Az iráni elnök halála megrengetheti a mullahok rendszerét

7 perc

2024.05.20. 11:52

A helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raiszi iráni elnök halála tovább mélyítheti a teokratikus rendszer válságát. A politikust Ali Khamenei legfelső vezető lehetséges utódjának tekintették, így kiélezett hatalmi harc kezdődhet, miközben súlyos belső és külső kihívásokkal néz szembe a perzsa többségű állam.

Nem túlzás, hogy Irán jövőjére is kihat Ebrahim Raiszi elnök halála, akinek helikoptere rossz időjárási körülmények közepette vasárnap este egy hegynek ütközött az ország északnyugati részén. A 63 éves politikus az azeri határ mellett egy duzzasztó átadása után tért volna vissza Teheránba. A balesetben a fedélzeten lévők közül mindenki életét vesztette, a legénység és több magas rangú tisztviselő, köztük Hosszein Amirabdollahian külügyminiszter is. A viharos idő nehezítette a mentést, és eleinte úgy tűnt, ha nehezen is, de sikerült földre szállnia a helikopternek, de azóta hivatalosan is megerősítették Raiszi halálát.

Az alkotmány szerint 50 napon belül új elnökválasztást kell tartani, addig az első alelnök, Mohamed Mokhber lép Raiszi helyére. A 68 éves Mokhber – egykori bankár és kormányzóhelyettes – azonban valószínűleg csak átmeneti figura lesz. Egy három fős tanács tagjaként – melyben a parlament elnöke és az igazságszolgáltatás feje foglal még helyet – legfőképp a választást kell megszerveznie és lebonyolítania. De a rendkívül feszült belpolitikai légkörben már önmagában a szavazás is veszélyeket hordoz az 1979-es iszlám forradalommal hatalomra jutott mullahok vezette rezsim számára.

Az Ali Khamenei legfőbb vallási vezető kiszemeltjének és hű szövetségesének tartott Raiszi a 2021-es elnökválasztáson alighanem csak csalások révén nyerhetett. Az idei márciusi parlamenti választásból 1979 óta gyakorlatilag először zárták ki teljesen a mérsékelt és a reformista politikusokat, a szavazási részvétel rekordalacsony, 41 százalékos volt. Vagyis a rendszer rendkívül sokat vesztett a hiteléből, a politikai elnyomás és a súlyos gazdasági válság miatt elégedetlen irániak tömegei az utóbbi években a forradalom óta nem látott tiltakozó hullámot indítottak el.