Tetszett a cikk?

A volt iráni elnök látogatása valami mást célt szolgált, például egy fontos találkozó lebonyolítását - mondták a hvg.hu-nak diplomáciai források. De bármi is állt a háttérben és bármennyire is az egyetemre tolná a sztorit a kormányzat, a legfelsőbb szinten tudniuk kellett arról, hogy Irán volt elnöke Budapestre jön. A repülőtéren Ahmadinezsád a kormányvárót használta, a közszolgálati egyetem pedig a katonai titkosszolgálat "fennhatósága" alatt áll.

„A magyar kormány egy világos Izrael-barátnak minősített politikát visz. A magyar kormány egyetlen tagja sem találkozott a volt államelnökkel. Egyetemi előadásokat egy szabad világban, egy szabad országban nehéz betiltani” – így reagált a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely miniszter, amikor a sajtó Mahmúd Ahmadinezsád budapesti látogatásáról kérdezte. Gulyást azután kérdezték erről, hogy kiderült: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) meghívására „közös értékek a globális környezetben” témában tartott előadásokat kedden és szerdán az iráni nukleáris fegyverkezés atyja, Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök, aki szerint Izraelt el kell törölni a Föld színéről, a holokauszt pedig meg sem történt. 

Gulyás a kormányinfón azt is mondta, hogy ő maga nem hívta volna meg Ahmadinezsádot, az NKE rektora pedig eddig nem adott neki magyarázatot, de a jövő héten megkérdezi tőle. Az NKE-t egyébként a Hvg360 is kereste, de egyelőre sem arra nem adtak választ, hogy kinek az ötlete volt az exelnök meghívása, sem arra, hogy ki fizette az utazását és a szállást, s mindez mennyibe került. Gulyással majdhogynem megegyező tájékoztatást adott a külügy is, amikor a sajtó a látogatásról kérdezte a tárcát. “A kormány nem fogadta a volt iráni elnököt. Programja egyetemi program. Magyarországon az egyetemeken oktatási és szólásszabadság van. A kormány nem szól bele az egyetemek programjaiba” – írta a Külgazdasági-és Külügyminisztérium.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy az NKE – információnk szerint – a katonai titkosszolgálat “felségterületének” számít, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat védelme alatt áll, az egyetemen rendőröket, katonákat és titkosszolgákat is képeznek. Ennek a látogatás szempontjából azért is lehet jelentősége, mert Irán nemzetközi szankciók alatt áll, a Magyarországgal baráti Izrael legveszélyesebb ellensége. Azaz kizárt, hogy ha egy ilyen egyetemre ellátogat Irán volt elnöke, akkor arról előzetes a katonai titkosszolgálatnál ne tudtak volna.  

Euronews: A holokauszttagadó iráni exelnök tart előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Mahmúd Ahmadinezsád korábban adott már elő a New York-i Columbia Egyetemen, 2010-ben az ENSZ Közgyűlésén szólalt fel a „cionista rezsim” ellen – akkor tiltakozásul több tagállam, köztük Magyarország is kivonult. Most a volt iráni elnök az NKE-n ad elő.

Ahmadinezsád látogatása még a magyarországi Közel-Kelet-szakértőket is meglepte, az NKE-n belül is értetlenül álltak a történtek előtt. A magyarországi zsidó szervezeteket is hidegzuhanyként érte Ahmadinezsád meghívása. A hvg.hu úgy tudja, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Mazsihisz berkein belül is megdöbbentek a látogatáson, és nem értik, miért hagyta ezt az antiszemitizmus ellen rendre kiálló kormány. 

Kizárt, hogy ne tudták volna

Jóllehet arról valóban nem szól a fáma, hogy Ahmadinezsád a budapesti látogatása során bárkivel is találkozott volna a kormányzatból, lapunknak diplomáciai források hangsúlyozták: kizárt, hogy egy ilyen kaliberű és a nemzetközi színtéren korántsem jó megítélésű figura látogatásáról előzetesen ne tudtak volna a legmagasabb kormányzati szinten. 

Egy lapunknak nyilatkozó diplomata forrás arra hívta fel a figyelmet, hogy Ahmadinezsád és kísérete, köztük egy golyóálló mellényt viselő testőr, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér úgynevezett kormányvárójába érkezett – ezt fotó is tanúsítja. 

Egy külügyes forrás ezzel kapcsolatban ugyanakkor azt mondta: a kormányvárót nem csak azok használhatják, akik a kormányzat meghívására érkeznek Budapestre, hanem gyakorlatilag bárki, aki meg tudja fizetni ezt a szolgáltatást, ami egy VIP-váróhoz hasonló. Azaz nagykövetek, üzletemberek is igénybe vehetik. Ettől függetlenül azt több diplomáciai forrás is kizártnak tartja, hogy ha Ahmadinezsád és kísérete veszi igénybe ezt a szolgáltatást, akkor arról ne értesült volna még előzetesen a miniszterelnök, de legalább Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. 

Azért sem életszerű, hogy egy ilyen látogatás Orbán tudta nélkül történjen, mert a miniszterelnök hosszú éveket fektetett bele abba, hogy erős szövetséget alakítson ki Izraellel, valamint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Orbán és külügyminisztere, Szijjártó Péter az összes nemzetközi fórumon kiáll Izrael mellett, a lapunknak név nélkül nyilatkozó diplomáciai források éppen ezért is képtelenségnek tartják, hogy a hosszú évek alatt kiépített szövetséget a magyarok kockára tennék Ahmadinezsád miatt. 

Miért is jöhetett?

És bár hivatalosan a volt elnök egy zártkörű találkozóra érkezett az NKE-be, ahol az ember “természethez és a környezethez való viszonyáról” beszélt, a hvg.hu-nak nyilatkozó források szerint ez csak amolyan fedősztori lehetett, a volt iráni elnök neve ugyanis nem a környezetvédelemmel forrt össze, sokkal inkább a szélsőséges nézetei miatt ismerik a nevét világszerte.

Mahmúd Ahmadinezsád nevéhez kötik az iráni atomprogramot
AP

Ahmadinezsád a kereszténységet és a judaizmust az iszlámtól való “elhajlásnak” tartja. 2005-ben, egy Khomeini ajatollahot dicsérő beszédében közölte, hogy “Izraelt le kell törölni a térképről”. A holokausztot “mítosznak” tartja, amit szerinte csak azért csináltak, hogy a zsidók létrehozhassanak egy saját államot. Ahmadinezsádot tekintik az Izraelt és a nyugati világot máig fenyegető iráni nukleáris program egyik atyjának, aki kitiltotta az ENSZ-ellenőreit az ország nukleáris létesítményeiből. 

Éppen ezek miatt – érveltek a diplomáciai forrásaink – egyetlen lehetséges magyarázata van a történteknek, mégpedig az, hogy a legfelsőbb izraeli körökben tudtak a látogatásról, és valamiért jóváhagyták azt, netán ők maguk is valamilyen szinten szerepet játszottak benne. Ennek ugyan ellentmond, hogy az izraeli nagykövetség durván elítélő közleményt fogalmazott meg, de ez lehet terelés is.  

Ugyanakkor, mivel Ahmadinezsád egy olyan országba látogatott el, amiről köztudomású, hogy Európán belül az egyik legerősebb izraeli szövetséges, a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint Irán jóváhagyása is kellett a látogatáshoz. Ez pedig tovább erősíti azt a gyanút, hogy a látogatás hátterében valamilyen iráni-izraeli ügy áll, Budapest pedig csak a “semlegesnek” szánt helyszín.

Ha nem tudott a látogatásról előzetesen Izrael, akkor viszont teljességgel érthetetlen, miért vállalta mindezt be az Orbán-kormány. Míg több európai állam kifejezetten kritikus Izraellel szemben, addig ez az Orbánra ez a legkevésbé sem igaz, az izraeli-palesztin konfliktusban a kormányfő egyértelműen Izrael mellett állt ki.

Igaz, részben éppen emiatt sem kell tartania attól a kormánynak attól, hogy Ahmadinezsád budapesti látogatása végzetes sebet ejtene a két ország kapcsolatán. A háborút vívó Izraelnek most nem áll érdekében nyilvánosan számon kérni az egyik legerősebb európai szövetségesét. Ugyanakkor ártani árthat a két ország kapcsolatának az, ami történt – feltéve, ha tényleg Izrael tudtán kívül történt.

Ahmadinezsád 2021-ben
AFP

Árnyékban

Az ugyanakkor valóban bevett gyakorlat a diplomácia világában, hogy két, egymással haragban álló fél képviselői egy harmadik országban, sokszor titokban bonyolítanak le háttérmegbeszéléseket. Igaz, ha vannak is ilyen egyezkedések, arra rendelkezésre állnak diplomaták, vagy a nemzetközi politikai közvélemény által kevésbé ismert arcok, ezért az kevésbé valószínű, hogy Ahmadinezsád valamilyen fontos iráni-izraeli háttértárgyalás kulcsszereplőjeként jött volna Budapestre. 

Egyáltalán nem ritka az árnyékdiplomáciában, hogy ha egy adott országban szerveznek egy grandiózus eseményt, akkor annak oldalvizén bonyolítanak le egymással a felek informális, de fontos találkozót. Amikor például Ferenc pápa tavaly tavasszal Budapestre jött, találkozott Hilarion Alfejev orosz metropolitával, a magyarországi orosz ortodox egyházmegye kormányzójával is. Egyes elemzők szerint valójában ez, mármint Hilarion és Ferenc pápa találkozása volt az, ami (geo)politikai jelentőséggel bírt. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!