Példátlan mértékben emelkedik az euróövezeten kívül – főleg Kelet-Európában – forgalomban lévő euróbankjegyek mennyisége a valutauniós jegybank (EKB) felmérése szerint. Erről a csütörtöki Financial Times számolt be.
Az ITD Hungary magyar befektetési ügynökséget Kelet-Európa legjobbjának, Budapestet pedig a régió harmadik legvonzóbb befektetési helyszínének választotta a Site Selection amerikai befektetési magazin.
"Ideje elkezdeni idegeskedni" címmel közölt elemzést pénteken a The Economist az európai parlamenti választások kelet-európai kimeneteléről.
A hitelpiaci kondíciók már enyhülnek a Lehman Brothers nagybank szeptemberi összeomlása utáni pánikhoz képest, ám a globális adósminőség továbbra is gyenge, különösen Kelet-Európában, ahol később kezdődött az eróziós folyamat, áll vezető nemzetközi hitelminősítők kedden Londonban kiadott átfogó negyedéves elemzéseiben.
Több nekifutásra erősödött a forint árfolyama szerdán a bankközi devizapiacon.
„Ne legyenek új falak” címmel közölt szerkesztőségi kommentárt pénteken a Handelsblatt Kelet- és Nyugat-Európa kapcsolatáról. A német üzleti-politikai napilap bécsi tudósítója, Stefan Menzel írását annak megállapításával kezdte, hogy miközben Európa a berlini fal és a vasfüggöny húsz évvel ezelőtti leomlásának megünneplésére készül, Kelet és Nyugat között egy láthatatlan új fal kialakulása fenyeget.
A kelet-közép-európai és az osztrák vállalatvezetők már nem számítanak gyors gazdasági fellendülésre - derül ki a Roland Berger legfrissebb elemzéséből.
Kelet-Európában nem várható a 90-es évek végének ázsiai válságához hasonló, térségi szintű heveny fizetési krízishelyzet, de "V alakú", vagyis a meredek visszaesést követő, hasonlóan meredek fellendülés sem, mondták szerdán Londonban a Fitch Ratings vezető elemzői.
A vállalatok globális szolgáltatás-kihelyezési (outsourcing) térképe átrendeződött: Közép- és Kelet-Európa mélyrepülésben van, de India és Kína továbbra is tartja magát a legkedveltebb outsourcing célpontok között, ahol megjelent a Közel-Kelet és Észak-Afrika is.
Az idén eléri mélypontját a kelet-európai gazdasági válság, és jövőre kilábalás kezdődik, mondta Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, aki szerint a térségi válság nem kezdte ki az országcsoport demokratikus intézményrendszereit. Az EBRD főközgazdásza szerint egyértelmű idősávot kell meghatározni a térségi EU-tagállamok eurócsatlakozására.
A közép- és kelet-európai országok most már számíthatnak "a válság végének lehetséges kezdetére", mondta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke a pénzintézet éves közgyűlésének pénteki nyitánya előtt.
Az idén átlagosan 5 százalék körüli ütemben csökken a tágabb értelemben vett Kelet-Európa hazai összterméke (GDP) az EBRD szerint.
Több mint 400 millió eurós befektetéssel támogatja az UniCredit bankcsoport kelet-európai érdekeltségeit a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), elsősorban a térségi kis- és középvállalatok hitelellátásának bővítése végett.
Fokozottan sújtja a kelet-európai országokat a nemzetközi gazdasági válság a hétfőn kiadott legfrissebb brüsszeli előrejelzés adatainak tanúsága szerint.
Öt évvel az Európai Unió legnagyobb bővítése után a 2004. május 1-jén belépett tíz új tagállam az unió főbb politikáinak reformját kéri, de nem hallgatják meg őket Brüsszelben az Open Society intézet kedden Szófiában ismertetett tanulmánya szerint.
Nagy különbségek vannak a háztartások fogyasztási kiadásait tekintve az egyes közép-kelet-európai országokban. Az osztrák RegioPlan piackutató és tanácsadó cég elemzése szerint a kiadások nagysága az adott ország fejlettségétől függ: az első helyen Szlovénia áll, Magyarország harmadik helyezést kapott, a legkevesebbet Ukrajnában költik ételre-italra az emberek.
Nem várható a kelet-európai EU-tagállamok gyorsított euróövezeti felvétele, közölte csütörtökön Londonban kiadott elemzésében a Fitch Ratings.
Az erős német exportvisszaesés ellenére szakértők a német vállalkozások számára továbbra is jó, sőt javuló lehetőségeket látnak Közép- és Kelet-Európában.
A helyi politikai csatározások mellett a gazdasági nehézségek is hozzájárultak a lett, a magyar és a cseh kormányválsághoz – írta szerkesztőségi cikkében a Le Monde című francia napilap szerda délután megjelent számában.
A német kormány növekvő aggodalommal figyeli az egyes kelet-, illetve közép-európai országokban kialakult helyzetet - értesült a Handelsblatt.
