Érdemben vizsgálta, de elutasította az Ab az Együtt–Korszakváltók Pártja alkotmányjogi panaszát, amellyel az ellenzéki párt a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségét próbálta megakadályozni. A testület úgy találta: alkotmányossági szempontból nem kifogásolható, hogy a választási törvény a győztes egyéni jelöltek után is töredékszavazatokat ad az őket jelölő pártoknak. E nélkül a szabály nélkül a Fidesz nem szerezhette volna meg a mandátumok kétharmadát.

Az Ab hétfőn este nyilvánosságra hozott döntése szerint nem állja meg a helyét az Együtt érvelése, az úgynevezett győzteskompenzáció nem sérti a választójog egyenlőségének elvét. Azok a korábbi határozatok, amelyekben a testület ezzel a kérdéssel foglalkozott, nem erre az esetre vonatkoznak - írta az Ab -, hanem például a korábbi választókerületek feltűnő különbségeire, amely eleve diszkriminálta a nagyobb lélekszámú körzetekben élőket, hiszen az ő szavazatuk kevesebbet ért. A jelenlegi választási rendszer az Ab szerint nem diszkriminál eleve választói csoportokat.

Az Együtt beadványa szerint alkotmányellenes, hogy a győztes jelöltek után is felszámítanak töredékszavazatokat, hiszen a rájuk adott voksok a párt szerint akár kétszer is érvényesülhetnek: egyrészt a jelölt eleve mandátumot kap a parlamentben, másrészt az utánuk járó plusz szavazatok további képviselői helyeket eredményeznek a listáról. Az Együtt panasza szerint a győztes jelöltre leadott szavazatok is nagyobb súllyal érvényesülhetnek, mert több, mint egy mandátumot lehet megszerezni velük.

Az Országgyűlés "széles szabadsága"

A döntéssel a 15-ből három alkotmánybíró, Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós nem értett egyet, ezért különvéleményt fogalmazott meg. Pokol Béla egyetértett azzal, hogy a győzteskompenzáció alkotmányos, de másképp érvelt mellette, mint a többség, ezért párhuzamos véleményt dolgozott ki. A testületnek a legfelsőbb bírói fórum, a Kúria április 27-i elutasító döntése után három napja volt arra, hogy befogadja a panaszt, illetve további három napja, hogy érdemben megtárgyalja. A panaszt befogadták, érdemben megvitatták, de hétfőn le is zárták a kérdést.

Fazekas István

Az Együtt által kifogásolt aránytalanság az Ab szerint választói döntés következtében állt elő, csak az után, hogy a voksok bekerültek a rendszerbe. A testület szerint a választójog egyenlőségének két alapvető feltétele van: mindenkinek ugyanannyi szavazata kell legyen (egy az egyéni jelöltre, egy pedig a pártlistára), illetve relatíve ugyanolyan súllyal essenek latba. A határozat szerint a rendszeren nem kérhető számon az úgynevezett effektív egyenlőség, vagyis elvileg egy brit típusú, tisztán egyéni kerületekkel működő választási rendszer is alkotmányos lehetne.

Az Ab a hétfői döntésében hangsúlyozta, hogy a testület korábban is úgy látta, az Országgyűlés szabadon eldönheti, hogy milyen választási rendszert alkot, és ez a szabadsága az alkotmánybírók szerint igen szélesre szabott. "Az Alkotmánybíróság ezért eddig tartózkodott a választási rendszer, illetve a rendszer valamely eleme (többségi elem, arányos elem, kompenzációs elem) egészének felülvizsgálatától" - olvasható a határozat indoklásában.

Az AB szerint megvan az esélyegyenlőség

Az Ab megerősítette, továbbra is alkotmányos cél, hogy lehetőleg minden mandátum mögött lehetőleg ugyanannyi szavazat álljon, de azt nem lehet elvárni, hogy pontosan ugyanannyi, bizonyos eltérés megengedett, sőt szükséges is. Az Ab arra figyelmeztetett korábban is határozataiban, hogy a választópolgárok a képviselők utján gyakorolják a hatalmukat, tehát az is alkotmányos cél, hogy a parlamentben meglegyen a kormányozhatósághoz szükséges többség - alkotmányos tehát, hogy az 50 százalék alatti győzelmet arató párt megkaphassa a mandátumok több mint 50 százalékát. 

A testület szerint a győzteskompenzáció bevezetése nem gördített akadályokat a panaszt megfogalmazó Együtt útjába a választásokon való indulásnál, a választások előtt egyenlőek voltak az esélyek - azaz, ha az Együtt győzött volna, akkor ő kapta volta meg a győzteseknek járó plusz szavazatokat.

Az Alkotmánybíróság úgy vélte, a győzteskompenzáció nem kifejezetten a győztes pártot segíti, hanem a győztes jelölteket, függetlenül attól, hogy mely párt jelölte őket (tény, hogy a 10 megnyert kerületben a baloldali szövetségnek is felszámoltak ilyen plusz szavazatokat - a szerk.). "Ha kicsi a különbség az első kettő jelölt között a kerületekben – vagyis kevés a
prémiumhoz vezető töredékszavazat –, nem keletkezik többletmandátum" - szögezte le az Ab hétfői határozatában, hangsúlyozva, hogy a választói akarat nyilvánult meg abban, hogy az árpilis 6-i győztes jelöltek ilyen nagy vereséget mértek a vetélytársaikra.