szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Semmi nem veszélyezteti a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségét, miután az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította az Együtt panaszát, és úgy döntött, nem sérti az egyenlő választójog elvét a választási törvény, amely győztes jelöltek után is ad töredékszavazatokat. Az Ab szerint a választói akarat nyilvánult meg abban, hogy az árpilis 6-i győztes jelöltek ilyen nagy vereséget mértek a vetélytársaikra, mert ha kiegyensúlyozottabb az eredmény, akkor a Fidesz nem is kapott volna annyi plusz töredékszavazatot, hogy azt képviselői helyre tudja beváltani.

Érdemben vizsgálta, de elutasította az Ab az Együtt–Korszakváltók Pártja alkotmányjogi panaszát, amellyel az ellenzéki párt a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségét próbálta megakadályozni. A testület úgy találta: alkotmányossági szempontból nem kifogásolható, hogy a választási törvény a győztes egyéni jelöltek után is töredékszavazatokat ad az őket jelölő pártoknak. E nélkül a szabály nélkül a Fidesz nem szerezhette volna meg a mandátumok kétharmadát.

Az Ab hétfőn este nyilvánosságra hozott döntése szerint nem állja meg a helyét az Együtt érvelése, az úgynevezett győzteskompenzáció nem sérti a választójog egyenlőségének elvét. Azok a korábbi határozatok, amelyekben a testület ezzel a kérdéssel foglalkozott, nem erre az esetre vonatkoznak - írta az Ab -, hanem például a korábbi választókerületek feltűnő különbségeire, amely eleve diszkriminálta a nagyobb lélekszámú körzetekben élőket, hiszen az ő szavazatuk kevesebbet ért. A jelenlegi választási rendszer az Ab szerint nem diszkriminál eleve választói csoportokat.

Az Együtt beadványa szerint alkotmányellenes, hogy a győztes jelöltek után is felszámítanak töredékszavazatokat, hiszen a rájuk adott voksok a párt szerint akár kétszer is érvényesülhetnek: egyrészt a jelölt eleve mandátumot kap a parlamentben, másrészt az utánuk járó plusz szavazatok további képviselői helyeket eredményeznek a listáról. Az Együtt panasza szerint a győztes jelöltre leadott szavazatok is nagyobb súllyal érvényesülhetnek, mert több, mint egy mandátumot lehet megszerezni velük.

Az Országgyűlés "széles szabadsága"

A döntéssel a 15-ből három alkotmánybíró, Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós nem értett egyet, ezért különvéleményt fogalmazott meg. Pokol Béla egyetértett azzal, hogy a győzteskompenzáció alkotmányos, de másképp érvelt mellette, mint a többség, ezért párhuzamos véleményt dolgozott ki. A testületnek a legfelsőbb bírói fórum, a Kúria április 27-i elutasító döntése után három napja volt arra, hogy befogadja a panaszt, illetve további három napja, hogy érdemben megtárgyalja. A panaszt befogadták, érdemben megvitatták, de hétfőn le is zárták a kérdést.

©

Az Együtt által kifogásolt aránytalanság az Ab szerint választói döntés következtében állt elő, csak az után, hogy a voksok bekerültek a rendszerbe. A testület szerint a választójog egyenlőségének két alapvető feltétele van: mindenkinek ugyanannyi szavazata kell legyen (egy az egyéni jelöltre, egy pedig a pártlistára), illetve relatíve ugyanolyan súllyal essenek latba. A határozat szerint a rendszeren nem kérhető számon az úgynevezett effektív egyenlőség, vagyis elvileg egy brit típusú, tisztán egyéni kerületekkel működő választási rendszer is alkotmányos lehetne.

Az Ab a hétfői döntésében hangsúlyozta, hogy a testület korábban is úgy látta, az Országgyűlés szabadon eldönheti, hogy milyen választási rendszert alkot, és ez a szabadsága az alkotmánybírók szerint igen szélesre szabott. "Az Alkotmánybíróság ezért eddig tartózkodott a választási rendszer, illetve a rendszer valamely eleme (többségi elem, arányos elem, kompenzációs elem) egészének felülvizsgálatától" - olvasható a határozat indoklásában.

Az AB szerint megvan az esélyegyenlőség

Az Ab megerősítette, továbbra is alkotmányos cél, hogy lehetőleg minden mandátum mögött lehetőleg ugyanannyi szavazat álljon, de azt nem lehet elvárni, hogy pontosan ugyanannyi, bizonyos eltérés megengedett, sőt szükséges is. Az Ab arra figyelmeztetett korábban is határozataiban, hogy a választópolgárok a képviselők utján gyakorolják a hatalmukat, tehát az is alkotmányos cél, hogy a parlamentben meglegyen a kormányozhatósághoz szükséges többség - alkotmányos tehát, hogy az 50 százalék alatti győzelmet arató párt megkaphassa a mandátumok több mint 50 százalékát. 

A testület szerint a győzteskompenzáció bevezetése nem gördített akadályokat a panaszt megfogalmazó Együtt útjába a választásokon való indulásnál, a választások előtt egyenlőek voltak az esélyek - azaz, ha az Együtt győzött volna, akkor ő kapta volta meg a győzteseknek járó plusz szavazatokat.

Az Alkotmánybíróság úgy vélte, a győzteskompenzáció nem kifejezetten a győztes pártot segíti, hanem a győztes jelölteket, függetlenül attól, hogy mely párt jelölte őket (tény, hogy a 10 megnyert kerületben a baloldali szövetségnek is felszámoltak ilyen plusz szavazatokat - a szerk.). "Ha kicsi a különbség az első kettő jelölt között a kerületekben – vagyis kevés a
prémiumhoz vezető töredékszavazat –, nem keletkezik többletmandátum" - szögezte le az Ab hétfői határozatában, hangsúlyozva, hogy a választói akarat nyilvánult meg abban, hogy az árpilis 6-i győztes jelöltek ilyen nagy vereséget mértek a vetélytársaikra.

Mi az a győzteskompenzáció?
A töredékszavazatok beszámítását eredetileg azért találták ki, hogy a vesztesekre adott voksok ne vesszenek el teljesen.
 
A legszorosabb eredmény április 6-án a főváros XVIII. kerületében alakult ki. Itt a fideszes Kucsák László 56 szavazattal kapott többet, mint az MSZP-s Kunhalmi Ágnes. Ha nem lenne kompenzáció, akkor a Kunhalmira leadott 20,592 ezer szavazat eltűnne a süllyesztőben.
 
De az 1989-ben kialakított és a 2011-ben megalkotott választási törvénybe is beiktatott szabály szerint ezek a voksok átkerülhetnek a Kormányváltóknak nevezett szövetség listájára. Ott összeadódnak a többi vesztes egyéni jelölt szavazatai és a pártra leadott voksok, majd egy matematikai képlet segítségével kiszámolják, hogy hány képviselő került be a listáról. Ennek köszönhető, hogy az egyéniben mandátumot nem szerzett, de az 5 százalékos küszöböt megugrott pártoknak, így a Jobbiknak és LMP-nek is lehetnek képviselői az Országgyűlésben.
 
A Fidesz alkotta új választási törvény viszont a győztes képviselők után is felszámol töredékszavazatokat.
 
Az előbbi példánál maradva: míg 2010-ben a Kucsák által szerzett 55 plusz voks elveszett volna, most ezeket is beszámolják. De nem is ez az 55 szavazat nyomott annyit a latban, hogy a kormánypárt kétharmadot szerzett. 30 olyan választókerület van az országban, ahol az első helyen végzett fideszes és a második helyet megszerző MSZP-s vagy jobbikos között több mint 10 ezer voks volt a különbség. A legnagyobb különbség abban a városban mutatkozott (Csorna), ahol a győzteskompenzációt kidolgozó fideszes politikus, Áder János született.
 
Az 1989-ben kidolgozott rendszerben a Fidesz csak az után a 10 képviselőjelölt után kapott volna töredékszavazatot, akik egyéniben vesztettek, most viszont mind a 106 jelöltjük után. Ez hat plusz mandátumot hozott a pártszövetségnek, melynek a 133 mandátummal így kétharmada van az Országgyűlésben.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
M. László Ferenc Itthon

A kétharmad erejének kitett Ab dönthet a Fidesz kétharmadáról

A Kúria után az Alkotmánybíróság (Ab) döntheti majd el, hogy megvan-e a Fidesznek a kétharmada. Az Együtt-PM ugyanis az Ab-hoz fordul, a testületnek pedig 3 napja lesz arra, hogy egy rendkívül bonyolult, Európában példa nélküli kérdésben döntsön. Ugyanis a még Áder János által kidolgozott rendszerben a győzteseknek is járnak plusz szavazatok, ami az ellenzéki párt szerint alkotmányba ütközik, így a választás végeredménye illegitim.

Szükségszállást nyitottak a Soroksári úti háztűz miatt

Szükségszállást nyitottak a Soroksári úti háztűz miatt

Dave Grohl és Rick Astley meglepetésbulit tartottak egy londoni klubban

Dave Grohl és Rick Astley meglepetésbulit tartottak egy londoni klubban

Ha saját lakásból nézné a tűzijátékot, százmilliós kiadása lesz

Ha saját lakásból nézné a tűzijátékot, százmilliós kiadása lesz

Összetűztek jobb- és baloldali tüntetők Portlandben

Összetűztek jobb- és baloldali tüntetők Portlandben

Megkezdődtek az augusztus 20-ai ünnepségek

Megkezdődtek az augusztus 20-ai ünnepségek

Csoportos pert indítottak az Epic Games ellen a Fortnite miatt

Csoportos pert indítottak az Epic Games ellen a Fortnite miatt