Hiába a hosszú egyeztetési folyamat és az MTA ellenállása, ahogy arra számítani lehetett, végül csak az történik, amit Palkovics László akart: a kutatóintézetek elkerülnek az MTA-tól. Ennek időpontja meglepő: az Index által megszerzett tervezet szerint már augusztus elsejével elvennék a kutatóintézeteket. Korábban Palkovics szeptemberi, illetve januári határidőről beszélt.

Az összes kutatóintézet az újonnan létrehozandó intézmény, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat alá tartozna, amelyben meghatározó befolyása lenne a kormánynak, hat tagot a kormány, hatot az MTA delegál, az elnököt közös javaslat alapján Orbán Viktor miniszterelnök nevezi ki, ahogy az irányítótestület tagjait is. Korábban az MTA azt javasolta, a tagok harmadát adja a kormány, a fennmaradó kétharmadra az MTA, illetve a kutatóhálózatok tehettek volna javaslatot. Ezt Palkovics elutasította.

Ez a testület dönt majd a kutatóhelyek átszervezéséről, megszüntetéséről vagy újak csatlakozásáról, valamint a kutatóhelyek vezetőinek személyéről is – írja a tervezet alapján a lap.

Van egy még durvább ötlet is benne: felállítanak egy Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot, amelynek elnöke Palkovics László lesz, az összes tagra ő tesz javaslatot, itt az MTA-nak csak egy képviselője lesz.

Ez a testület tesz majd javaslatokat a támogatandó kutatási főirányokra.

A lap úgy tudja, az MTA-t törvénnyel köteleznék arra, hogy a kutatóintézetek épületeit, infrastruktúráját, teljes eszközparkját, tulajdonát adja át ingyenes használatba, ami olvasatukban gyakorlatilag államosítást jelent.

Az MTA közgyűlése május 6-án 80 százalékos többséggel úgy döntött, a kutatóhálózatok maradjanak az MTA-n belül, az ülés után Palkovics szinte rögtön bemondta, a kormány terve továbbra is a kutatóhálózatok kiszervezése, akkor említette a szeptemberi, illetve januári határidőt.

Akkor több akadémiai taggal beszéltünk, volt, aki bizakodott, hogy ezt úgysem meri átvinni a kormány, más viszont teljesen szkeptikus volt: ugyan magához képest bátran küzdött az Akadémia, de ő vesztést jósolt.

Oké, állva halunk meg, de attól még meghalunk

– fogalmazott. Miután Palkovics nem tudta elfogadni az MTA közgyűlésének döntését, volt még egy tárgyalási kör közte és Lovász László MTA-elnök között, a tárgyalás után Lovász boldog volt, mert úgy érzékelte, Palkovics letett a kutatóhálózatok kiszervezéséről. Ezt sietve cáfolta a minisztérium. Márciusban egyébként már kaptak egy ultimátumot, vagy átadják maguktól a kutatóhálózatokat, vagy elveszik erővel. Most tehát ez következett be.

Az MTA-val már nem egyeztették az új tervezetet, amely napokon-heteken belül a parlament elé kerülhet, de egyelőre nem jelent meg az Országgyűlés honlapján. Az ügyben megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot és az MTA-t is. Az MTA azt írta, elküldték a törvényjavaslatról az észrevételeiket a minisztériumnak (nem árulták el, mi az),

a mára előzetesen tervezett egyeztetést az ITM-mel lemondtuk

A minisztérium a feltett kérdéseinkre nem válaszolt, megismételték a korábbi üzenetüket. Eszerint a kormány több kutatást szeretne, ezért "erősíti a kutatóhálózatot", a cél, hogy a hazai kutatásokra szánt többletforrások a magyar gazdaságot érdemben szolgáló szabadalmakban, találmányokban hasznosuljanak, a fennálló rendszer nem hatékony. Azt írják,

a bevált gyakorlatokhoz igazodó átalakításra van szükség, ami azonban nem államosítást jelent, hiszen nem lehet „államosítani” azt, amit jelenleg is a központi költségvetés finanszíroz.

A minisztérium szerint a változások a kutatás szabadságát nem csorbítják, hanem erősítik.