A hazai pályafutása után több nemzetközi válság kezelésében részt vett politikus a Die Pressében közölt vendégkommentárjában azt írja, hogy Európa remélheti a legjobbat, de készüljön a legrosszabbra: Trump fellépésével a Nyugat már sosem lesz olyan, mint eddig.
Ma már a vadászrepülő is olyan, mint a mobiltelefon: akár le is állhat, ha a gyártó nem támogatja, nem frissíti, netán távolból lekapcsolja. Gondban is vannak a NATO-szövetségesek.
„Ha most mi Oroszországnak diplomáciai úton megadjuk azt, amit három éven keresztül háborúval nem volt képes elérni, akkor az egyértelműen vereségünket jelenti a biztonság megtartása terén Európában” – vélekedett Jan Lipavsky a közszolgálati Cseh Televízióban.
Mark Rutte nem tűnt nyitottnak az ötletre.
Szerinte ez teljesen nyilvánvalóan következik a NATO határainak keletre tolódásából.
Pártpreferenciától függően nagy a társadalmi megosztottság abban, hogy előnyösek vagy veszélyesek Magyarországra, illetve Európára nézve Donald Trump intézkedései. Sokak számára lehet meglepő, ami a Medián felméréséből a Pride megítéléséről kiderül.
Mark Rutte Szarajevóban szólította fel a feszültségek feloldására az ország vezetőit.
A lengyel miniszterelnök 200 ezerről félmillióra növelné a hadsereg létszámát, beleértve a tartalékosokat is.
Az amerikai-ukrán tárgyalásokban is bízik.
A honvédelmi miniszter szerint lehet, hogy a volt vezérkari főnök a NATO-üléseken nem a kormány álláspontját képviselte.
Svédország tavaly március 7-én csatlakozott a katonai szövetséghez, hosszú magyar ellenállás után.
A Donald Trump külpolitikai irányváltásához alkalmazkodó Európa a nyomás alatt olyan határozott lehet, amilyennek rég lennie kellene, különben nagyhatalmi erőközpontok szorításában találja magát. Aki ebből kimarad, mint az orbáni Magyarország, az lemarad, s nem a centrumban, hanem a periférián köt ki. Európában pénzügyi tabukat kell ledönteni a fegyverkezés finanszírozásához.
Emmanuel Macron francia elnök szerda esti televíziós beszédében a tartós béke fontosságáról beszélt, és jelezte, csúcstalálkozót szervez a béke garantálásában érdekelt európai hadseregek vezetőinek.
Az idei évet tekintve 2,6 ezer milliárd forint plusz kiadást jelentene, ha Magyarország a GDP-je 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítaná, ahogy Donald Trump követeli. 2038-ban a GDP 2 százaléka és 5 százaléka közt már 5,6 ezer milliárd forint lesz. A NATO biztosan emelni fogja a védelmi kiadások célértékét, de biztos, hogy nem 5 százalékra.
Donald Trump külpolitikai ámokfutása összehozta az európai vezetőket, de a résztvevők szerint nincs szakadás, az USA továbbra is a szövetségesük. Keir Starmer négy fontos döntésről számolt be, Ursula von der Leyen pedig Európa újrafelfegyverzésének tervével fog az Európai Tanács következő ülésére érkezni.
Donald Trump egyik legfontosabb tanácsadója az X-en nyilvánította ki álláspontját.
Mark Rutte szerint Donald Trump elkötelezett az ukrajnai béke megteremtése mellett.
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?
Európa érdeke, Trump motivációi, a német választások tanulságai a világsajtó fókuszában. Válogatásunk a lapok írásaiból.
Meg kell az európaiakat győzni arról, hogy Ukrajna mellett kiállni csak úgy ér valamit, ha az tényleges támogatással párosul – írja a lap egykori főszerkesztője.
