A parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának mai ülésére benyújtott jelentéséből tett közzé részletet (feltehetően az első oldalát) a Honvédelmi Minisztérium (HM) a Facebook-oldalán.

Az összefoglaló részlete megállapítja, hogy „nem a magyar érdekeket képviselte Ruszin-Szendi Romulusz a NATO és az EU vezérkarfőnöki ülésén”. A HM az ülések NATO-tól kikért anyagaira hivatkozik.

A nyilvánosságra hozott részlet négy megállapítást tartalmaz Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy fellépéséről a NATO és az EU vezérkarfőnöki ülésein:

1. A magyar kormányzati állásponttal nem összeegyeztethető, részrehajlóan Ukrajna-barát álláspontot képviselt, míg az Ukrajna támogatásával kapcsolatos kritikus kormányzati álláspontot nem hangsúlyozta.
2. A háború kitörését követően egyetlen alkalommal sem képviselte a mandátumában foglalt, a magyar háborúellenes narratívát.
3. Az általa készített jelentésekben megjelenített olyan elemeket is, amit a valóságban nem mondott el.
4. Az EU Ukrajnát támogató Katonai Kiképző Missziójának (EUMAM) elindítását tárgyaló uniós vezérkarfőnöki találkozón Ruszin-Szendi altábornagy a mandátummal ellentétesen nem ismertette Magyarországnak a misszióval kapcsolatos eszkalációs kockázatait.

A Fidesz azóta támadja Ruszin-Szendit, hogy a Tiszához állt a volt vezérkari főnök. Ennek legújabb eleme, hogy az állítólagos ukránbarátsága mellett összemosták vele a nemrég kibukó kémügyet, és mint az ukrán szolgálatokat segítő, magyar összekötő jelenik meg a narratívában.

A nyilvánosságra hozott jelentés érdekessége, hogy a kommunikációs csatározásba már beszállt az ettől eddig magát távol tartó HM is. Továbbá egy olyan zárt nemzetbiztonsági ülésre készült dokumentumból adnak ízelítőt, melynek a tényleges anyaga titkosítva van.

Ruszin-Szendi egyébként ma fogalmazott meg nyílt levelet az őt ért támadásokra, ahol cáfolta a vádakat, és a katonai nemzetbiztonság új és szakmán kívülről érkező vezetőit és irányítóit nevezte meg felelősként.

„Én egy tisztességes magyar állampolgár vagyok, aki 14 éves kora óta egyenruhát viselt, a hazájára esküdött fel, és szolgálta Magyarországot a mindennapi feladatokban, kiképzéseken, háborúban, a NATO szövetségi rendszerében, sokszor távol a családjától, szeretteitől” – írja. Azt a kérdést is feltette, hogy miért nem azon nyomban, hanem csak a távozása után két és fél évvel indul ellene eljárás.