Németh András
Németh András

Több mint száz éves gyakorlatot szeretett volna feléleszteni Donald Trump, amikor bejelentette, az USA szívesen megvásárolná Dániától Grönland szigetét. Az amerikai elnök meg is sértődött, amikor Koppenhága kikosarazta őt, s gyorsan utálatosnak nevezte Mette Frederiksen dán miniszterelnököt. Korábban gyakoribbak voltak az országos méretű földvásárlások, ma inkább a lízing a népszerű, de azért a hódítás sem ment ki a divatból.

1916 - ez az év volt az utolsó, amikor egy ország viszonylag jelentős méretű földet vásárolt meg egy másiktól. 103 esztendővel ezelőtt az USA volt a vevő, s éppen Koppenhága adta el 25 millió dollárért (mai áron 550 millióért) az észak-amerikai országhoz közel fekvő Dán Nyugat-Indiát, így nem került a terület az arra ugyancsak szemet vető, ám inkább hódításra készülő Németország kezébe.

Korábban jóval gyakoribbak voltak az államok közötti földvásárlások, s jellemzően azok a területek cseréltek gazdát, amelyek megtartására csökkenő esélyei voltak az eladónak. Mint például a francia Bonaparte Napóleonnak, aki 1803-ban adta el az USA-nak Lousianát, ami jóval nagyobb területet érintett, mint a mostani USA-tagállam területe. Az amerikaiak egy kisebb területért 10 millió dollárt ajánlottak, ám végül igent mondtak a leendő császár azon javaslatára, amely értelmében sokkal nagyobb területet kaptak 15 millióért.

Luisiana megvásárlása
©

Napóleon ebben az időben Európára koncentrált, s valószínűleg az is megfordult a fejében, hogy ha az USA megerősödik Lousiana megszerzése révén, az nem segíti a franciák egyik fő ellenségének számító Nagy-Britanniát.

Vesztes háborúk, komoly bevételek

45 évvel később Mexikó – igaz, egy vesztes háború után – ment bele egy földeladásba: az ország 15 millió dollárért adta el Washingtonnak az ország területének 55 százalékát, 1,4 millió négyzetkilométert. Az ügyletet a Guadalupe-Hidalgó-i békében szentesítették, s az elvesztett területek csak néhány évig tartoztak Mexikóhoz: 1821-ben, a spanyolok ellen vívott mexikói függetlenségi háború után nőtt meg Mexikó, s az USA-val kitört háború előtt az amerikaiak több alkalommal vételi ajánlatot tettek a később elfoglalt területek egy részére.

A 7.2 millió dolláros csekk amivel az Egyesült Államok megvette Alaszkát
©

Az oroszok is szükségből adták el az USA-nak 1867-ben az észak-amerikai kontinens észak-nyugati szegletében lévő Alaszkát, amelyet pár száz évvel korábban orosz prémkereskedők gyarmatosítottak a cári birodalom számára. Az USA 7,2 millió dollárt (2018-as árakon 109 milliót) adott a súlyos katonai vereségekből lábadozó Oroszországnak a területért, s mivel az amerikaiak jó része úgy gondolta, a hideg északi vidékre egyáltalán nincs szüksége az országnak, el is nevezték azt Seward jégszekrényének. Willam Seward külügyminiszter volt ugyanis az, aki a leginkább erőltette az ügyletet, amelyért utólag hálásak lehettek honfitársai: Alaszka gazdag ásványi kincsekben, és USA-nak igencsak jól jött a hidegháború éveiben, hogy a Szovjetuniónak nincsenek hatalmas területei az amerikai kontinensen.

Mai gyakorlat

Manapság viszont inkább annak ellenére a lizing- és bérlet dívik, hogy néhány éve komolyan felmerült annak a lehetősége, hogy az adósságcsapdába került Görögország néhány szigetének eladásával teremtse elő a hitelek visszafizetéséhez szükséges dollármilliárdokat.

A kínai állam tulajdonában lévő Heilongjiang Beidahuang Nongken csoport például 800 ezer hektárnyi földet vásárolt Argentínában, hogy az ott termelt élelmiszert az ázsiai országba szállítsák, míg a dél-koreai Daewoo logisztikával foglalkozó cége 3,2 millió hektárnyi területet lízingelt Madagaszkártól. Igaz, az Afrika mellett fekvő sziget termőterületének felére kiterjedő ügylet nem sokáig volt érvényben, azt 2009-ben felmondták az ország éppen hatalomra került új vezetői.

Egy időben az is napirendre került, hogy egyes fejlődő országok lízingbe adnának területeket a fejlett országoknak, s megosztoznának a remélt hasznon. Honduras jutott a legtovább ezen az úton, ám végül nem valósult meg az a terv, amely szerint kanadai vállalatok vennének bérbe egész városokat.

Ismeretlen kilétű fegyveresek az ukrán haditengerészet egyik hajóját őrzik a szevasztopoli kikötőben az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten 2014. március 5-én
©

Oroszország a még a Szovjetunió létezésének éveiben Ukrajnának átadott Krím félszigeten bérelte az orosz Fekete-tengeri flottának otthont adó Szevasztopolt és környékét, ám Moszkvában 2014-ben úgy döntöttek, biztosabb az, ha Oroszország magához csatolja a félsziget egészét. Az akciót sikeresen végre is hajtották, a meglepetésszerűen érkezett „udvarias zöld emberkék” – az orosz hadsereg jelzéseket nem viselő katonái – gyakorlatilag egy puskalövés nélkül megszállták a területet.

Jobb, mint a háború

Bár a Grönland megvásárlására irányuló amerikai terv tényleg elég abszurdnak tűnik – Koppenhágának joga sem lenne eladni a világ legnagyobb szigetét, és az ott élő 56 ezer embert, mert Grönland széleskörű autonómiával rendelkezik Dánián belül – valószínűleg sokkal jobb lenne a nemzetközi klíma, ha nem csak háborúkkal lehetne elintézni az államok közötti területi vitákat.

©

Felmerülhetne például az, hogy Japán megvásárolná Oroszországtól a mindkét állam által magának követelt, jelenleg orosz fennhatóság alatt lévő Kuril-szigetek egy részét, vagy akár Kína is megvehetne a Fülöp-szigetektől, illetve Vietnámtól néhány szigetet a Dél-kínai tengeren.

A klímaváltozás által végveszélybe sodort Nauru is vásárolhatna a tengerből magasabbra kiemelkedett szigeteket a környező államoktól, s akár Chile is eladhatna egy földsávot a tengeri kijáratra ácsingózó Bolíviának.     

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Németh András Világ

Sok értelme lenne megvenni Grönlandot, már ha eladó

Az utóbbi napokban az amerikai kormányzat több tagja is megerősítette, Donald Trump valóban meg akarja venni Dániától Grönland szigetét, s az állítólagos vételi szándéknak külön aktualitást ad, hogy az amerikai elnök a közeljövőben Dániába utazik. Grönland azért is lehet fontos az USA-nak, mert, akié a terület, az jobb eséllyel szállhat be az Északi sarkért, é az ott lévő hatalmas ásványkincsért vívott harcba. A kevéssé udvarias dánok szerint a vásárlási terv annak a jele, hogy a Fehér Ház ura teljesen megőrült.

Valami érthetetlen történik: magasabb fokozatba kapcsolt a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk

Valami érthetetlen történik: magasabb fokozatba kapcsolt a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk

Snowden: Ha kiesem az ablakon, akkor az nem lesz öngyilkosság

Snowden: Ha kiesem az ablakon, akkor az nem lesz öngyilkosság

Kassai Viktor megsérült, a magyar-szlovák játékvezetője ugrik be helyette

Kassai Viktor megsérült, a magyar-szlovák játékvezetője ugrik be helyette

Pontot sem engedett ellenfelének a New England Patriots

Pontot sem engedett ellenfelének a New England Patriots

Beomlott egy épület támfala a Várnál

Beomlott egy épület támfala a Várnál

CNN: Iráni bázisról indíthatták a szaúdi olajfinomító elleni támadást

CNN: Iráni bázisról indíthatták a szaúdi olajfinomító elleni támadást