Az EU-csúcs felett ott lebeg a vétókard, Magyarország és Szlovákia ellenállása stratégiai döntéseket veszélyeztet. A volt ukrán külügyminiszternek szemernyi kétsége sincs afelől, hogy Oroszország meg fogja támadni valamelyik NATO-tagállamot. 73 országból több mint 120 ezren írtak a magyar rendőrségnek a Pride ügyében. Témák és vélemények a nemzetközi sajtóban.
Annyi mindent lehetne mondani az Egyesült Államok általi három kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítmény elleni bombázás nyomán, hogy könnyű elveszni a lebilincselő részletekben – írja a New York Times háromszoros Pulitzer-díjas publicistája, aki igyekszik globális kitekintésben vizsgálni, mi is történik valójában.
A magyar kormánytagok fél napja hallgatnak az izraeli-iráni konfliktus elmélyülését okozó támadásról.
Erről ír a világsajtó.
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: közel-keleti özöntűz és magyar hadiipari privatizáció.
Trump a G7-csúcsról hazatérve arról beszélt, hogy célja nem az átmeneti tűzszünet, hanem „egy végleges, valódi befejezés”.
Szijjártó Péter szerint az elmúlt évek egyik legjelentősebb evakuációs művelete került „biztonságos szakaszba”.
A külügyminiszter szerint az evakuációs műveletek most bonyolultabbak, mint korábban, mert a repülőterek zárva vannak.
A piacnak az sem tett jót, hogy Izrael bejelentette: nem villámháborút vív Irán ellen.
Amerikai támaszpontokat is készek megtámadni, ha Washington segít Izraelnek.
Az Izrael által indított pénteki támadásban több katonai vezető életét vesztette, szombaton újabb neveket közöltek.
Hosszabb, alternatív útvonalon repülnek a légitársaság gépei Abu-Dzabiba és Dubajba. Azt már korábban bejelentették, hogy június 20-ig nem indítanak gépeket Tel-Avivba és Ammánba.
Nem kell nukleáris szennyezéstől tartani Irán szerint az Izrael által indított támadások következményeként. Az IDF újabb iráni katonai vezetőket ölt meg, és az atomtudós, valamint civil áldozatok száma is egyre nő. Teherán kemény választ adott szombatra virradóra, több száz drónt és rakétát küldött Izrael felé, és bár ezek többségét az izraeli légvédelem ártalmatlanította, szombaton már halálos áldozatokról és több tucatnyi sérültről adtak hírt.
A viszonylag konfliktusmentes május után újra feszült lett a viszony a két állam között. Izrael védelmi minisztere a szíriai elnököt teszi felelőssé a két támadásért.
Számos megamegállapodást kötött Donald Trump az arab monarchiákat érintő útján, de nem jutott előbbre két fontos kérdésben, a gázai háború és az iráni atomprogram ügyében. Viszont komoly etikai aggályokat vet fel, hogy az amerikai elnök családi vállalkozása a meglátogatott országok kormányaihoz köthető cégekkel zsíros üzleteket üt nyélbe.
Benjamin Netanjahu, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki, három héten belül érkezik.
Trump és rokonsága évek óta üzleti lehetőségként tekint a Közel-Keletre. Ebbe a törekvésbe illeszkedik a gázai ingatlanfejlesztés bizarr terve.
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: kavarás a Közel-Keleten és gyilkosság Oroszországban.
Donald Trump inkább viselkedik keresztapaként, semmint a Fehér Ház gazdájaként, a valóság azonban nem olyan egyszerű, ahogyan ő elképzeli – írja a New York Times újságírója.
Sokkolta a világot Donald Trump legutóbbi hajmeresztő javaslata: az USA vegye át a Gázai övezetet, telepítsék ki az ott élő több mint 2 millió palesztint, és varázsolják a tengerparti sávot a Közel-Kelet Riviérájává. Szaúd-Arábia nyomban elítélte az elképzelést, és közölte, palesztin állam nélkül nincs kiegyezés Izraellel. Trump nemcsak az USA eddigi közel-keleti politikájával megy szembe, de a nemzetközi jog védelmezése helyett a hódító zsarnokoknak kedvez.
