A nők elleni erőszak felszámolásához szükséges jogszabályváltoztatásokról volt szó. Szóba került a távoltartás, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás és a szexuális bűncselekmények jogi szabályozásának kérdése is.
Bár a nyílt áldozathibáztatás már kevésbé jellemző a magyar társadalomban, egy friss kutatás szerint rejtett formákban továbbra is jelen van, ahogy az a feltevés is, hogy az erőszakot az áldozat provokálja ki. Az intézményrendszerek védelmébe vetett bizalom pedig enyhén szólva is ingatag.
A rendőrség is tudott annak a férfinak az erőszakosságáról, aki a közelmúltban megölte feleségét, egy év alatt kétszer is jártak a család csömendi otthonában. Mégsem lépett senki, az asszony pedig nem tett feljelentést, nem kért segítséget, amikor még lett volna rá lehetősége. A szakértők szerint a somogyi tragédia is rámutat a hazai áldozatvédelem hibájára, a félreérthető, gyakran rosszul alkalmazott jogszabályra. Tényleg csak annyin múlt volna egy élet, hogy nem mindenkinek egyértelmű, két bántalmazás már rendszeresnek számít-e?
Létrejött egy forródrót is, ahol az egyesületek jelezhetik, ha a rendőrség nem nyújtott megfelelő segítséget.
A rendőrség a Patent és a NANE Egyesülettel egyeztet, a nők elleni erőszakkal foglalkozó képzéseik kiterjesztését tervezik.
A demonstráció a tragédia helyszínétől indult, és a Parlament előtt ért véget. Az eseményre főként női rendőröket vezényeltek ki a hatóságok, a résztvevők több százan voltak. Nem csak a japán anya tragédiája miatt vonultak: a magyar hatóságok rendre magukra hagyják a bántalmazott nőket, gyerekeket.
A rendőrség eleinte balesetként kezelte a lakástűzben elhunyt japán nőnek az esetét, később azonban már arról beszéltek, hogy a nőt korábbi férje bántalmazhatta, illetve gyújthatta fel.
Ágyban dohányozva, lakástűzben halt meg az a nő, aki jogvédők szerint sokszor panaszkodott bántalmazó exférjére, aki maga értesítette a tűzoltókat. A rendőrség közölte: kivizsgálták az ügyet, és egyelőre semmi nem utal idegenkezűségre.
Magyarországon leginkább kampányszerűen tematizálja a kormány a reproduktív jogokkal kapcsolatos kérdéseket, amelyekről a társadalom egy részének nincs kiforrott véleménye – emiatt sem mindegy, hogy milyen keretezésben találkoznak ezekkel a témákkal az emberek – mutat rá egy friss kutatás. Az is kiderül belőle, hogy az abortusz megítélésében nem vagyunk elmaradva az európai átlagtól, többségükben még a vallásosak és a kormánypártiak sincsenek a tiltás mellett. A nők támogatóbbak a férfiakhoz képest, ugyanakkor az ítélkezés és az infantilizálás a nőgyógyászati ellátás során is előjöhet, a sürgősségi fogamzásgátlóról pedig még mindig él az a tévképzet, hogy a terhesség megszakítására jó.
Megalázó helyzetek, nem megfelelő tájékoztatás és magány a legnehezebb időszakban - ezekkel szembesülnek azok a nők, akik a terhességmegszakítás mellett döntenek ma Magyarországon.
Az új lengyel kormány eltörli a sürgősségi fogamzásgátlók vénykötelességét, így Magyarország marad az egyedüli ország az EU-ban, ahol továbbra is receptköteles a tabletta. Emiatt most sok év után újra előtérbe került az ügy, több tízezer ember követeli a jelenlegi rendszer lazítását.
Ritkán fordul elő, hogy kifejezetten nőjogi szempontból olvassuk a híreket vagy gondolunk vissza arra, hogy milyen volt egy adott év, de most mégis megtesszük.
A szívhang-rendeletként is emlegetett intézkedés ellen szervezett tüntetést az abortuszhoz való jog világnapjára, szeptember 28-ra a Patriarchátust Ellenzők Társasága (Patent) nevű jogvédő egyesület, a kezdeményezéshez összesen tizenöt civil szervezet csatlakozott. A tüntetők a Kossuth téren 18 órától gyülekeztek.
Két hét múlva lesz a demonstráció. A szervező Patent Egyesület szerint a kormány évek óta nyirbálja alattomos módon a nők reprodukciós jogait.
Útjára indult a Patent és a NANE által létrehozott Segítők Hálózata, amely gyors és praktikus segítséget kíván nyújtani a nők elleni erőszak áldozatainak. A hálózatról a projekt két koordinátorával, Les Krisztinával és Bárdits Évával beszélgettünk. Elmondták, hogyan zajlik az önkéntesképzés, miért hatalmas a látenciája a zaklatással, zsarolással kapcsolatos eseteknek, és miért lenne óriási szükség nőközpontú, traumafókuszú, áldozathibáztatást elkerülő ellátórendszerre.
Az egyesület összeállított egy angol és magyar nyelvű információ- és szolgáltatásgyűjteményt, amely hasznos lehet a menekült és menedékkérő nőknek, anyáknak, lányoknak és a segítőiknek is.
A szokottnál is kétségbeesettebb hívások, szaporodó új jelentkezők, folyamatosan csörgő telefonok – a kijárási korlátozások bevezetése óta kivétel nélkül hasonló jelenségekről számoltak be a bántalmazott nőknek létrehozott magyarországi segélyvonalak munkatársai. Bár teljes kijárási tilalom nincs, a vidék pedig ki is nyitott, a koronavírus-járvány Magyarországon a szokásosnál is nehezebb helyzetbe hozta a segítségre szoruló áldozatokat. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálását viszont éppen a veszélyhelyzet alatt utasította el az Országgyűlés.
Legyen nőnap! címmel szervezett jótékonysági eseményt többek között a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene civil szervezet és a Patent Egyesület. A demonstráció és koncert lényege, hogy a nőnap ne az ajándékba adott bonbonokról szóljon, hanem inkább a családon belüli és a párkapcsolati erőszak visszaszorításáról. Legyen ez a nap a női egyenjogúságért folytatott harc ünnepe is. A nők elleni erőszak áldozatainak jogi képviselete céljából gyűjtést is szerveztek, az esemény fővédnöke Karácsony Gergely volt, a fellépők között szerepelt Halász Judit, Oláh Ibolya és Kollár-Klemencz László. Meglepetés volt Varga Judit igazságügyi miniszter személyes levele, amelyben a támogatásáról biztosította a szervezőket.
Jelentősen rontja a családon belüli erőszak áldozatainak helyzetét a törvénymódosítás, mely a bíróságokra bízza a kapcsolattartás vitáinak rendezését.
Ezeket a nőket védené a távolságtartásról szóló, idén tíz éves törvény, de a magyarországi nőjogi szervezetek szerint sem a törvény, sem a távoltartás gyakorlata nem alkalmas arra, hogy hatékony, szakszerű védelmet nyújtson az áldozatok számára.
