Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Moszkvai idő szerint 10 órakor lejárt az oroszok által a mariupoli hatóságoknak szabott határidő: addig kellett volna bejelenteniük a fegyverletételt és átadni a várost az ostromlóknak. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes elmondása szerint a város helyzete nehéz, de a feladásáról szó sem lehet.
A háború előtt csaknem félmillió lakosú délkelet-ukrajnai kikötővárost március eleje óta támadják az orosz csapatok. Hogy mekkora károkat okoztak, műholdfelvételeken is jól látható.
Az oroszok felajánlották a védőknek, hogy aki megadja magát, elhagyhatja a várost. Kérdéses ugyanakkor, hogy mennyire komolyan vehető ez az ígéret, hiszen korábban volt már példa arra, hogy az oroszok tűz alá vették a közös megegyezéssel kialakított humanitárius folyosókat. Korábban Mariupol polgármesterének egy tanácsadója is azt közölte, hogy a várost elhagyni szándékozó civilekre rálőttek az orosz csapatok.
Az ostromlókat többször érte az a vád is, hogy szándékosan vettek tűz alá civileket. A harcok alatt már találatot kapott a város egyik szülészeti klinikája és egy színház is, utóbbi elé a járdára jól látható betűkkel felírták a „gyerekek” szót, de ez sem tántorította el az oroszokat attól, hogy lebombázzák.
Az ostrom miatt az alapvető ellátórendszer összeomlott a városban, nincs víz, gáz és áram sem. Sok halott temetetlenül hever az utcákon, mert vagy nincs senki, aki összeszedhetné őket, vagy túl veszélyes vele próbálkozni.
Mariupol stratégiai jelentőségű város: a térségben zajló orosz hadművelet célja, hogy egy szárazföldi folyosót hozzon létre a szeparatisták ellenőrizte két „népköztársaság” és az oroszok által még 2014-ben annektált Krím-félsziget között. Jelenleg e korridor kialakításának utolsó akadálya Mariupol, így az oroszok mindent meg fognak tenni a bevétele érdekében.
Egy görög diplomata, aki az ostrom egy szakasza alatt a városban tartózkodott, már most Guernicához, Sztálingrádhoz, Groznijhoz és Aleppóhoz hasonlította a városban látható rombolás mértékét.
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Gyerekek millió vannak veszélyben, Putyin kabátjának gyártója elhatárolódik az orosz elnöktől - percről percre a háborúról
A Save the Children összesítése szerint az orosz-ukrán háborúban mindeddig 489 iskola szenvedett károkat vagy semmisült meg, amivel gyerekek milliói kerültek közvetlen veszélybe. Közben a magyar határon is zajlanak az események: az ukrán média szerint egy volt ukrán politikus felesége euró- és dollármilliókkal próbált meg átjutni. Kövessék percről percre frissülő hírfolyamunkat!
