Mit hozhat Orbánnak a kiskorúak megrontásáról rappelő Dopeman?
Nemcsak Majka, Dopeman számai is gondot okozhatnak Orbán Viktornak.
Esélyt sem adott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezető testülete arra, hogy a kormánynak bármilyen elképzeléséről egyáltalán szavazhasson az MTA közgyűlése. A három lehetséges elképzelés közül ugyanis csak a tisztán akadémiai álláspontról voksoltak a küldöttek - a tudós testület óriási többséggel úgy döntött: maradjon az MTA-n belül a kutatóintézeti hálózat.
Az alapkérdés még mindig az, hogy milyen formában, kinek az irányítása alatt működjön a kutatóintézeti hálózat. A kormány és az MTA egy éve nem tud megegyezni erről, ezért a tárgyalások során létrejövő szándéknyilatkozatban három lehetőség szerepelt: vagy az MTA-n belül maradnak az intézetek, vagy az MTA-n kívül az államtól függő állapotban, illetve az államtól kevésbé függő állapotban.
Ez a három javaslat a következőket jelenti: a kutatóintézeti hálózat (1) az MTA-n belül lehetne köztestületi szerv nagy autonómiával, anyagilag külön költségvetési soron az MTA-én belül, avagy (2) kikerülne az Akadémia alól, és új köztestület lenne. A kormány a harmadik verziót szeretné, (3) amely szerint az Országgyűlés alá tartozna a hálózat.
Lovász Lászlóék ezeket vitték a közgyűlés elé, ahol felmerült, hogy a 2-es és 3-es pontról ne is szavazzon a közgyűlés, csak az MTA véleményét leginkább tükröző 1-esről - ezt a javaslatot majdnem 80 százalékos többséggel fogadták el a tudósok, a kormány javaslatáról végül nem is szavaztak. Így született döntés arról, hogy az új kutatóintézeti hálózatba, amely tehát a tudósok szerint csak az MTA-n belül jöhetne létre, a kormány-MTA-kutatók egyharmad-egyharmad arányban delegálhassanak tagokat a 12 fős irányító testületbe.
Lovász László a sajtótájékoztatóna azt mondta: a közgyűlés döntött egy új vezetési struktúra létrehozásáról is a kutatóintézet-hálózat élére, amelyet egy irányító testület alá rendelnének. Mint mondta, elfogadták a tagok, hogy az irányító testület elnöke az innovációs és technológiai miniszter és az MTA elnökének közös javaslatára a miniszterelnök által kinevezett személy legyen. "Ezzel, úgy vélem, a kormánynak azt az igényét, hogy az intézethálózat irányítására megfelelő befolyása legyen céljainak és igényeinek érvényesítésére, megvalósítottuk" - hangsúlyozta az elnök.
"A negyedik határozat a finanszírozás kapcsán azt rögzítette, hogy az intézményhálózat megfelelő finanszírozás nélkül nem tud működni, tehát alapfinanszírozásra szükség van, legalább a jelenlegi szinten" - mondta Lovász László, hozzátéve: a közgyűlés megbízta az elnökség vezetőit azzal, hogy folytassanak további tárgyalásokat az Innovációs és Technológiai Minisztériummal.
Palkovics László azt mondta, hogy egészen máshogy látja a dolgot, szerinte kaotikus volt a szavazás és nem tiszta a politikai nyilatkozat sem. "Határozott szándéka a kormánynak", hogy kivegye az MTA alól a kutatóintézeti hálózatot, ezért további tárygalásokról beszélt. A miniszter szerint azzal, ahogy a közgyűlés döntött, minden nappal nő a bizonytalanság a kutatóintézeteknél, ami nem jó a hálózatoknak.
Abban az MTA elnöke és a miniszter is egyetértett, hogy nagyon rövid az idő, mert a kabinet júniusban mindenképp módosítaná a jogszabályokat. Palkovics László emiatt már szerdán újra tárgyal Lovász Lászlóval. A miniszter a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: a kormány nem einstandolni akarja a hálózatot, csak egy másik pályára akarja állítani. Lovász is bízik benne, hogy a kormány nem tönkretenni akarja a kutatóintézeti hálózatot.
A kutatóhálózatok átvilágítása viszont nem győzte meg a kormányt, mondta el Palkovics László a hvg.hu kérdésére. A miniszter ezt azzal magyarázta, hogy azt majd csak a struktúraváltás után látják meg, hogy kell működnie a hálózatnak. Lovász László úgy látja, nekik érveik vannak a kutatóintézet megtartása mellett, ezeket tudják mondani a kormánynak, aztán a Parlament majd dönt valahogy, "mi meg vigyázzba állunk", és elfogadják a döntést
"Ezt nem lehet ignorálni"
Megkérdeztük Pléh Csaba akadémiai tag nyelvészt, filozófust, hogy értékeli az MTA mai napját. "Izgalmas hangulatú közgyűlés volt, jól leképezte azt a vitát, ami most már szinte egy éve zajlik. Azt volt benne az Akadémia technikai értelmébe véve pozitív mozzanat, hogy a dolog lényegéhez és tartalmához szóltak hozzá a tagok. Egy 560 tagot számláló, nagy szervezetről van szó, de senki nem önkifejezésre használta a felszólalásokat, hanem tényleg a lényeghez szólt hozzá."
"Az eredeti előterjesztésekhez képest a hozzászólások és a módosítók egyértelművé tették, hogy a tét az, hogy kikerül-e a kutatóhálózat az MTA égisze alól vagy sem. Az előkészítő anyagok dzsungelében - sok tucat vagy adott esetben sok száz oldalnyi szöveg keletkezett - a lényeg elkallódott, és ezt a közgyűlés helyretette. Ilyen értelemben tehát pozitív volt a közgyűlés, tudtuk, mi a tét, erről szavaztunk. 77 százalékos támogatottsággal az a felfogás győzedelmeskedett, hogy az Akadémia közgyűlése szerint maradjon az MTA felügyelete alatt és része a kutatóhálózat."
"Azt is kifejezték a kollégák, hogy nagyon nehéz fenyegetett helyzetben tárgyalni, erről is hozott a közgyűlés határozatot: hogy tárgyalástaktikailag nem vált be az az eljárásmód, ahogy az ITM kezeli ezt a kérést, mert az akadémia közössége kifejezte, hogy ezt sérelmezi, ez egy megszorított helyzet. A 77 százalék elég nagy támogatottság ahhoz, hogy a kormánynak ezt mérlegelnie legyen érdemes. Ma a Magyar Hírlapban megjelent a miniszternek egy nyilatkozata, ezt ismertette a közgyűlés előtt is. Ennek lényege, hogy a kormánynak már júniusban dönteni kell arról, hogy a kutatóintézeti hálózat kikerüljön az MTA fennhatósága alól. Kíváncsi leszek, hogy a közgyűlés döntésének lesz-e hatása erre az álláspontra."
"Egyáltalán nem biztos, hogy nem változik az, hiszen az egy nyilvánvaló retorikai lépés volt a miniszter részéről, hogy ma jelentette meg a nyilatkozatot, a közgyűlés reggelén. Nem sikerült maga felé fordítani a tudós közösséget, és ezt lehet mérlegelnie a kormánynak. Nekem nincs sem pozitív, sem negatív előítéletem a kormányzati reakciókkal kapcsolatban, de az biztos, hogy a közgyűlési határozat maga mint egy tény, figyelembe veendő a kormánynak. Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül annak jegyében cselekszik, de nem lehet ignorálni."
Nemcsak Majka, Dopeman számai is gondot okozhatnak Orbán Viktornak.
Az ország üzemeltetésére más is képes. Amit csak ők tudnak, abból pont elég volt. Európa visszavár.
Ha a tusványosi beszéd a NER szellemi iránytűje, Orbán most fordítva tartja.