szerző:
Nagy Gergő
Tetszett a cikk?

Alig pár nap van hátra a választásokig, a kormányzó pártszövetség pedig a friss közvélemény-kutatási adatok szerint már most a zsebében érezheti a győzelmet. Mi várható a következő Orbán-kormánytól? Folytatódik a szabadságharcos retorika, a sok konfliktus, vagy konszolidáció következik? Mekkora gazdasági növekedés várható, illetve lesz-e beruházási fordulat? Elemzők, közgazdászok mondják el véleményüket, meglátásaikat, melyek többsége egyáltalán nem megnyugtató, ám vannak, akik látni vélik az alagút végén a fényt is.

A választási kampány véghajrájában a Transparency International a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapesttel (KFIB) karöltve már igyekezett a pártok korrupcióellenes, gazdaságpolitikai programját, ígéreteit feltérképezni – ez ugyanakkor nem igazán lett hízelgő az ellenzéki pártokra nézve, a Fidesznek programján pedig nem volt mit elemezni, mivel ilyen nincs. Így csak találgatni lehet, hogy milyen irányba menne tovább a mostani hatalmon lévő pártszövetség, ha újra kormányra kerülnének.

A hvg.hu korábbi cikkében elemzőket, közgazdászokat kérdezett arról, mi volt a kormány utóbbi négy évének szerintük legjobb, és legrosszabb intézkedése, eredménye (februárban pedig mi értékeltük a kormány gazdasági teljesítményét), a szakértők komoly kritikákkal illették a kormányt. Most arról faggattuk az elemzőket, mi a legpozitívabb, illetve legnegatívabb várható intézkedés, gazdaságpolitikai döntés, amit az új kormány hozhat. Az elmúlt négy évet értékelő felhívásunkra még több elemző, közgazdász válaszolt, ám a választások közeledtével sokan most azt mondták, megvárnák a választások lezárultát, és utána mondanának véleményt.

A várható, talán megvalósuló pozitív fejlemények:

– alacsony kamatkörnyezet, illetve forintgyengülés miatt a versenyképesség javulása
– a magyar gazdaság szerkezeti megosztottsága enyhülhet
– folyamatos komoly fegyelem a kiadási oldalon
– a rendszer konszolidálása
– kiszámíthatóság, tervezhetőség növelése
– befektetőbarátabb gazdaságpolitika
– különadók csökkentése
– adócsökkentés az alacsonyabb jövedelműeknek
– oktatásra több pénz
– van tőkekiáramlás, de ez inkább a globális folyamatok része
– a nyugati világ része maradunk

A várható, talán megvalósuló negatív fejlemények:

– rövid távú politikai érdekeknek rendelik alá a gazdaságpolitikát
– nagyobb állami szerepvállalás a gazdaságban
– állami szolgáltatások színvonalának romlása
– politikai kapcsolatokon keresztül erőteljes beavatkozás a gazdaságba
– lassul a gazdasági felzárkózás, a konvergencia elégtelensége
– beruházások szintje érdemben nem fog emelkedni
– jön majd külföldi működőtőke (FDI), de nem sok
– forint egyszeri leértékelése
– a bankszektor teljes kivéreztetése
– maradnak a különadók
– csökkenő adóbevételek
– egyensúly felborulása
– rezsiharc folytatása
– korlátosak a kormány által vitt gazdasági modell határai
– túlzott kormányzati erőfölény megnehezítheti a korrekciókat
– a kiadási oldal visszafogása miatt összezörrenés több területtel (egészségügy, oktatás)
– szembefordulás a keresztény nyugattal, sok konfliktus

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője:

(+)

Az alacsony hazai kamatkörnyezet tartós fennmaradása és gazdaságpolitika által megcélzott forintleértékelődés javítani tudja a kis- és középvállalkozások egy részének a versenyképességét. Ennek a vállalati körnek a sikere valamennyire javíthatja a foglalkoztatási és beruházási statisztikát, és végső soron enyhítheti a magyar gazdaság szerkezetének erős megosztottságát (szigetszerűen működő, modern technológiát alkalmazó multinacionális vállalatok az egyik oldalon, illetve jellemzően a túlélésükért küzdő, a kor kihívásainak egyre kevésbé megfelelni képes, piacaikat veszítő hazai vállalkozások a másikon). Mindazonáltal, ha ez a típusú gazdaságösztönzés nem egészül ki a tágabb intézményi környezet javításával, akkor a hatása rendkívül korlátozott lehet csak.

(–)

Szembemegy a piacgazdaság logikájával és igényeivel az a szemlélet, amelyik rövid távú politikai érdekeknek rendeli alá a gazdaságpolitikát, amelyik elveti a szabályozásban rejlő lehetőségeket, amelyik figyelmen kívül hagyja a legjobb nemzetközi gyakorlatot, és az állam gazdasági szerepének növelését célozza.

Lesznek még konfliktusok nyugati partnereinkkel, ez pedig nem jó irány – így kalkulálnak közgazdászok
©

Ennek a szemléletnek a következménye a versenyszektor gazdasági teljesítményének a lehetőségektől való elmaradása, az elégtelen sebességű (vagy teljesen hiányzó) gazdasági felzárkózás. Társadalmi költsége pedig például az állami szolgáltatások színvonalának (oktatás, egészségügy, közúti infrastruktúra például) elmaradása a szerencsésebb gazdaságpolitikai szemléletet megvalósító országokban tapasztalttól.  

Duronelly Péter, közgazdász:

(+)

A költségvetési tervezés a 2010–2013-as periódussal ellentétben sokkal kevésbé épül majd légvárakra, de a döcögő növekedés miatt folyamatos szigorítási kényszer lesz a nemzetgazdasági minisztériumon. A gazdaság adóterhelése érdemben nem változik majd, kiadási oldalon pedig nagyon komoly fegyelem érvényesül elsősorban a működési jellegű kiadásoknál. Ez folyamatos feszültséget eredményez majd többek között az oktatásban és az egészségügyben.

(–)

A választások kimenetétől, a pontos erőviszonyoktól sok minden függ, de többségi Fidesz-kormányzás esetén nagyjából arra számítok, ami az elmúlt négy évben volt, csak még jobban. Folytatódik a központi akarat érvényesítése, amely mentén még erősebb lesz a klientúra jövedelemkoncentrációja. Egyre gyakoribb lesz a politikai kapcsolatokkal, befolyással rendelkezők beavatkozása a független gazdasági szereplők személyes üzleti életébe erőltetett cégátvételeken, illetve törvényhozási eszközökkel elért piac-kisajátításokon (lásd trafikok) keresztül. A keresztény nyugattal történő szembefordulás miatt több konfliktusunk lesz hagyományos szövetségeseinkkel (EU, NATO, Lengyelország) is.

A gazdasági növekedés rövid távon az európai konjunktúrával fog összefüggni, de komoly működőtőke-beáramlás Magyarországra nem lesz, ami miatt az üzleti beruházások szintje sem fog érdemben emelkedni. A gazdaság folyamatos alulteljesítését a gazdaságpolitika a forint egyszeri leértékelésén keresztül próbálja meg orvosolni, igaz, szabadon lebegő árfolyamrendszerben egy önmagában cseppet sem drága deviza esetén a leértékelést nem is olyan egyszerű levezényelni. Az alapkamat szintje egy szélsőséges válsághelyzet kivételével alacsony marad.

Ádám Zoltán, közgazdász:

(+)

Magyarország a kormányzati gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, esetenkénti magántőke- és Nyugat-ellenessége, valamint a jogbiztonság gyengülése és a gazdasági szereplők számára meghatározó intézményrendszer radikális átalakításának dacára megőrizte működőképességét. Az intézmények működnek, a forint árfolyama nem omlott össze (csak mintegy 16-18 százalékkal leértékelődött az euró ellenében), és nagyobb arányú tőkekivonás sem sújtotta az országot. Noha mind a portfólió-, mind a közvetlen tőkebefektetések esetében vannak a bizonytalanság növekedéséből fakadó, kedvezőtlen jelek, az összkép nem egyértelműen negatív, a legutóbbi hónapok tőkekiáramlása pedig alapvetően globális folyamatok következménye volt. Mindannak dacára, ami az elmúlt négy évben történt, Magyarország a nyugati világ része maradt, és van rá esély, hogy ez a következő négy évben is így legyen.

Nem igazán közeledünk majd az EU nyugati feléhez
©

(–)

Az Európából kifelé mutató intézményi változások, az államilag irányított, a tulajdonviszonyok radikális átrendezését magában foglaló új gazdasági modell teljesítőképessége korlátos. A magánberuházások elbizonytalanodása, Magyarország mint befektetési célpont leértékelődése, a jogbiztonság hanyatlása olyan fejlődési pályát jelöl ki az ország számára, amely a legjobb esetben sem képes a nyugat-európai gazdasági centrumhoz történő konvergencia erősítésére. A kérdés az, hogyan alakul a relatív elmaradás mértéke, és kezelhetőek maradnak-e a fel nem zárkózásból fakadó társadalmi konfliktusok. Egy, a választási rendszer aránytalanságából fakadó, túlságosan egyértelmű kormányzati politikai fölény megnehezítheti a szükséges korrekciókat.

Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője:

(–)

Nem hinném, hogy most megjósolható, milyen irányba fordul a választások után a gazdaságpolitika, szerintem több forgatókönyvvel érdemes számolni. Az egyik forgatókönyv szerint van esély arra, hogy a következő kormányzat alatt a gazdaságpolitika főbb elemei nem változnak. Marad a régiós összevetésben kifejezetten nagy állam, így a finanszírozhatóság miatt változatlan mértékben maradnak a különadók. Ez stabil egyensúly és csökkenő külső eladósodás mellett igencsak lassú, 1,5-2 százalékos gazdasági növekedést vetítene előre, szemben a régiótól várható, 3,5-4 százalékkal.

Ezzel a forgatókönyvvel a legnagyobb probléma, hogy leginkább csak elméleti lehetőség, és könnyen fordul át a második, a pesszimista pályára. A lassú növekedés ugyanis növekvő politikai elégedetlenséget szülhet, ez pedig előbb-utóbb az egyensúly területén elért eredmények feladására kényszerítheti a hazai politikai elitet. Ezt a folyamatot gyorsíthatja, hogy a szektoradók lassan felfalják saját bázisukat, a terheket cipelő szereplők előbb utóbb kivonulnak majd Magyarországról. Emiatt az adóbevételek esni kezdenek, ami vagy az egyensúly felborulásához, vagy az árfolyam gyengítésén keresztül az infláció felpörgéséhez, vagy pedig a növekedési potenciált tovább csökkentő újabb unortodox vállalati terhek bevezetéséhez és egyre nagyobb állami beavatkozáshoz vezet majd.

(+)

Amiben én bízom, hogy egy harmadik forgatókönyv valósul meg, amelyben az egyensúly területén elért eredmények megtartása mellett a kormányzat célul tűzi ki a magyar gazdaság tőkevonzó képességének és a beruházási hajlandóságnak a javítását. Ehhez a kiszámíthatóság növelése mellett arra lenne szükség, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően elkezdődjön az államháztartás méretének csökkentése, illetve a kiadások átcsoportosítása a produktív területek, főleg az oktatás felé. Az ebből, illetve a gazdasági növekedésből fakadó forrásokat pedig fel lehetne használni az alacsony jövedelműek adóterhének és a különadóknak a fokozatos mérséklésére. Ennek a forgatókönyvnek ad racionalitást, hogy az előző kettő nemcsak gazdasági, hanem politikai sikerekkel sem nagyon kecsegtet, ezért politikailag is racionálisnak tűnik a hazai gazdaság növekedési képességének helyreállítása. A kezdeti népszerűtlen intézkedések hatására ugyanis a következő megmérettetésre már láthatóak lennének a gazdasági eredmények.

Elek Péter, a Dialóg Alapkezelő befektetési igazgatója

(+)

Az ugye adott, hogy ki nyeri a választást, csak a mértéke a kérdéses és az, hogy melyik párt lesz a második. Arra vonatkozólag, hogy mi várható: vagy konzerválják az eddig elért "eredményeket", és szép lassan konszolidálják rendszert (ez lenne a pozitív fejlemény), próbálnak befektetőbarát gazdaságpolitikát folytatni, növelik a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget.

(–)

Még tovább mennek, és továbbépítik a saját rendszerüket, újabb és újabb kellemetlen intézkedéseket hoznak (bankszektor teljes lenullázása, rezsiháború folytatása például). Nem tudom melyik lesz. Abban bízom, hogy nem ez a verzió valósul meg.

A külföldi elemzők így látják a helyzetet

A Portfolio.hu-nak több elemző is nyilatkozott a választások kimenetelét, illetve az új kormányzat várható gazdaságpolitikáját illetően. Otilia Dhand, a Teneo Intelligence alelnöke szerint a Fidesz megismételheti 2010-ben aratott választási győzelmét, és kétharmados többséget hozhat össze a parlamentben. Az alelnök úgy véli, a Fidesz ígéretei a párt 2010-es manifesztójában közöltek tükrözik, illetve a gazdasági növekedés felpörgetésére fókuszálnak. Orbán egyik prioritása marad a bankszektor felének magyar kézbe illesztése, illetve új elemként a háztartások energiaszámláinak csökkentése. Dhand szerint a Fidesz vezette kormány több szolgáltatót is megvásárolhat, és az energiaelőállítás területén is erősítheti pozícióit az új kormány. A fiskális politika területén szoros maradhat a keret, mivel 3 százalék alatt akarja tartani a kormány a büdzsé hiányát, hogy elkerüljék az EU túlzottdeficit-eljárását.

 

Mujtaba Rahman, a Eurasia Group európai kutatásainak vezetője 50 százalékos valószínűséget ad egy fideszes kétharmadnak, és ezzel szerinte tovább centralizálják majd a politikai döntéshozatalt. Rahman az üzleti környezet romlására számít rövid, közép és hosszú távon egyaránt. Az Eurasia Group szakértője is kiemelte a rezsicsökkentést, mint rendkívül népszerű intézkedéscsomagot a választások előtt. Rahman úgy gondolja, hogy Varga Mihály marad a nemzetgazdasági miniszteri poszton, a fejlesztési miniszteri székbe viszont Rogán Antal, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője kerülhet. Az Eurasia Group szakértője úgy véli, a Fidesz kormányra kerülése esetén folytathatja a közmunkaprogramok kiterjesztését, nem szokványos politikákkal támogathatja a gazdasági növekedést, az szja-t 10 százalékra csökkenthetik, és tovább dolgozhatnak a non-profit közműszolgáltatáson. Ha a balközép ellenzéki erők nyernének, akkor Rahmane szerint piacbarátabb intézkedések jöhetnének, kevesebb teher nehezedne a külföldi multikra, eltörölnék az egykulcsos adórendszert és kivezetnék a különadók (ez viszont megnövelné a költségvetés hiányát).

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Óvintézkedésekkel vizsgázhatnak majd a szakképzésben tanuló diákok

Óvintézkedésekkel vizsgázhatnak majd a szakképzésben tanuló diákok

10 fokos lehűlés jön

10 fokos lehűlés jön

Mi az: ha becsukja 4 percre, megöli a koronavírust (is)?

Mi az: ha becsukja 4 percre, megöli a koronavírust (is)?