szerző:
Nagy Gergő

Alig pár nap van hátra a választásokig, a kormányzó pártszövetség pedig a friss közvélemény-kutatási adatok szerint már most a zsebében érezheti a győzelmet. Mi várható a következő Orbán-kormánytól? Folytatódik a szabadságharcos retorika, a sok konfliktus, vagy konszolidáció következik? Mekkora gazdasági növekedés várható, illetve lesz-e beruházási fordulat? Elemzők, közgazdászok mondják el véleményüket, meglátásaikat, melyek többsége egyáltalán nem megnyugtató, ám vannak, akik látni vélik az alagút végén a fényt is.

A választási kampány véghajrájában a Transparency International a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapesttel (KFIB) karöltve már igyekezett a pártok korrupcióellenes, gazdaságpolitikai programját, ígéreteit feltérképezni – ez ugyanakkor nem igazán lett hízelgő az ellenzéki pártokra nézve, a Fidesznek programján pedig nem volt mit elemezni, mivel ilyen nincs. Így csak találgatni lehet, hogy milyen irányba menne tovább a mostani hatalmon lévő pártszövetség, ha újra kormányra kerülnének.

A hvg.hu korábbi cikkében elemzőket, közgazdászokat kérdezett arról, mi volt a kormány utóbbi négy évének szerintük legjobb, és legrosszabb intézkedése, eredménye (februárban pedig mi értékeltük a kormány gazdasági teljesítményét), a szakértők komoly kritikákkal illették a kormányt. Most arról faggattuk az elemzőket, mi a legpozitívabb, illetve legnegatívabb várható intézkedés, gazdaságpolitikai döntés, amit az új kormány hozhat. Az elmúlt négy évet értékelő felhívásunkra még több elemző, közgazdász válaszolt, ám a választások közeledtével sokan most azt mondták, megvárnák a választások lezárultát, és utána mondanának véleményt.

A várható, talán megvalósuló pozitív fejlemények:

– alacsony kamatkörnyezet, illetve forintgyengülés miatt a versenyképesség javulása
– a magyar gazdaság szerkezeti megosztottsága enyhülhet
– folyamatos komoly fegyelem a kiadási oldalon
– a rendszer konszolidálása
– kiszámíthatóság, tervezhetőség növelése
– befektetőbarátabb gazdaságpolitika
– különadók csökkentése
– adócsökkentés az alacsonyabb jövedelműeknek
– oktatásra több pénz
– van tőkekiáramlás, de ez inkább a globális folyamatok része
– a nyugati világ része maradunk

A várható, talán megvalósuló negatív fejlemények:

– rövid távú politikai érdekeknek rendelik alá a gazdaságpolitikát
– nagyobb állami szerepvállalás a gazdaságban
– állami szolgáltatások színvonalának romlása
– politikai kapcsolatokon keresztül erőteljes beavatkozás a gazdaságba
– lassul a gazdasági felzárkózás, a konvergencia elégtelensége
– beruházások szintje érdemben nem fog emelkedni
– jön majd külföldi működőtőke (FDI), de nem sok
– forint egyszeri leértékelése
– a bankszektor teljes kivéreztetése
– maradnak a különadók
– csökkenő adóbevételek
– egyensúly felborulása
– rezsiharc folytatása
– korlátosak a kormány által vitt gazdasági modell határai
– túlzott kormányzati erőfölény megnehezítheti a korrekciókat
– a kiadási oldal visszafogása miatt összezörrenés több területtel (egészségügy, oktatás)
– szembefordulás a keresztény nyugattal, sok konfliktus

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője:

(+)

Az alacsony hazai kamatkörnyezet tartós fennmaradása és gazdaságpolitika által megcélzott forintleértékelődés javítani tudja a kis- és középvállalkozások egy részének a versenyképességét. Ennek a vállalati körnek a sikere valamennyire javíthatja a foglalkoztatási és beruházási statisztikát, és végső soron enyhítheti a magyar gazdaság szerkezetének erős megosztottságát (szigetszerűen működő, modern technológiát alkalmazó multinacionális vállalatok az egyik oldalon, illetve jellemzően a túlélésükért küzdő, a kor kihívásainak egyre kevésbé megfelelni képes, piacaikat veszítő hazai vállalkozások a másikon). Mindazonáltal, ha ez a típusú gazdaságösztönzés nem egészül ki a tágabb intézményi környezet javításával, akkor a hatása rendkívül korlátozott lehet csak.

(–)

Szembemegy a piacgazdaság logikájával és igényeivel az a szemlélet, amelyik rövid távú politikai érdekeknek rendeli alá a gazdaságpolitikát, amelyik elveti a szabályozásban rejlő lehetőségeket, amelyik figyelmen kívül hagyja a legjobb nemzetközi gyakorlatot, és az állam gazdasági szerepének növelését célozza.

Lesznek még konfliktusok nyugati partnereinkkel, ez pedig nem jó irány – így kalkulálnak közgazdászok
©

Ennek a szemléletnek a következménye a versenyszektor gazdasági teljesítményének a lehetőségektől való elmaradása, az elégtelen sebességű (vagy teljesen hiányzó) gazdasági felzárkózás. Társadalmi költsége pedig például az állami szolgáltatások színvonalának (oktatás, egészségügy, közúti infrastruktúra például) elmaradása a szerencsésebb gazdaságpolitikai szemléletet megvalósító országokban tapasztalttól.  

Duronelly Péter, közgazdász:

(+)

A költségvetési tervezés a 2010–2013-as periódussal ellentétben sokkal kevésbé épül majd légvárakra, de a döcögő növekedés miatt folyamatos szigorítási kényszer lesz a nemzetgazdasági minisztériumon. A gazdaság adóterhelése érdemben nem változik majd, kiadási oldalon pedig nagyon komoly fegyelem érvényesül elsősorban a működési jellegű kiadásoknál. Ez folyamatos feszültséget eredményez majd többek között az oktatásban és az egészségügyben.

(–)

A választások kimenetétől, a pontos erőviszonyoktól sok minden függ, de többségi Fidesz-kormányzás esetén nagyjából arra számítok, ami az elmúlt négy évben volt, csak még jobban. Folytatódik a központi akarat érvényesítése, amely mentén még erősebb lesz a klientúra jövedelemkoncentrációja. Egyre gyakoribb lesz a politikai kapcsolatokkal, befolyással rendelkezők beavatkozása a független gazdasági szereplők személyes üzleti életébe erőltetett cégátvételeken, illetve törvényhozási eszközökkel elért piac-kisajátításokon (lásd trafikok) keresztül. A keresztény nyugattal történő szembefordulás miatt több konfliktusunk lesz hagyományos szövetségeseinkkel (EU, NATO, Lengyelország) is.

A gazdasági növekedés rövid távon az európai konjunktúrával fog összefüggni, de komoly működőtőke-beáramlás Magyarországra nem lesz, ami miatt az üzleti beruházások szintje sem fog érdemben emelkedni. A gazdaság folyamatos alulteljesítését a gazdaságpolitika a forint egyszeri leértékelésén keresztül próbálja meg orvosolni, igaz, szabadon lebegő árfolyamrendszerben egy önmagában cseppet sem drága deviza esetén a leértékelést nem is olyan egyszerű levezényelni. Az alapkamat szintje egy szélsőséges válsághelyzet kivételével alacsony marad.

Ádám Zoltán, közgazdász:

(+)

Magyarország a kormányzati gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, esetenkénti magántőke- és Nyugat-ellenessége, valamint a jogbiztonság gyengülése és a gazdasági szereplők számára meghatározó intézményrendszer radikális átalakításának dacára megőrizte működőképességét. Az intézmények működnek, a forint árfolyama nem omlott össze (csak mintegy 16-18 százalékkal leértékelődött az euró ellenében), és nagyobb arányú tőkekivonás sem sújtotta az országot. Noha mind a portfólió-, mind a közvetlen tőkebefektetések esetében vannak a bizonytalanság növekedéséből fakadó, kedvezőtlen jelek, az összkép nem egyértelműen negatív, a legutóbbi hónapok tőkekiáramlása pedig alapvetően globális folyamatok következménye volt. Mindannak dacára, ami az elmúlt négy évben történt, Magyarország a nyugati világ része maradt, és van rá esély, hogy ez a következő négy évben is így legyen.

Nem igazán közeledünk majd az EU nyugati feléhez
©

(–)

Az Európából kifelé mutató intézményi változások, az államilag irányított, a tulajdonviszonyok radikális átrendezését magában foglaló új gazdasági modell teljesítőképessége korlátos. A magánberuházások elbizonytalanodása, Magyarország mint befektetési célpont leértékelődése, a jogbiztonság hanyatlása olyan fejlődési pályát jelöl ki az ország számára, amely a legjobb esetben sem képes a nyugat-európai gazdasági centrumhoz történő konvergencia erősítésére. A kérdés az, hogyan alakul a relatív elmaradás mértéke, és kezelhetőek maradnak-e a fel nem zárkózásból fakadó társadalmi konfliktusok. Egy, a választási rendszer aránytalanságából fakadó, túlságosan egyértelmű kormányzati politikai fölény megnehezítheti a szükséges korrekciókat.

Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője:

(–)

Nem hinném, hogy most megjósolható, milyen irányba fordul a választások után a gazdaságpolitika, szerintem több forgatókönyvvel érdemes számolni. Az egyik forgatókönyv szerint van esély arra, hogy a következő kormányzat alatt a gazdaságpolitika főbb elemei nem változnak. Marad a régiós összevetésben kifejezetten nagy állam, így a finanszírozhatóság miatt változatlan mértékben maradnak a különadók. Ez stabil egyensúly és csökkenő külső eladósodás mellett igencsak lassú, 1,5-2 százalékos gazdasági növekedést vetítene előre, szemben a régiótól várható, 3,5-4 százalékkal.

Ezzel a forgatókönyvvel a legnagyobb probléma, hogy leginkább csak elméleti lehetőség, és könnyen fordul át a második, a pesszimista pályára. A lassú növekedés ugyanis növekvő politikai elégedetlenséget szülhet, ez pedig előbb-utóbb az egyensúly területén elért eredmények feladására kényszerítheti a hazai politikai elitet. Ezt a folyamatot gyorsíthatja, hogy a szektoradók lassan felfalják saját bázisukat, a terheket cipelő szereplők előbb utóbb kivonulnak majd Magyarországról. Emiatt az adóbevételek esni kezdenek, ami vagy az egyensúly felborulásához, vagy az árfolyam gyengítésén keresztül az infláció felpörgéséhez, vagy pedig a növekedési potenciált tovább csökkentő újabb unortodox vállalati terhek bevezetéséhez és egyre nagyobb állami beavatkozáshoz vezet majd.

(+)

Amiben én bízom, hogy egy harmadik forgatókönyv valósul meg, amelyben az egyensúly területén elért eredmények megtartása mellett a kormányzat célul tűzi ki a magyar gazdaság tőkevonzó képességének és a beruházási hajlandóságnak a javítását. Ehhez a kiszámíthatóság növelése mellett arra lenne szükség, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően elkezdődjön az államháztartás méretének csökkentése, illetve a kiadások átcsoportosítása a produktív területek, főleg az oktatás felé. Az ebből, illetve a gazdasági növekedésből fakadó forrásokat pedig fel lehetne használni az alacsony jövedelműek adóterhének és a különadóknak a fokozatos mérséklésére. Ennek a forgatókönyvnek ad racionalitást, hogy az előző kettő nemcsak gazdasági, hanem politikai sikerekkel sem nagyon kecsegtet, ezért politikailag is racionálisnak tűnik a hazai gazdaság növekedési képességének helyreállítása. A kezdeti népszerűtlen intézkedések hatására ugyanis a következő megmérettetésre már láthatóak lennének a gazdasági eredmények.

Elek Péter, a Dialóg Alapkezelő befektetési igazgatója

(+)

Az ugye adott, hogy ki nyeri a választást, csak a mértéke a kérdéses és az, hogy melyik párt lesz a második. Arra vonatkozólag, hogy mi várható: vagy konzerválják az eddig elért "eredményeket", és szép lassan konszolidálják rendszert (ez lenne a pozitív fejlemény), próbálnak befektetőbarát gazdaságpolitikát folytatni, növelik a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget.

(–)

Még tovább mennek, és továbbépítik a saját rendszerüket, újabb és újabb kellemetlen intézkedéseket hoznak (bankszektor teljes lenullázása, rezsiháború folytatása például). Nem tudom melyik lesz. Abban bízom, hogy nem ez a verzió valósul meg.

A külföldi elemzők így látják a helyzetet

A Portfolio.hu-nak több elemző is nyilatkozott a választások kimenetelét, illetve az új kormányzat várható gazdaságpolitikáját illetően. Otilia Dhand, a Teneo Intelligence alelnöke szerint a Fidesz megismételheti 2010-ben aratott választási győzelmét, és kétharmados többséget hozhat össze a parlamentben. Az alelnök úgy véli, a Fidesz ígéretei a párt 2010-es manifesztójában közöltek tükrözik, illetve a gazdasági növekedés felpörgetésére fókuszálnak. Orbán egyik prioritása marad a bankszektor felének magyar kézbe illesztése, illetve új elemként a háztartások energiaszámláinak csökkentése. Dhand szerint a Fidesz vezette kormány több szolgáltatót is megvásárolhat, és az energiaelőállítás területén is erősítheti pozícióit az új kormány. A fiskális politika területén szoros maradhat a keret, mivel 3 százalék alatt akarja tartani a kormány a büdzsé hiányát, hogy elkerüljék az EU túlzottdeficit-eljárását.

 

Mujtaba Rahman, a Eurasia Group európai kutatásainak vezetője 50 százalékos valószínűséget ad egy fideszes kétharmadnak, és ezzel szerinte tovább centralizálják majd a politikai döntéshozatalt. Rahman az üzleti környezet romlására számít rövid, közép és hosszú távon egyaránt. Az Eurasia Group szakértője is kiemelte a rezsicsökkentést, mint rendkívül népszerű intézkedéscsomagot a választások előtt. Rahman úgy gondolja, hogy Varga Mihály marad a nemzetgazdasági miniszteri poszton, a fejlesztési miniszteri székbe viszont Rogán Antal, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője kerülhet. Az Eurasia Group szakértője úgy véli, a Fidesz kormányra kerülése esetén folytathatja a közmunkaprogramok kiterjesztését, nem szokványos politikákkal támogathatja a gazdasági növekedést, az szja-t 10 százalékra csökkenthetik, és tovább dolgozhatnak a non-profit közműszolgáltatáson. Ha a balközép ellenzéki erők nyernének, akkor Rahmane szerint piacbarátabb intézkedések jöhetnének, kevesebb teher nehezedne a külföldi multikra, eltörölnék az egykulcsos adórendszert és kivezetnék a különadók (ez viszont megnövelné a költségvetés hiányát).

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hiába a keleti nyitás, nyolc év alatt megduplázódott a magyar külkereskedelmi hiány az ázsiai piacokon

Hiába a keleti nyitás, nyolc év alatt megduplázódott a magyar külkereskedelmi hiány az ázsiai piacokon

Rászorulók kapják a Sziget fesztiválon hátrahagyott 600 sátrat

Rászorulók kapják a Sziget fesztiválon hátrahagyott 600 sátrat

Csak így történhetett a vasfüggöny átvágása - drMáriás megmutatja

Csak így történhetett a vasfüggöny átvágása - drMáriás megmutatja

Beperelte az Apple-t egy izraeli cég az iPhone-ok kamerája miatt

Beperelte az Apple-t egy izraeli cég az iPhone-ok kamerája miatt

Fülke: 1956 után a Páneurópai piknik idején vívtuk ki Európa tiszteletét

Fülke: 1956 után a Páneurópai piknik idején vívtuk ki Európa tiszteletét

Két huszonéves fiatal halt meg hajnalban a Váci úton

Két huszonéves fiatal halt meg hajnalban a Váci úton