szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Mintegy félszázan hallgatták kedd este, a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSA) épületében az egykori állampárt politikai bizottságának (PB) eddig nem publikált, húsz évvel ezelőtt keletkezett, az 1956-os események átértékelésével, valamint Nagy Imre és társai újratemetésével kapcsolatos üléseinek hangfelvételeiből rendezett válogatást.

Tamási Miklós, az archívum munkatársa az esemény kezdetén arról beszélt: 1989-ben összesen mintegy százharminc órán át tanácskozott a PB, ezen belül hat-hét órában érintették ezt a témát, és ebből válogatták ki a legérdekesebb és legjobb minőségben hallható kétszáz percet.

Elhangzott hatpercnyi annak a szeptemberi ülésnek a felvételéből is, amelyen a Nagy Imréről szóló, a szovjet hatóságok által megküldött anyagokról volt szó; ezek kapcsán a kutató megjegyezte: e dokumentumok későbbi sorsáról, hollétéről mind a mai napig nem állnak rendelkezésre információk.

A majdnem három és fél órás, Nagy Imre és társai földi maradványai exhumálása és az újratemetés fotóival illusztrált összeállításból a két évtizeddel ezelőtti döntéshozók vitáin keresztül bontakozott ki a rendszerváltás kezdeti idejének képe. Míg az év januárjában még bírálattal illették Pozsgay Imre államminisztert, a testület tagját, amiért egy rádióinterjúban - az addig használt ellenforradalom kifejezés helyett - népfelkelésként említette 1956-ot (bár - tegyük hozzá - Pozsgay korábban közel sem volt ennyire megengedő az forradalmárokkal szemben - a szerk.), a hónapokkal későbbi vitákban már inkább az rajzolódik ki kérdésként, hogy ezen a néven, vagy - Grósz Károly pártfőtitkár felvetésének megfelelően - továbbra is a régi néven, illetve ellenforradalomba torkolló felkelésként említsék, esetleg az árnyalt körülírás érdekében kerüljék az egyszavas meghatározást.

Láthatóvá válik a pártvezetés belső vitája arról, miként és mennyire vegyenek részt az újratemetésben; ahogy hetekkel a június 16-i esemény előtt Grósz Károly megjegyzi: legalább félhivatalossá kell tenni a temetést, hogy közterületen ravatalozzák fel a földi maradványokat, akkor viszont a kormánynak is valamiféle szerepet kell vállalnia.

Az egyik - szintén májusi - bevágásban Nyers Rezső államminiszter mondja ki: "a félhivatalosságot tudomásul kell venni", miközben az őszi felvételek némelyikén azon vitatkoznak a résztvevők, miként kell kialakítani az október 23. és november 4. közötti időszakhoz az állampárt viszonyát.

Múlt csütörtökön jelentette be a Nyílt Társadalom Alapítvány, hogy széles körben eddig nem ismert hangdokumentumokat mutat be Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 20. évfordulóján; a felvételeken az 1989-es pártállami vezetők hallhatók azokon a tárgyalásokon, amelyeket az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak rehabilitálásáról folytattak.

A rendszerváltás 20. évfordulója alkalmából az archívum a Magyar Országos Levéltárral kötött megállapodás értelmében digitalizálta a korábbi állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Politikai Bizottsága 1989-ben tartott üléseinek hangfelvételeit - közölték akkor.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Rainer M. János az ügynökök szerepéről

Csak jelentéktelen szereplői voltak Nagy Imre és mártírtársai újratemetési ceremóniájának a Belügyminisztérium állambiztonsági hálózatának tagjai 1989. június 16-án - mondta Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója pénteken.

HVG Itthon

Számítottak-e balhéra Nagy Imre újratemetésén?

Mit tudtak és mit gondoltak a budapestiek Nagy Imréről, szerepéről? Milyen várakozások előzték meg az ünnepélyes gyászszertartást? A HVG felkérésére többek között ezeket a kérdéseket tette fel közvélemény-kutatók egy csoportja 1989 júniusában, Nagy Imre újratemetése előtt. Az alábbiakban a közvélemény-kutatás fontosabb megállapításait közöljük, változatlan formában.