Jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével vádolja Eger volt szocialista polgármesterét, egyben a Egri Többcélú Kistérségi Társulás korábbi vezetőjét az ügyészség abban a perben, amely tanúk meghallgatásával folytatódott pénteken az Egri Városi Bíróságon.
Megkezdődött az Egri Városi Bíróságon dr. Nagy Imre, Eger korábbi szocialista polgármesterének és társainak büntetőpere. Az Egri Kistérségi Többcélú Társaság egykori elnökét jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettével vádolják.
Tiltakoznak a Nagy Imre-örökösök az ellen, hogy a januártól hatályba lépő új alaptörvény tiszteletére rendezett kiállításon a felkért festőknek Nagy Imre 1989-es újratemetését is meg kelljen festenie.
Bibó István zsidókat mentett a második világháború idején, 1956-ban utolsóként hagyta el a Parlamentet, élete vége felé az ellenzéki mozgalmak egyik jelképe lett. Bibó élete röviden, hét pontban.
A Petőfi Kör 1956 tavaszától a demokratikus törekvések "melegágya" volt, amit a kommunista vezetés '56 júniusáig tűrt meg. A Petőfi Kör legnevezetebb rendezvénye az úgynevezett sajtóvita volt, amelyen gyakorlatilag kimondták, hogy a szocialista rendszer rossz. A kört ezek után betiltotta a belügyminiszter, de a demokráciát követelő fiatalokat ezzel már nem lehetett megállítani.
A mártírhalált halt miniszterelnök nem a forradalom vezetője volt, de elvállalta ezt a szerepet, vállalta azt, amit egy kormányfőnek azokban a napokban tennie kellett, és ezért minden tiszteletet megérdemel - nyilatkozta Nagy Imre 1956-os szerepéről csütörtökön Kiss Tamás, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ) elnökségének nemzetközi kapcsolatokért felelős tagja.
A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán, 1956 februárjában három fontos és új hangvételű beszéd is elhangzott. Az első kettő nyilvános volt, Hruscsov és Mikojan tartotta, a harmadik - a Sztálint igazán leleplező - titkos. Világszerte ez a harmadik, szintén Hruscsov által elmondott szónoklat vált ismertté, miközben a történelem alakulásából jól látható, inkább az első két beszédre, na meg talán a „plusz egyre”, a sztálinista Molotov egyik felszólalására kellett volna például a magyaroknak is jobban figyelniük 1956-ban.
A Nagy Imre elleni küzdelem és a fiatalok beléptetése a kommunista szervezetekbe – ez foglalkoztatta 1956 januárjában a hazai „ifjúságpolitika” irányítóit. A jampecok közé azonban nem mertek bemenni a KISZ elődjének, a DISZ-nek a helyi vezetői Sopronban. 56-os Mementó-sorozatunk újabb epizódja.
A forradalom leverésekor, 1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, a Nagy Imre-kormány a jugoszláv követségre menekült, és megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével. Az új kormány vezetőit orosz tankokkal hozták Pestre november hetedikén, és a közellátási kormánybizottság vezetését ekkor Nyers Rezsőre bízták. A közellátás megszervezése abban a pillanatban a legfontosabb feladat volt - a Népszabadság szerint.
Nagy Imrére is emlékezett Orbán Viktor kormányfő a Kossuth téri 56-os ünnepségen. A kormányfő utalt az 54 évvel ezelőtti forradalomra és a mostani "kétharmados forradalomra" is. Szerinte "egyszer van ilyen lehetőségünk", ezért nem szabad megtorpanni, a kételkedőkre, huhogókra hallgatni. Mindennek meg kell változnia, vélte, egyebek közt az adózást és "a nemzettestvérek kitagadását" is említve.
A köztársasági elnök a Heti Válasznak adott interjúban úgy fogalmazott, Nagy Imre "segítségével válhattunk azzá a néppé, amely kiverte a falból a legelső téglát".
A törvénytelenségek sorozatát elkövető Rákosi-rendszerben született egy pozitív döntés is: 60 évvel ezelőtt szüntették meg a "magyar Benes-dekrétumoknak" nevezhető rendeletek alkalmazását. E jogszabályok a második világháború után – a nagyhatalmak döntését végrehajtva – a hazai németség kitelepítéséről és jogfosztásáról szóltak.
Magyarország XX. századi történelmét annyi szenvedés, annyi borzalom kísérte, hogy a sok leírhatatlan esemény - holokauszt, világháborúk, lakosságcserék, 1956 - után kevesen emlékeznek arra, hogy miként zajlottak a kitelepítések az ötvenes években - magyarázta a hvg.hu-nak Eötvös Péter, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke.
Ötvenhárom évvel ezelőtt, november negyedikén a szovjet csapatok leverték a magyar forradalmat, és azóta sok legenda született a fegyveres ellenállásról. Reguláris katonaságunk szórványosan bocsátkozott november negyedikén harcokba, leginkább a nemzetőrök és a felkelőcsoportok próbálták feltartóztatni a szovjet csapatokat. Az egyik legvitatottabb epizód a nagykovácsi csata, amelynek megtörténtét is sokan kétségbevonják. Király Béla még "hamis atombombát" is látott felrobbanni.
Mintegy félszázan hallgatták kedd este, a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSA) épületében az egykori állampárt politikai bizottságának (PB) eddig nem publikált, húsz évvel ezelőtt keletkezett, az 1956-os események átértékelésével, valamint Nagy Imre és társai újratemetésével kapcsolatos üléseinek hangfelvételeiből rendezett válogatást.
Gyertyagyújtással rótták le kegyeletüket a mártírok előtt az emlékezők a fővárosi ötvenhatos emlékhelyeken, ahová kedd délelőtt folyamatosan érkeztek, hogy adózzanak a mártírhalált halt Nagy Imre egykori miniszterelnök és az 1956-os forradalom és szabadságharc valamennyi áldozata emlékének.
Nagy Imre emléke az egész nemzeté, de életműve a baloldalnak külön tanulságokat is kínál - írta közleményében az MSZP az 56-os Vértanúk Emléknapja, Nagy Imre néhai miniszterelnök és mártírtársai újratemetésének 20. évfordulója alkalmából kedden.
Mit tudtak és mit gondoltak a budapestiek Nagy Imréről, szerepéről? Milyen várakozások előzték meg az ünnepélyes gyászszertartást? A HVG felkérésére többek között ezeket a kérdéseket tette fel közvélemény-kutatók egy csoportja 1989 júniusában, Nagy Imre újratemetése előtt. Az alábbiakban a közvélemény-kutatás fontosabb megállapításait közöljük, változatlan formában.
Ötvenegy éve végezték ki Nagy Imrét és mártírtársait. 1989-es újratemetésük a rendszerváltás jelképes eseménye lett. Kedden a mártírhalált halt miniszterelnökre emlékezünk.
Csak jelentéktelen szereplői voltak Nagy Imre és mártírtársai újratemetési ceremóniájának a Belügyminisztérium állambiztonsági hálózatának tagjai 1989. június 16-án - mondta Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója pénteken.
