szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A volt vezérkari főnök felkészült arra, hogy kongresszuson elmondott beszéde után ő lesz „a legrosszabb, a legkövérebb altábornagy”, de szerinte az állomány tudja, hogy igaza van. Hosszan sorolta a hadsereg problémáit, de felvázolta a lehetséges megoldásokat is. 

A közmédia még pénteken írt arról, hogy Ruszin-Szendi Romulusz lehet a Tisza Párt védelempolitikai tanácsadója. A Magyar Honvédség volt parancsnoka ezt akkor még sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta. A Tisza Párt szombati kongresszusán azonban felszólalt, és felvázolta azokat a teendőket, amelyek szerinte elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hadsereg stabilabb legyen. 

Ruszin-Szendi rögtön az elején annak a meggyőződésének adott hangot, hogy minden egyenruhásnak az az alapelve, hogy senkit nem hagyunk hátra, de a mai kormányzat szerinte ezt elfelejtette, és ezt a katonák minden nap a saját bőrükön érzik. Hangsúlyozta, hogy ha ma biztonságban érezzük magunkat, akkor azt az egyenruhában szolgálóknak köszönhetjük. 

Az országra leselkedő katonai veszélyek közül a NATO által is megnevezett keleti és déli fenyegetetettséget emelte ki. Az előbbiről – az orosz-ukrán háborúról – úgy véli, hogy az Magyarországot nem fenyegeti, az utóbbi miatt, ami elsősorban az illegális migrációt fedi, mindenképpen tennünk kell valamit. 

Tisza Párt Kongresszus
Fazekas István

A lehetséges védelmi stratégiák közül – tömegpusztító fegyverek birtoklása, semlegesség, teljes spektrumú haderő, védelmi szövetség – Magyarország szerinte a saját hadsereg mellett nagyon helyesen a kollektív védelmi ernyőt választotta, a NATO-nak ugyanis megvan az erőforrása, hogy valóban szavatolja az ország biztonságát. 

Ami az uniós védelmet illeti, Ruszin-Szendi Romulusz szerint amíg csak papíron létezik az egységes védelmi politika, addig nehéz megvalósítani, és a közös európai haderő csak álom marad. 

A magyar hadsereg problémáit sorolva a volt vezérkari főnök arról beszélt, hogy félelem alapú vezetés alakult ki. „Amikor a katonát egyik napról a másikra kirúghatják, akkor annak az az üzenete, hogy kuss” – mondta, hozzátéve, hogy „a véleménynyilvánítást sem nagyon lájkolják mostanában”. Komoly problémának nevezte a szervezeti kultúra nem ismeretét, példaként felhozva a fiatalítást, amelyek során „20-30 éves tapasztalattal engedtek el kollégákat, méltatlan módon, gyakran a szemükbe sem néztek”. Szintén a problémákhoz sorolta, hogy katona lehet büntetett előéletű vagy külföldi állampolgár jelentkező is, ahogyan azt is, hogy – igaz, a tartalékos rendszerben – pénzért rendfokozatot lehet venni. „Drága urak, szólni kéne nekik, hogy a feudalizmusnak vége van” – mondta. Felháborítónak nevezte, hogy a Petőfi laktanyát épp a Petőfi-emlékévben nevezték át Mária Terézia laktanyára

Ruszin-Szendi Romulusz szerint ahhoz, hogy a honvédelem még stabilabb legyen, vissza kell adni a kellő hitet és tiszteletet minden egyenruhásnak. Úgy vélte, ki kell maradnunk az orosz-ukrán háborúról, mert „nettó hülyeség, hogy harcoljunk valamelyik fél oldalán”. Fontos üzenet ugyanakkor szerinte, hogy legalább a mindennapi öldöklés fejeződjön be egy tűzszünettel, még ha a béke hosszabb folyamat is lesz Oroszország és Ukrajna között. „Nem akarok illegális migránsokat Magyarországon” – mondta Ruszin-Szendi, és szerinte el kell felejteni azt, hogy egyenruhás munkavállalónak tekintik a katonákat, mert ez egy hivatás. 

Belsős források szerint ezres nagyságrendben bocsátottak el katonákat tavaly a Honvédségtől

A Honvédelmi Minisztérium továbbra is titkolja, hány 45 évesnél idősebb katonát küldtek el a fiatalítási hullám keretében.

Sürgette, hogy teremtsék meg a lehetőségét a fiatalítás címén a hadseregből eltávolított szakemberek visszafoglalkoztatására. Meg kell változtatni a méltatlan jogszabályokat, az indokolatlan felmentést. A rendfokozatokat nem osztogatjuk, hanem kiérdemeljük. Az illetményrendszer anomáliáit ki kell küszöbölni. A Petőfi laktanya nevét vissza kell adni – sorolta a szerinte szükséges lépéseket. 

A beszéde végén azt mondta, tudja, hogy a következő napokban mindent cáfolni fognak. „Én leszek a legrosszabb, legkövérebb altábornagy, mindenkit meggyaláztam, de erre felkészültem, mert egy a lényeg, az állomány tudja, hogy igazam van.” Ruszin-Szendi Romulusz végezetül azt mondta, hajlandó szakmai vitát folytatni a mai honvédelmi szakpolitikai vezetéssel, de csak élő egyenesben, „mert én továbbra is a hazámat szolgálom”.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!