Olcsóbb lett a benzin, az élelmiszerárak pedig a júliusi emelkedés után augusztusban már egy szinten ragadtak, így jöhetett ki az, hogy látványosan lassult az infláció. A most kiadott friss adat szép, de nagy részben egyszeri és a magyar gazdaságtól független hatások magyarázzák, úgyhogy van még mit tenni, hogy tartósan alacsony maradjon az áremelkedés.
Továbbra sem találja az újraindítás gombot a magyar ipar: az ágazat teljesítménye idén júliusban 1,3 százalékkal csökkent, a héthavi mínusz pedig 3 százalék. Az NGM sem túl optimista.
Továbbra sem költenek többet a magyarok: júliusban ugyanakkora volt a kiskereskedelmi forgalom, mint júniusban. Az NGM az óvatossági motívum lassú oldódásáról beszél.
Részletezte a KSH, hogyan állt össze a legrosszabb várakozásokat igazoló április-júniusi GDP-adat.
Megállíthatatlanul zuhant a születésszám júliusban is, közben pedig a demográfiai statisztika halálozási oldala is romlott.
Országszerte és azon belül a Balatonnál is visszaesett a magyar vendégek száma júliusban, külföldiek viszont sokkal többen érkeztek, mint tavaly ilyenkor.
20 ezerrel többen dolgoztak, mint egy éve, a férfi foglalkoztatottak száma csökkent, a nőké kissé nőtt.
Sok jót nem várhattunk a friss beruházási számtól, de még így is meglepő, hogy mennyire rossz adatot közölt a KSH, rosszabbul állunk most, mint a Covid-válság mélypontján. Ez a kormány növekedési vágyait még gyengébbre vághatja vissza, és a nemzetgazdasági miniszter egy nappal korábbi interjúja alapján nem is nagyon várható, hogy javuljon a helyzet egyhamar.
A statisztikai hivatal a minisztérium egyetértésével változtatott a módszertanon, havi adatközlésre állt át. Ezzel véget érhet, de legalábbis alacsony intenzitásra kapcsolt a nagy üzemanyagár-saga, avagy Nagy Márton háborúja a benzinkutasok ellen.
Első ránézésre szép külkereskedelmi számot tett közzé a KSH, de a részletek mutatják, hogy vannak bajok.
A legrosszabb várakozásokat igazolta a most kiadott GDP-szám, április–júniusban gyengébben teljesített a gazdaságunk, mint az év legelején. A fogyasztás nem nagyon akar beindulni, az iparunk gyenge, az építőipar tud csak segíteni, és az még nem is látszik ezeken a számokon, hogy az aszály mennyire le fogja rontani az éves teljesítményt.
A KSH kísérleti statisztikája szerint a benzin és a gázolaj is olcsóbb Magyarországon, mint a környező országok átlagára, de már nem annyival, mint egy héttel korábban.
Ahogy várható volt, miután a román és horvát jövedékiadó-emelések bekerültek a statisztikába, kiderült, hogy a magyar árak nem lógnak ki felfelé. Az NGM következetesen tartja magát a csúsztatós ár-összehasonlításhoz, a KSH harmadszor is módosítja a statisztikát a kormány megrendelésére.
3,7 százalékos volt az infláció idén júniusban. A szolgáltató szektorban nagyon látványos a drágulás, főleg, amint valamit javítani vagy szerelni kell, de a használt autók árának csökkenése és a gázár sok vitára alapot adó számítása lejjebb vitte a mutatót.
A nemzetgazdasági minisztérium újabban az aktuális pénteki magyarországi üzemanyagárakat hasonlítja a szomszéd országok majd egyhetes áraihoz, így nagyobb különbséget tud kimutatni, mintha a hazai árak esetében is a KSH közlését használná. Közben már maga a miniszterelnök fenyegeti az üzemanyag-kereskedőket.
31 napos hónapban még soha nem születtek annyira kevesen, mint idén májusban.
Már nem 30-35, csak 11 százalékkal marad el az építőiparunk teljesítménye a három évvel korábbitól, a tavaly ilyenkorihoz képest pedig kimondottan nagyot nőtt.
Az autóiparunk és az akkugyártásunk is rosszul teljesített, ennek ellenére is sikerült a várakozásokat meghaladó GDP-növekedést összehozni. A szolgáltató szektor jó számokat hoz, bár az áremeléseknek nem örülhetünk, és végre egy kicsit többet is vásárolnak az emberek.
A „hamis híresztelések” alapja a KSH kísérleti statisztikája, és természetesen attól, hogy a számszerű nettó átlagkereset nőtt, nyilván vannak olyanok, akiknek csökkent a fizetésük. A minisztérium közleményében épp a legbejáratottabb, „háborús infláció” propagandapanelbe bonyolódott bele nyelvileg.
