Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Megjelent az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Közös Növekedési Alap Alprogramja, aminek célja a növekedési életszakaszban lévő, Magyarország területén, nem a közép-magyarországi régióban székhellyel, illetve Magyarország kivételével az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarország területén, nem a közép-magyarországi régióban fiókteleppel rendelkező mikro- és kisvállalkozások tőkehelyzetének javítása. Az összesen 12 milliárdos pályázat beadására 10, azaz tíz napot hagyott a kormányzat.
A tegnap megjelent Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Közös Növekedési Alap Alprogramja című (GOP-2013-4.3/B kódszámú) konstrukció célja a növekedési életszakaszban lévő, Magyarország területén, nem a közép-magyarországi régióban székhellyel, illetve Magyarország kivételével az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarország területén, nem a közép-magyarországi régióban fiókteleppel rendelkező mikro- és kisvállalkozások tőkehelyzetének javítása.
A 12 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett Közös Növekedési Alap Alprogram elsődlegesen a növekedési életszakaszban lévő, innovatív vállalkozásokat kívánja támogatni. A pályázatok beadási határnapja: 2013. április 19., (péntek), 9:00 és 12:00 óra között. A pályázatok elkészítéséhez szükséges valamennyi információ és dokumentáció elérhető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján.
Lényegében ennyit tartalmaz az NFÜ közleménye, azaz még el sem indultak a Jeremie 2-es alapok, hirtelen máris kiírták a Jeremie 3-at. (70 százalék EU-pénz mellé 30 százalék magántőkével kell beszállni, az így létrejött 4 db 3 milliárdos alap növekedési fázisban lévő cégekbe fektet majd be.) Összesen 12 milliárdot osztanak szét.
Egyeztetés nem volt róla senkivel. A mai megjelenés után 10, azaz tíz nap van a beadási határidőig.
Ez azt jelenti, hogy új kockázatitőke-alapok bejegyzésére nincs túl sok lehetőség, mivel minden egyes új alapot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) kell bejegyezni – írja az Insider blog. Az ügyintézési határidő azonban a pályázati megjelenés és a leadás közti időnél (10 nap) hosszabb is lehet. A pályázathoz azonban lehet csatolni a folyamatban lévő PSZÁF eljárások iratanyagát is.
Az egyes alapok legfeljebb 2,5 millió euró (mai árfolyamon 750 millió forint) összeget fektethetnek egy társaságba (ebbe a kapcsolt vállalkozásokat is bele kell számolni), ami jóval nagyobb összeg az eddigiekhez képest. Ezzel lehetővé válik, hogy a korábban befektetéshez jutott cégek további tőkét vonjanak be a Jeremie alapoktól.
Nincs olyan kemény korlát a lehetséges befektetésekkel kapcsolatban, mivel annyi az elvárás, hogy a kiszemelt társaságnak (jogelődjeit is figyelembe véve) legfeljebb öt naptári éven belül alapítottnak kell lennie, továbbá árbevétele nem haladhatta meg az öt milliárd forintot ezen időszakban.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.