Az Alkotmánybíróság megsemmisített egy bírósági ítéletet, amely megtagadta a tájékoztatást a Pegasus kémszoftver felhasználásának egyik áldozatától.

A meg nem nevezett illető, (a 444 megírta, hogy a munkatársukról, Németh Dániel van szó) akinek állítása szerint két mobiltelefonját feltörték a Pegasus kémszoftverrel, tájékoztatást kért az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH) a minősítés kezdetéről és végéről, valamint a minősítő személyéről, és megismerési engedélyt kért minden nemzeti minősítésű személyes adatát érintően. Az AH ezt a nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva megtagadta.

Az érintett polgári pert indított az ügyben, de a bíróság azt mondta ki, hogy az AH helytálló jogi hivatkozással tagadta meg a tájékoztatást, és a bíró egyébként is csak az AH döntésének eljárásjogi jogszerűségét vizsgálhatja, „jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának szakszerűségére, annak tartalmi megismerésére”. Részletes indokolást a törvény nem ír elő, és az a nemzetbiztonsági érdek sérelme nélkül nem is lehetséges.

Az ezután benyújtott alkotmányjogi panaszban az érintett azt írta, hogy szerinte a bíróságnak az AH döntését tartalmilag, érdemben is felül kell vizsgálnia. Az adatkezelőnek kell bizonyítania, hogy miért éppen az érintett egyedi, konkrét ügye az, amelyben még az ügy körülményeinek és az érintett személyének ismeretében meghozott ítélet alapján elrendelt tájékoztatás is átvilágíthatóvá teszi a nyilvántartásait, hiszen erre szoktak hivatkozni. Ha valamely megfigyelést nem igazol valós, konkrét nemzetbiztonsági érdek, akkor az absztrakt megtagadási indok nem az átvilágíthatatlanságot, hanem a jogsértés leplezését szolgálja.

Az Alkotmánybíróság azt hangsúlyozta, hogy mindig az egyedi, konkrét ügy körülményeire tekintettel, a konkrét esetben felmerülő érvek, ellenérvek és szempontok alapján kell meghozni az arra vonatkozó döntést, hogy az érintett kaphat-e tájékoztatást a személyes adatai kezeléséről. Az alapvető jogok korlátozására alkotmányosan kizárólag az elérni kívánt céllal arányos módon kerülhet sor.

A bíróság azonban a tárgyalt esetben a tájékoztatást megtagadó döntés felülvizsgálata során nem vizsgálta a tájékoztatási kérelem nemzetbiztonsági szolgálat általi elutasításának tartalmi indokoltságát a konkrét, egyedi ügy körülményeire tekintettel. Tehát nem biztosította, hogy az információs önrendelkezési jog korlátozása kizárólag a szükséges és arányos mértékű beavatkozás szintjére legyen visszaszorítva. Ezért az Ab Patyi András vezette tanácsa (tagjai Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó, Lomnici Zoltán és Szabó Marcel) egyhangúlag megsemmisítette az ítéletet.

Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ebből „a kért adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó közvetlen kötelezettség nem származik”. Magyarán: az ügy visszakerül a rendes bírósághoz, amelynek az előírt szempontok alapján kell új döntést hoznia.