A háború hatásai még alig érték el a magyar gazdaságot március végéig, az ipar tavalyinál jobb teljesítménye, valamint az, hogy 2021 elejével ellentétben a szolgáltató szektor jól működött, együtt nagy GDP-növekedést eredményezett az idei első negyedévben. Sőt, még a nagy infláció is segítséget nyújtott abban, hogy ez a mutató szép legyen.
A magyar ipar teljesítménye jobb volt márciusban, mint egy évvel korábban. Az autógyárak számára már ekkor súlyos gondokat okozott az orosz–ukrán háború, a többi ágazat az első hetekben annyira még nem érezte meg a rossz hatásokat.
Szépen nőtt az építőipar teljesítménye, az árak azonban eközben nagyon elszálltak.
Épp 10 százalék alatt maradt az infláció, azonban a drágulást senki nem ússza meg, a legdurvábban az élelmiszerek ára lőtt ki.
Megállíthatatlanul száguld az infláció, áprilisban már 9,5 százalékos volt. Még márciushoz képest is látványos volt az árak emelkedése.
Hatalmasra nőtt a külkereskedelmi hiány január és március között.
Országosan 26 százalékkal kevesebb lakást adtak el az idei első negyedévben, mint egy évvel korábban ilyenkor. A visszaesés mértéke a kisebb városokban a legnagyobb, de Budapesten is közel 10 százalékos. A lakások alapterülete több mint egy négyzetméterrel nőtt.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy nagyot nőtt a benzinkutak forgalma a márciusi rohamban, most pedig közzétette a KSH a pontos számokat. Az élelmiszerüzletekben eközben még úgy is csak stagnált a forgalom, hogy gyakorlatilag mindennek az ára nőtt.
Az ipari termelői árak 25,9, az ipar belföldi értékesítési árai 39,4 százalékkal nőttek egy év alatt.
2022 első három hónapjában 2629-cel kevesebb gyerek született Magyarországon, mint 2021 január–márciusában. A halálesetek száma is nagyot csökkent, annak köszönhetően, hogy a járvány most már sokkal kevesebb áldozatot követelt, mint a tavalyi év elején.
Úgy tűnik, bármilyen sokat is árt az orosz–ukrán háború a magyar gazdaságnak, a cégek dolgozói létszámmal kapcsolatos terveit nem befolyásolja.
A KSH szerint a honvédelmi, illetve rendvédelmi dolgozók fegyverpénze dobta meg az átlagkereseteket.
Márciusban 8,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. Ez meglepően jó adat, a jegybank nemrég 8,5-9 százalékos inflációt jósolt márciusra. Leginkább az élelmiszerek drágultak, 13 százalékkal. Az infláció várhatóan tovább fog gyorsulni, lassulás csak a második félévben várható, de sok múlik azon, hogy alakul a háború és a járvány.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a 2022. január-februári külkereskedelmi termékforgalom értékét. A korábbi évektől eltérően az idei év első két hónapjában erős, közel 335 millió eurós hiány mutatkozott az import-export mérlegben. Az okok közül főleg az energiahordozók és az ipari alapanyagok áremelkedését, valamint a forintárfolyam gyengülését kell kiemelni.
Megbicsaklott a magyar járműgyártás, a feldolgozóipar viszont termelt rendesen, így összességében 4,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az év második hónapjában. A február végén kitört orosz–ukrán háború a márciusi teljesítményre nyomhatja rá a bélyegét.
22 százalék feletti az ipari termelői árak növekedése, ráadásul nem csak az egy évvel korábbihoz képest nagy az áremelkedés, hanem még január óta is jókora drágulást mért a KSH.
15 százalékot esett vissza a születésszám februárban az egy évvel korábbihoz képest, a halálozások száma növekedett.
Miközben az év eleji fizetésemelések és a minimálbér-emelés, valamint a rendkívüli munkaerőhiány miatt óriásit ugrott az átlagkereset, a reálkereset csak 5,4 százalékkal magasabb, mint amilyen tavaly ilyenkor volt.
Csak akkor tűnik jónak a magyar turizmus helyzete, ha 2021-gyel hasonlítjuk össze, a járvány előtti időhöz képest gyengén indult az év.
3,3 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye januárban az egy évvel korábbihoz képest, és 11,7 százalékkal több új szerződést írtak alá, mint 2021 elején.
