Reménykeltőnek tűnt a nyolcvan éve véget ért második világháború után, hogy a fizikai és morális értelemben lerongyolódott Magyarország szakít a régi rendszerrel, és kiépülhet a polgári demokrácia. Ám hamar szembesülni kellett azzal, hogy a szovjet érdekszférába sorolt országban mindez hiú ábránd.
Hamarosan fogadja III. Károly, hogy átadja neki a királyi udvar költészeti díját, de vajon kell-e cilindert viselnie? És miért nem jár pénz a díjjal? A magyar származású költő-műfordítóval a brit uralkodó versolvasási szokásairól, a költők anyagi megbecsüléséről és arról is beszélgettünk, hogy miért hagyta abba Krasznahorkai angolra fordítását.
„A könyvesbolt a demokrácia megerősítésének tere", és Márai Sándor nevét viseli a mexikói Chihuahuában. A bolt tulajdonosa évekkel ezelőtt ismerkedett meg a magyar regényíró munkásságával, és hatalmas rajongója lett.
Márai Sándor, Krasznahorkai László és Konrád György szövegeiben is otthonosan mozognak a holland olvasók, de a profi műfordítások mellett egy történelmi epizód is szerepet játszott abban, hogy a hollandok közül sokan beleszerettek a magyar irodalomba – az írókba pedig néha szó szerint is.
Reichert Gábor irodalomtörténész immár az író teljes Naplója alapján mutatja be, hogyan reagált Márai az őt ért kommunista támadásokra.
1930. február 23-án lezárult egy himnuszköltő rövid élete. Az Adolf Hitler vezette Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt himnuszának költője volt ő, s ez a dala szolgált a Hitler vezette Németország (társ)himnuszaként is.
A távozás forgatókönyveként is olvashatók az író 1980-as évekbeli, időskori feljegyzései a három évtizeddel ezelőtti öngyilkossága után.
A MISZJE és a Magyar Műfordítók Egyesülete egyik legutóbbi rendezvényén kitálaltak a műfordítók: milyen bakikat követnek el fordítás közben. Miért lett Kazinczy verziójában vígjáték a Hamlet? Hol van elrontva a Micimackó fordítása? Honnan tudhatjuk, hogy az eredeti angol műben a szereplők tegeződnek vagy magázódnak egymással? Hogyan építik át általában a műfordítók a házat? – Többek között Kipling magyar hangját, Elekes Dóra írót, műfordítót és az Ulysses-t újrafordító csapat vezetőjét, Kappanyos András egyetemi tanárt kérdeztük.
Jövőre is folytatódik az ősbemutatók sora a Szegedi Nemzeti Színházban: január 3-án Iván Sára Ez történt Bécsben című operettjét állítják színpadra, hamisítatlan újévi bécsi hangulatot varázsolva a színházba.
Mintegy kétszáz oldalnyi eddig ismeretlen szövegrész kapott helyett Márai Sándor Föld, föld!... című kötetében, amely a Helikon Kiadónak a hagyatékban maradt kéziratokat a megjelent művekkel összevető sorozatában látott napvilágot.
„A Szekszárdi kifejezetten nőbor, éspedig leginkább huszonhét-huszonnyolc éves asszonyhoz hasonítanám, erejének és szépségének teljességében…”- írja Hamvas Béla A bor filozófiája című művében. Hogy mennyire szerethetőek a szekszárdi borok, arról ki-ki meggyőződhet május 23-án a borvidék budapesti bemutatóján.
Idén Magyarország volt a prágai könyvhét díszvendége. Már olvasható a Člověk bez osudu vagy a Kniha pamětí című magyar regény, de mit tudnak a csehek egyáltalán a magyarokról, és magyar irodalomról? És mit eszünk mi magyarok a cseheken, például Hrabalon?
„A legtöbb ember néha homoszexuális, s néha nem az” – olvasható többek közt Márai Sándor egyik legismertebb művének, az Egy polgár vallomásainak most megjelent, csonkítatlan kiadásában, amibe visszakerültek az egykori házitanítójára vonatkozó gondolatai is. A tanító 1935-ben személyiségi jogi pert indított a szerző ellen, amit Márai elbukott, s ennek nyomán önmaga cenzúrázta meg kötetét. 70 év után most itt az eredeti regény, igencsak pikáns részletekkel. De miért kellett ennyit várni?
Kerényi Imre a készülő állami propaganda-könyvsorozat részeként mindenfajta jogosultság és engedély nélkül adta ki Weöres Sándor, Szabó Magda és Márai Sándor műveit – írja az Index.hu.
