Öt éve még Orbán évértékelőjén ült egyenruhában a vezérkari főnök, aki most Ruszin-Szendi Romulusz pártszereplését kritizálja
A Honvédelmi Minisztérium akkor úgy gondolta, az Orbán-beszéd nem pártrendezvény.
A Honvédelmi Minisztérium akkor úgy gondolta, az Orbán-beszéd nem pártrendezvény.
Közös tiltakozó közlemény kiadására sarkallta a rendszerváltást követő vezérkari főnököket Ruszin-Szendi Romulusz szereplése a Tisza Párt hétvégi kongresszusán. Aki megfogalmazta és „postásként” a HM-nek elküldte a közleményt, Fodor Lajos, az 1999–2003 közötti vezérkari főnök. A HVG-nek el is mondta, mi volt a bajuk.
Szerintük egy volt vezérkari főnök pártpolitikai rendezvényen történő megjelenése és felszólalása alkalmas arra, hogy megossza és elbizonytalanítsa a Magyar Honvédség személyi állományát, valamint hogy rombolja a haderő belső morálját.
A Fidesz alelnökénél a volt vezérkari főnök tiszás szereplése verte ki a biztosítékot.
A független országgyűlési képviselő szerint a volt vezérkari főnök felbukkanása a Tisza környékén azt jelenti, hogy a párt ugyanúgy következmények nélküli országként akarná működtetni Magyarországot, mint a Fidesz.
A volt vezérkari főnök felkészült arra, hogy kongresszuson elmondott beszéde után ő lesz „a legrosszabb, a legkövérebb altábornagy”, de szerinte az állomány tudja, hogy igaza van. Hosszan sorolta a hadsereg problémáit, de felvázolta a lehetséges megoldásokat is.
Ruszin-Szendi sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarta a hírt, hogy szombaton a Tisza Párt kongresszusán fogják bemutatni szakpolitikusként.
Az orbáni háborús retorika sem tudja elfedni a honvédségnél jelentkező személyi és technikai problémákat, feszültségeket. A fiatalítás címén végrehajtott kirúgások, az üzletemberből lett miniszter intézkedései a katonai pályába vetett általános bizalmat is gyengítik.
Ruszin-Szendi Romuluszt április végén váltotta le a miniszter a honvéd vezérkar éléről, június végén pedig a honvédségtől is távozott – tudta meg a hvg.hu. Sokáig úgy volt, hogy az altábornagy diplomataként folytatja, és az ankarai magyar nagykövetség vezetését bízzák rá, végül „más döntés született".
Miközben tele az ország a háborús hangvételű toborzóplakátokkal, az új vezérkari főnök politikai megfelelési kényszertől vezérelt nyilatkozatokkal teszi kétségessé, hogy hozzáértőkre bízták a hadsereg modernizálását. Az új létszámkeret feltöltéséhez kötéllel kellene verbuválniuk, nem hirdetményekkel.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk – csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten visszatér Budaházy, távozik a honvédelmi vezérkar és bajnokot avatnak Dunaszerdahelyen, vagy nem.
Váltás a vezérkar élén, kirúgások a minisztériumnál és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál – a kormány rohamtempóra váltott a honvédelem átalakításánál, amit mély szakmai és hatalmi ellentétek hátráltatnak.
Ruszin-Szendi utódja Böröndi Gábor lesz.
A vezérkari főnök menesztésére már januárban számítani lehetett – ezt állítják a honvédség belső ügyeit ismerő forrásaink –, mert a honvédségen belüli akkori tisztogatásokban a saját emberei is elvéreztek. Utódját, Böröndi Gábort „NATO-kompatibilis”, „nem oroszbarát”, ugyanakkor a Fideszben jól fekvő katonaként emlegetik.
Az okot nem közölte a Honvédelmi Minisztérium. A feladat ellátására Böröndi Gábor altábornagyot, a Magyar Honvédség brüsszeli NATO és EU Katonai Képviselő Hivatalának vezetőjét javasolja a honvédelmi miniszter.
Megtekintette a miniszterelnök az Összhaderőnemi Műveleti Vezetési Irányító Központot.
A honvédelmi miniszter, egy ismert karakterszínész lánya, és a MOME alapítványi elnöke is arról beszélt hétfőn a Bálnában, hogy miért jobb katonának lenni. A vezérkari főnök pedig úgy beszélt a közelünkben zajló háborúról, hogy Oroszország nevét ki sem mondta.
Kadétokkal beszélgettünk a Magyar Honvédség toborzókampányának nyitónapján.