MTA-ügy: „Egy teljes tudósnemzedék veszhet el”, írták kutatók Orbánnak
Az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével fenyeget – írták.
Az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével fenyeget – írták.
Az erdélyi születésű, idén 52 éves Barabási Albert-László, az egyik legismertebb magyar kutató, az MTA külső tagja vehette át szerda este a Bolyai János Alkotói Díjat.
Lovász László levélben tájékoztatta erről Palkovicsot. De csütörtökön tárgyalnak.
A lepkeszárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék alkalmasak az illékony káros anyagok kimutatására egy magyar kutatás szerint. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közlése szerint az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak felfedezése utat nyithat az akár mobiltelefonokba is beépíthető mikroszenzorok fejlesztése felé.
Az Index információi szerint a kormány augusztus elsejével venné el a kutatóhálózatokat az MTA-tól, a vagyont is ingyen használatba kellene adni.
A miniszter egy interjúban kifejtette, hogy az MTA közgyűlésének döntésétől függetlenül is le fogja választani a kutatóhálózatot az akadémiáról. Ez előre láthatóan sikertelen reform lenne és már most romboló hatású – olvasható az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) közleményében.
Magyarországon több mint 700 vadméhfaj él, és alapvető hiba összetéveszteni őket a darazsakkal. Nagyon kockázatos egyetlen fajra, a házi méhre bízni a beporzás nagy részét, ezért is ajánlatos óvni minden beporzófajt. Ehhez nyújt ötleteket az MTA Ökológiai Kutatóközpont ismeretterjesztő kiadványa, amely szabadon letölthető.
Megkapta a magyar és európai uniós szabadalmat az a különleges egértörzs, amelyet az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetében hoztak létre. A rágcsáló sejtjei világítanak, ha a pajzsmirigyhormonok hatni kezdenek az állat szervezetében.
Nem volt trükközés a hétfői szavazáson, jelentette ki a Lovász László a valaszonline-nak adott interjújában, amelyben a kutatóhálózat és kettős állampolgársága is téma volt.
Szokatlanul hosszan teszi próbára a NER türelmét a Magyar Tudományos Akadémia, a harcnak azonban hamarosan vége lehet. Hiába döntött a testület a kutatóhálózatok megtartása mellett, Palkovics László miniszter utolsó szava egészen más. Végigvettük, milyen forgatókönyvek jöhetnek ezután.
A leghangosabb ügy a kutatóintézeteké volt, de az MTA 191. közgyűlése mindemellett új tagokat is választott.
Esélyt sem adott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezető testülete arra, hogy a kormánynak bármilyen elképzeléséről egyáltalán szavazhasson az MTA közgyűlése. A három lehetséges elképzelés közül ugyanis csak a tisztán akadémiai álláspontról voksoltak a küldöttek - a tudós testület óriási többséggel úgy döntött: maradjon az MTA-n belül a kutatóintézeti hálózat.
Még csak nem is szavazott a hétfői akadémiai közgyűlés a három lehetséges elképzelés közül arról a kettőről, amely nem az MTA álláspontja: információink szerint csak arról szavaztak, hogy a kutatóintézetek maradjanak az MTA-n belül.