Szijjártó: Több evakuálás is folyamatban van, magyarokat kell kimenteni a Közel-Keleten
A külügyminiszter szerint az evakuációs műveletek most bonyolultabbak, mint korábban, mert a repülőterek zárva vannak.
#Közel-Kelet
Bezuhant a közel-keleti piac az új háború hírére
A piacnak az sem tett jót, hogy Izrael bejelentette: nem villámháborút vív Irán ellen.
Irán nyugati nagyhatalmakat fenyegetett meg
Amerikai támaszpontokat is készek megtámadni, ha Washington segít Izraelnek.
Teherán további két tábornok halálát jelentette be
Az Izrael által indított pénteki támadásban több katonai vezető életét vesztette, szombaton újabb neveket közöltek.
A Wizz Air újabb járatai módosulnak az iráni-izraeli háború miatt
Hosszabb, alternatív útvonalon repülnek a légitársaság gépei Abu-Dzabiba és Dubajba. Azt már korábban bejelentették, hogy június 20-ig nem indítanak gépeket Tel-Avivba és Ammánba.
Teherán a Hormuzi-szoros lezárását fontolgatja, megszólalt Netanjahu – a háború második napja
Nem kell nukleáris szennyezéstől tartani Irán szerint az Izrael által indított támadások következményeként. Az IDF újabb iráni katonai vezetőket ölt meg, és az atomtudós, valamint civil áldozatok száma is egyre nő. Teherán kemény választ adott szombatra virradóra, több száz drónt és rakétát küldött Izrael felé, és bár ezek többségét az izraeli légvédelem ártalmatlanította, szombaton már halálos áldozatokról és több tucatnyi sérültről adtak hírt.
Izrael szíriai célpontokra támadt, miután két nagyobb lövedék hullott a területére
A viszonylag konfliktusmentes május után újra feszült lett a viszony a két állam között. Izrael védelmi minisztere a szíriai elnököt teszi felelőssé a két támadásért.
Trump közel-keleti útja: diplomácia és összeférhetetlenség egy ajándék Boeing árnyékában
Számos megamegállapodást kötött Donald Trump az arab monarchiákat érintő útján, de nem jutott előbbre két fontos kérdésben, a gázai háború és az iráni atomprogram ügyében. Viszont komoly etikai aggályokat vet fel, hogy az amerikai elnök családi vállalkozása a meglátogatott országok kormányaihoz köthető cégekkel zsíros üzleteket üt nyélbe.
Budapestre jön az izraeli miniszterelnök, nem fogják elfogni
Benjamin Netanjahu, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki, három héten belül érkezik.
Nem a semmiből jött Trump „gázai Riviéra” ötlete: a családja már évek óta szemezget a Közel-Kelettel
Trump és rokonsága évek óta üzleti lehetőségként tekint a Közel-Keletre. Ebbe a törekvésbe illeszkedik a gázai ingatlanfejlesztés bizarr terve.
Elvitelre #107: Orbán Viktor, és egy Hazafi
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: kavarás a Közel-Keleten és gyilkosság Oroszországban.
Thomas Friedman: Trumpnál ostobább és veszélyesebb közel-keleti békejavaslatot még egyetlen amerikai elnök sem terjesztett elő
Donald Trump inkább viselkedik keresztapaként, semmint a Fehér Ház gazdájaként, a valóság azonban nem olyan egyszerű, ahogyan ő elképzeli – írja a New York Times újságírója.
Trump gázai „őrültségét” próbálja értelmezni a világ, a közel-keleti Riviéra ötletén arab származású szavazói is kiakadtak
Sokkolta a világot Donald Trump legutóbbi hajmeresztő javaslata: az USA vegye át a Gázai övezetet, telepítsék ki az ott élő több mint 2 millió palesztint, és varázsolják a tengerparti sávot a Közel-Kelet Riviérájává. Szaúd-Arábia nyomban elítélte az elképzelést, és közölte, palesztin állam nélkül nincs kiegyezés Izraellel. Trump nemcsak az USA eddigi közel-keleti politikájával megy szembe, de a nemzetközi jog védelmezése helyett a hódító zsarnokoknak kedvez.
Nemzetközi lapszemle: Brüsszeli nyomásra adta be a derekát Orbán az orosz szankciók ügyében
A Patrióták madridi nagygyűlése, Paul Lendvai az osztrák helyzet tanulságairól, a Foreign Policy arról, miért tűnhet el a Lego az amerikai boltokból. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Részleges tűzszünettel, de a béke reménye nélkül lép át 2025-be a közel-keleti háború
Izrael minden fronton meggyengítette ellenségeit, de a Hamász terrortámadására válaszul indított gázai háborúja sok bírálatot vált ki a világban.
Libanonban értettem meg, hogyan durvulhatott be ennyire a Közel-Kelet - Földes András videója
Hogy történhetett, hogy Izrael Libanont bombázta, de Szíriában dőlt meg a rezsim? A legfeszültebb időszakban utaztam az ostromlott országba, ahol közelről láttam a Hezbollah elleni háborút. Miért támogatja a libanoniak egy része Izraelt? Hogyan ejtette túszul a Hezbollah egész Libanont? Hogy lehet kilőni egyetlen emeletet egy toronyházból? Szellemvárosokban forgattam, ahol nem csak a bombázásoktól, de a lincselésre kész lakóktól is tartani kellett. Nézze meg Földes András teljes riportfilmjét.
A nyugati demokrácia válságának egyik oka a nem eléggé szabályozott digitális média, írja a The Guardian
Eldurvul a közbeszéd, összeomlik a közmegegyezés, veszélybe kerül a demokrácia amennyiben nem szabályozzák a jelenleginél jobban a digitális médiát, írja a Guardian szerkesztőségi cikke. Grúzia autoriter irányba sodródik, ám a nyugat nem tesz eleget, hogy ne így legyen, írja a Foreign Affairs. Az elnyomás hosszú lidércnyomása várhat a megszállt ukrán területekre, fogalmaz cikkében a Financial Times. A lap egy másik cikke szerint jelentősen átalakultak az erőviszonyok a Közel-Keleten, Irán évtizedek óta nem tűnt ennyire sebezhetőnek. Két neves amerikai jogász szerint a Kongresszus meg tudná akadályozni, hogy Donald Trump hivatalba léphessen. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Forrongó Közel-Kelet: a forgatás, amelynek bombázás vetett véget – Földes András riportfilmje Libanonból
A Szíriát is felforgató események kulcsa volt a Hezbollah meggyengülése. Videónk a helyszínen mutatja meg, hogy néz ki földközelből a terrorszervezet elleni háború. Miért lettek egymás ellenségei a libanoni polgárok? Miért akarták meglincselni az újságírót? Miért lövik a keresztény negyedeket? Vad fordulatot vett küldetésem, ahogy az izraeli határhoz közeledtem, de több kérdésemre választ kaptam.
Moszkvának most azoknak kell keresnie a kegyeit, akiket pár napja még terroristának tartott
Komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el az orosz államfő azzal, hogy az általa támogatott Bassár el-Aszad volt szíriai diktátornak menekülnie kellett a hazájából, miután Damaszkuszt bevették a lázadó erők. Ha ez nem lenne elég, lehetséges, hogy az egész közel-keleti és afrikai politikájukat újra kell gondolnia a Kremlnek, és búcsút mondhat Oroszország két szíriai bázisának is.
„Győzelmünk minden szíriai számára győzelem” – beszédet tartott a felkelők egykor az Iszlám Államot szolgáló vezére
A forradalom egyik legnagyobb kérdése, hogy Abu Mohamed al-Dzsolani vajon mennyit volt képes elengedni korábbi radikalizmusából.