Ötvenmilliárdos, innovatív cégekre fókuszáló állami kockázatitőke alapot gründol a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), a Jeremie utódjaként pedig százmilliárdos tőkeprogram indul.
A lap egy kockázati alapkezelőt vádol azzal, hogy az uniós forrásokból több milliárd forintnyi pénzt innovatív startupok helyett saját tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó cégekhez utalt ki, amelyeknél ráadásul semmilyen gazdasági tevékenységet nem tudtak felmutatni.
Május végéig sikerült mind a 130 milliárd forintot kihelyezniük a kockázati alapkezelőknek.
Balogh Péter, az NNG egykori alapítója ezúttal angyalbefektetőként szeretné megismételni korábbi cége sikerét, és a mai napon leplezi le, milyen cégek kerültek a párja és az általa alapított Baconsült portfóliójába. Ezzel kapcsolatban kérdeztük az első generációs startuppert, aki nem a megszokott „arcoskodó” kockázati befektető, hanem vacsorát is főz az általa támogatott startupoknak, bánná-e, ha a Jeremie-támogatások elhalnának, és mit kellene tenni, hogy digitális írástudásban ne mi legyünk az Európai Unió barbárjai.
Magyarország visszaküldheti az uniós pénzeket Brüsszelbe, ha a kockázati tőkealap-kezelők nem változtatnak forrás-kihelyezési politikájukon.
Az Amerikai startup befektetői mentalitás az alapítók motiválása, míg a kelet-európai jellemzően a startup alapítók kényszerítése, ami inkább előbb, mint utóbb a befektetés aláaknázásához vezet. A Startupdate befektetői önsorsrontó technikákat mutat be.
Alább egy valódi rémforgatókönyv következik arról, hogy a befektetők miként forgathatja ki a cégből és semmizheti ki a startupok alapítóit.
Korábban forrást, most inkább befektetési célpontot nehezebb találni mind a kockázati, mind a szakmai befektetőknek. Bár mind a kettő tőkebefektetésnek számít, eltérően "viselkednek".
Megjelent az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Közös Növekedési Alap Alprogramja, aminek célja a növekedési életszakaszban lévő, Magyarország területén, nem a közép-magyarországi régióban székhellyel, illetve Magyarország kivételével az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarország területén, nem a közép-magyarországi régióban fiókteleppel rendelkező mikro- és kisvállalkozások tőkehelyzetének javítása. Az összesen 12 milliárdos pályázat beadására 10, azaz tíz napot hagyott a kormányzat.
Vonzónak számítanak a magyar technológiai vállalkozások a befektetők számára. Magyarországon a vállalati fúziók és felvásárlások (M&A) piacán a szektorban történt tranzakciók aránya duplája volt a régiós átlagnak az összes tranzakció tekintetében. Stabilan magas az információtechnológiai befektetések száma világszerte. A vevői oldalon egyre gyakoribbak a stratégiai szereplők, akik leginkább a specializálódott, innovatív vállalatokban látnak lehetőségeket, melyeket sokszor kisebb méretük ellenére is szívesen vásárolnak fel.
Élesedik a verseny a kockázati tőke kihelyezés piacán a már közvetítő alapkezelők és a második ütemben belépő új alapkezelők között.
