Ismeretlen karitatív szervezet kapja meg a korábbi eszközkezelő után megmaradt állami bérlakásokat
A jövő évtől az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. lesz a lakások kezelője és bérbeadója. El is adhatja őket.
A jövő évtől az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. lesz a lakások kezelője és bérbeadója. El is adhatja őket.
2018-ban több mint 6 ezer lakóingatlant kellett bedőlt hitel miatt értékesíteni, ebből 1348 került a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-hez.
32 ezren kapnak levelet, 60 napon belül kell rá válaszolniuk.
Az ügyfelek ötöde próbálja egyben előteremteni a lakása visszavásárlásához szükséges pénzt, kétharmad részletre fizetne.
Elengedi a kormány a legreménytelenebb lakáshiteladósok kezét, miután bezárja a Nemzeti Eszközkezelőt. Aki viszont már bejutott, az további előnyöket kap.
Hamar jogi gubancokba ütközhet az a bedőlt devizahiteles, aki szeretné visszavásárolni a lakását az eszközkezelőtől, és ehhez hitelt igényelne. Úgy tűnik, hogy a bankok nincsenek egészen felkészülve erre az egyszerűnek tűnő manőverre.
Február végéig 32 ezer ingatlant fogadott be az adósságmentesítő szervezet, a kvóta 35 ezerről szól.
Nevére rácáfolva egyre inkább az állami központosító akciók lebonyolítójává válik a Magyar Fejlesztési Bank. Az intézmény tavaly óta új stratégián munkálkodik, amelynek meghirdetett célja legújabban „modern pénzügyi szolgáltató központ” létrehozása.
A papíron nagyobb értékű, valóságban eladhatatlan ingatlanokat is átvenné az állam.
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) működésének újragondolása szükséges, érdemes megvizsgálni az árazási szabályokat, mert bár a befagyott adósságtól megszabadulnak a pénzintézetek, a felszabadult tőkét és finanszírozást a jelek szerint nem hitelezésre fordítják - mondta a Magyar Nemzetnek Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója.
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. szerint újabb pályázatokat írnak ki, őszre megtelhet a 25, még üresen álló ház az ócsai telepen. Nem tudni, épülnek-e további lakások.
Majdnem 100 ezer bedőlt devizahiteles él az állami eszközkezelő által átvett lakásokban. Közel 25 százalékuk késve fizeti az alacsony bérleti díjat, és vannak, akik egyáltalán nem fizetnek.
Nem szabad illegitimnek tekinteni a lakhatási költségekbe való politikai beavatkozást. A lakhatás kérdését koherens lakáspolitikával kell kezelni, amely a teljes lakásszektor hiányosságaira reflektál, közben pedig kiemelt figyelmet fordít az erre leginkább rászorulók érdekeire. A középosztálynak nyújtott hiteltámogatások és a nagy fogyasztású háztartásoknak kedvező rezsicsökkentés nem fogják megoldani a lakhatási válságot – állítják a hvg.hu várossorozatának vendégszerzői, Horváth Vera lakáspolitika-kutató és Pósfai Zsuzsi urbanista.
Az idei, további 10 ezer lakás megvásárlására 37 milliárd forint szerepel a költségvetésben. A jövőben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő, örökös nélküli lakásokat is megkapja az eszközkezelő.
Eddig 15 ezer lakást ajánlottak fel a Nemzeti Eszközkezelőnek, az év végére pedig a tervek szerint 25 ezer lakás kerül hozzájuk.
Alig akad olyan eszközkezelős bérlő, aki nem vásárolja vissza a lakását. Ez nem meglepő, a feltételek nagyon kedvezőek, akad, aki gyakorlatilag ingyen visszakapja az ingatlanát. Az eszközkezelő a bedőlt ingatlanhitelesek lakásait vásárolta fel és adta ki bérbe a volt tulajdonosoknak.
Több mint kétezer bedőlt lakáshiteles család az állami bérletet sem tudta fizetni, hozzájuk a Nemzeti Eszközkezelő a Máltai és a Református Szeretetszolgálat mentorait küldte segíteni. Családonként 160 ezer forint kellett ahhoz, hogy 90 százalékuk sorsát rendbe hozzák.
Mintegy millióan lehetnek a nem fizető adósok listáján, 2013 óta pedig 48 ezer lakást buktak el a hitelesek.
Csak a 2004. május elseje után felvett kölcsönökre lesz érvényes a devizahiteles törvényjavaslat, aki pedig eladta ingatlanát a Nemzeti Eszközkezelőnek, az nem számíthat semmilyen visszatérítésre, őket kizárják ebből a kalapból.