MTA és kutatóintézetek: így lehet magánpénz a közpénzből

Átveszi az MTA kutatóintézeti hálózatát a kormány a legújabb, most benyújtott törvénytervezet szerint, azaz gyakorlatilag államosítaná a kutatóintézetet, írtuk meg korábban. A Magyar Narancs további érdekes részletet talált a benyújtott szövegben: a kutatóhálózatok cégei kisebbségi tulajdonosként beszállhatnak magáncégekbe – erre eddig nem volt lehetőségük, csak állami cégekben szerezhettek tulajdonrészt. És ha ezekben innovációs produktum születik, akkor azok a vállalkozást illetik meg. Azaz egy akár közösségi forrásból létrejövő tudományos-innovációs eredmény egy magáncégé lehet. Az állam pedig kiemelten támogatja majd az innovációs cégeket. Azaz itt is magánkézbe kerülhetnek állami pénzek, ami a NER-nek elég erős jellegzetessége – és Rogán Antalnak is vannak szabadalmai.

Az új törvény már augusztus elsején hatályba lépne. A kormány és az MTA fele-fele arányban delegál tagokat a létrehozandó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító testületébe, amely az MTA által átadott kutatóintézeteket felügyeli majd – ebben a kérdésben nem tudott megállapodni a kormány és az MTA a tárgyalásokon, utóbbi azt szerette volna, ha a kutatóintézetek maguk is delegálhatnak egyharmadnyi tagot. A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT) pedig az ELKH fölé rendelve irányítaná a kormány tudománypolitikáját, koordinálja a kutatási pénzeket. Az NTT-t a kormány felügyeli, irányítóit a kormány nevezi ki.

Ez tehát azt jelenti, hogy a kormány megteremti a tudományos kutatás pénzeinek kicsatornázásának a lehetőségét.