A Fidesz, szűkebben véve Orbán Viktor kommunikációs technikáinak és hitvallásának változását időrendben, a rendszerváltástól napjainkig veszi górcső alá a CEU három oktatója a Mozgó Világ legújabb számában.
Érdekfeszítő, a családtörténeten messze túllépő „kincstár” közzétételére készül a szerzőpáros: a 96 éves Lator László költő, műfordító, esszéíró és Kemény Aranka irodalomtörténész. Beszélgetésük a Mozgó Világ áprilisi számában jelent meg.
A hét elején elbúcsúztatott Tamás Gáspár Miklós 1978-ban települt át Magyarországra. Eleinte az ellenzék köreiben talált otthonra; az 1983-as első nyilvános szereplése rögvest eseményszámba ment.
Az ördög a részletekben lakozik – derül ki (ismét) Karsai László történész, a Mozgó Világ legutóbbi, 2021/1 számában megjelent elemző tanulmányából, amely azt a bevett közvélekedést cáfolja, hogy a 1941-es XV. törvény módosítása szolgai másolata lenne a hitleri Németország 1935-ös „fajvédelmi” törvényének.
A sajtószabadságért folytatott küzdelmeivel is indokolták P. Szűcs Julianna érdemességét a Budapestért-díjra. Csakhogy a Mozgó Világ című folyóirat főszerkesztője kritikusai szerint éppen a sajtószabadságot és a szolidaritást köpte szembe 1983-ban.
Podcast arról, hogy titkosítás helyett a kormányülések szövegeit egyszerűen eltüntetik. Majtényi László szerint az Orbán-kormányt már nem lehet demokratikus fogalmakkal leírni, ez már autokrácia.
A Mozgó Világ prózarovatának szerkesztője kiváló írók sorát indította el a pályán. 66 éves volt.
Tavaly óta tart a folyóiratok csuklóztatása. A Színház, a Muzsika és a 2000 című folyóirat megszűnik; a már csak online megjelenő Beszélő honlapját pedig úgy sikerült megmenteni a kikapcsolástól, hogy a szerkesztők dobták össze a pénzt a tárhelyre.
Meghökkentő interjút adott Szőcs Géza kulturális államtitkár. „A legtöbb súrlódásom a sajátjaimmal adódik” – mondja, vagyis a fideszesekkel, a minisztériumi apparátussal és a kormánytagokkal. Író a kényelmetlen bársonyszékben.
A Mozgó Világ munkatársa, Domány András kapta a Minőségi Újságírásért-díjat októberben.
Szadomazochizmus, nekrofília, koprofília, extrém nárcizmus, szifiliszfóbia, hisztéria, skizofrénia, paranoia, pszichopátia, autizmus, borderline. Egyes kutatók ezek nyomait vélik felfedezni Hitler kóros személyiségében. Aminél csak az a nyomasztóbb változat, hogy a vezér, meglehet, „iszonyúan normális” volt.
Vezetetlen, zavaros, hiteltelen, ügyefogyott. Ilyen volt az MSZP első száz ellenzéki napja. Bár el van temetve, helyzete mégsem reménytelen.
Vannak ambícióim, az, hogy a gondolataim hassanak – mondja Gyurcsány Ferenc a Mozgó Világ júniusi számában megjelent interjújában.
