Amilyen a kezdete volt, olyan lett a vége is az Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő orosz gázvezeték, az Északi Áramlat építésének. A két, egyenként 55 milliárd köbméteres éves kapacitású szálból álló csőkígyó építésének megkezdését Gerhard Schröder, akkori német kancellár tette lehetővé 2005-ben. Amikor már sejtette, hogy elveszíti a választást a mai napig hivatalban lévő ellenfele, Angela Merkel ellen, még a kampány hajrájában elutazott Moszkvába, hogy megállapodjon a részletekről nagy barátjával, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A hazatérte után pedig gyorsan rávette a kormányát, hogy Németország vállaljon garanciát a beruházás beindítását lehetővé tevő orosz hitel visszafizetésére.
Moszkva olyan viszonyt szeretne Amerikával, mint Brezsnyev idején
Pillanatnyilag egy dologban van egyetértés Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között: abban, hogy a két hatalom viszonya régen volt olyan rossz, mint most. A két vezető szerdán délután Genfben, egy tóparti villában találkozik egymással és aligha várható nagy összeborulás a sokak szerint nem is igazán jól előkészített csúcson.
Csak néhány nappal a választás elvesztése után Schröder a vezetéket építő cég igazgatótanácsi tagja lett – amiért politikai prostituáltnak is nevezték –, és azóta sem távolodott el Putyintól. Rendszeres vendég az orosz államfő születésnapi fogadásain, ő a Rosznyeft olajipari óriásvállalat és az új vezetéket fektető Nord Stream 2 AG igazgatótanácsi elnöke. A külvilág és Moszkva vitájában legtöbbször az orosz álláspontot védi: a Nyugatot hibáztatta a 2008-as orosz–grúz háborúért, védelmébe vette az Ukrajnához tartozó Krím 2014-es bekebelezését, s többször is azt mondta, megérti, hogy Putyin úgy érzi, be akarják keríteni az országát.
