Még csak nem is szavazott a hétfői akadémiai közgyűlés a három lehetséges elképzelés közül arról a kettőről, amely nem az MTA álláspontja: információink szerint csak arról szavaztak, hogy a kutatóintézetek maradjanak az MTA-n belül.
Folyik a vita az MTA kutatóintézeti hálózatának sorsáról az Akadémia közgyűlésén, és ezen felszólalt a kormány részéről Palkovics László miniszter, és például arról beszélt, hogy míg Kínában a mesterséges intelligenciával dolgoznak, itthon azon vitatkozunk, hogy a középiskolai diákoknak legyen-e megfelelő idegennyelv-tudása.
Üzenetváltással indult a Magyar Tudományos Akadémia ünnepinek hirdetett, de sorsdöntőnek nevezett mai közgyűlése, amelyet az elnök, Lovász László nyitott meg.
Interjút adott az innovációs és technológiai miniszter, aznapra időzítve, amikor az MTA-n a sorsdöntő közgyűlés lesz.
Elárulta a kormány, milyen gazdaságpolitikát tervez a következő négy évre; az EU-csatlakozásunk tizenötödik évfordulóját ünnepeltük; még mindig nem sikerült megállapodni a Norvég Alap támogatásairól. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Május 6-án demonstráció lesz, mialatt az MTA közgyűlése dönt a kormány és MTA tárgyalásai alatt megszületett egyezségről.
Gyakorlatilag semmi nem valósult meg abból, amivel tavaly Palkovics László innovációs minisztert megbízták.
A negatív hatásokat a bulinegyedben élők szenvedik el, igaz, a helyieknek kevés rossz tapasztalata volt a turistákkal.
A magyarországi ivóvíz minősége megfelel az európai átlagnak – ez a legfontosabb üzenete annak a kutatásnak, amelynek eredményét Vargha Márta biológus ismertette a tudomany.hu-n.
Okozott kárt az elmúlt egy év a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA), mert voltak kutatók, akik elmentek, és vannak, akik menni készülnek – mondta hvg.hu-nak Lovász László. Az Akadémia elnökét a kormány és az MTA tavaly kirobbant vitájáról, a kutatóintézeti hálózatok jövőjéről és a napokban aláírt szándéknyilatkozatról kérdeztük. Tisztázni igyekeztünk, mit jelent ez a megállapodás, minek köszönhető, hogy a kormány a jelek szerint jelentős engedményeket tett.
Ez a hét is bármelyik hét lehetett volna és valószínűleg a következő is ilyen lesz. Semmi sem változott, csak egy kicsit minden megint rosszabb lett. A hvg.hu belpolitikai összefoglalója
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot. Az MTA olyan közleményt adott ki, amiből egyértelmű, beleáll a harcba.
Nem örül Palkovics László, hogy az MTA bekeményített a kutatóintézeti hálózat ügyében. Úgy fest, az átalakítás, azaz a hálózat MTA-ról történő leválasztása eldöntött tény a kormány részéről.
Az Akadémián belül kell maradnia az intézethálózatnak – erről döntött ma a köztestület elnöksége, értesült a HVG.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökségi ülése ma arról dönt, hogy ragaszkodik-e a jelenleg még hozzá tartozó kutatóintézetekhez, illetve az intézetek egyben tartásához, vagy engedve a kormány nyomásának lemond róluk. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, úgy tudjuk, hogy az MTA vezetői nem csak a saját javaslatukról tárgyalnak.
Árgus szemekkel figyeli és ellenőrzi az állam az MTA kutatóintézeteinek gazdálkodását, nem is nagyon érkezik panasz a pénzügyi fegyelemre, írja az MTA. Ráadásul a hálózat nyereséges is.
Nem szokás álnéven írt cikket megjelentetni a Die Zeit német liberális hetilapban, Beda Magyarral most mégis kivételt tettek. Ez a demokrácia haláltánca – írja a szerző. A nagyon hosszú cikk akkora hullámokat vetett, hogy Anne Applebaum és Kovács Zoltán a szokásosnál is parázsabb vitát folytattak.
Egy fiatal orvos-kutató, Manczinger Máté tisztán bioinformatikai eszközökkel fedezte fel az emberi immunrendszer és a kórokozók sokfélesége közötti alapvető összefüggést. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, Pál Csaba műhelyében végzett munka eredményei a védőoltások alkalmazásában és az antibiotikumos kezelés megválasztásában is fontosak lehetnek.
Az Akadémia nem tagadta, hogy egy fűtött Facebook-vitának is volt szerepe abban, hogy egy már odaígért pozíciót végül nem kapott meg Ginelli Zoltán kutató.
A rendező szerint meg kell akadályozni, hogy a hatalom már óvodában arra készítsen fel, hogy „soha ne kérdezzünk, csak engedelmeskedjünk, hogy belemásszon a fejünkbe, a lelkünkbe, hogy a belső szabadságunkat tartsa kordában, hogy az alkotói szabadságunkat vegye górcső alá, és döntse el, hogy minek van létjogosultsága, és minek nincs. Hogy pártszimpátiától függjön a tehetség, a lehetőség, az elismerés, a teljesítmény és minden.”
