberek gondolkodásában még mindig meglévő mentális falakat is le kell bontani. Ez a képletes fal egyformán jellemző a keleti és a nyugati országrészben élők jelentős részének gondolkodására, és megszüntetéséhez mindenekelőtt rendkívüli politikai felelősségre és toleranciára van szükség.

A fal évfordulójának legfőbb üzenete az emlékezés szükségessége volt. Ezen a téren - általános vélekedés szerint - Németország Európának eddig is példát mutatott. A fiatal generáció oktatása és nevelése kapcsán azonban nagy az elmaradás és sok a teendő. A német államfő szerint az emlékezés és az emlékeztetés, a felvilágosítás, a múlt ismerete nélkül a jövő sem építhető.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

A berlini fiataloknak már fogalmuk sincs, mi az a berlini fal

A német fővárosban élő fiatalok kétharmada szinte semmit nem tud a hírhedt berlini falról - derült ki egy szerdán nyilvánosságra hozott berlini felmérésből. A tekintélyes Forsa Intézet annak kapcsán végezte a közvélemény-kutatást, hogy közeleg augusztus 13., a jelenlegi főváros keleti és nyugati részét 28 éven keresztül elválasztó fal megépítésének 50. évfordulója. Az évforduló kapcsán Berlinben nagyszabású megemlékezésekre kerül sor.

MTI Világ

Megdöbbentő vélemény a berlini falról

Megbotránkoztatta Németországot ez egykori keletnémet kommunista utódpártot is magába foglaló Baloldal pártja a hírhedt berlini fallal kapcsolatos állásfoglalásával.

MTI Tech

Szigorúan titkos dokumentumokat fedtek fel a berlini falról

Az eddigi ismeretekkel ellentétben a bonni hírszerzés állítólag már korábban figyelmeztette az akkori nyugatnémet kormányt, hogy a keletnémet kommunista vezetés egy Berlint kettéválasztó létesítmény építésére készül.

Itt az új Peugeot 2008, amiből tisztán elektromos változat is készül

Itt az új Peugeot 2008, amiből tisztán elektromos változat is készül

A Balaton körbebiciklizése egy látássérült embernek is hatalmas élmény

A Balaton körbebiciklizése egy látássérült embernek is hatalmas élmény

Januártól új időszámítás indul az autópiacon

Januártól új időszámítás indul az autópiacon

Diploma nélkül is elkezdhető a tanári pálya

Diploma nélkül is elkezdhető a tanári pálya

A Megadeth frontembere bejelentette, hogy torokrákja van

A Megadeth frontembere bejelentette, hogy torokrákja van

26 órán át tartott a Hableány rendőrségi szemléje

26 órán át tartott a Hableány rendőrségi szemléje