Hiába kérték ki a közpénzes magántőkealapok tényleges tulajdonosait, továbbra sem tudjuk, kik a szövevényes konstrukció haszonélvezői. Többek közt Jellinekhez, Lázárhoz, Tiborczhoz, vagy éppen Nagy Mártonhoz köthető sok százmilliárdnyi közpénzhez jutó alapok végső tulajdonosait úgy fedi homály, hogy azt a szabályok szerint elvileg nem tehetnék meg.
Gyakorlatilag eredménytelenül zárult a Transparency International Hungary (TIM) adatkérése 45 darab, 1500 milliárd forintnyi közpénzt felszívó magántőkealap privát befektetőinek a kilétéről. Az adóhatóság által vezetett nyilvántartás ugyanis jogsértő módon hiányos és pontatlan, felelős azonban nincs.
A politikusokat érintő büntetőügyek párhuzamos „beindulása” a kormányváltás késleltetett következményeként csúcsvezető nélkül maradt, egyúttal belső átalakuláson áteső ügyészi szervezet zavartságát mutatja – mondja a HVG-nek Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója
A Transparency júliusban tett feljelentést különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium nem adta ki az Alma utcai szeretetotthon felújításának dokumentumait a Transparencynek, az új vezetés azt ígéri, hogy az adatigénylést teljesíteni fogják.
A Magyar Nemzeti Bank először azzal érvelt, hogy nem költségvetési szerv.
Unger Anna a megválasztása előtt azt írta Ligeti Miklósnak, a szervezet jogi igazgatójának, hogy várja a fedélzetre az NVVH-nál.
A jelentkezési határidő vasárnap zárult, megkezdődik a pályázatok értékelése. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós is pályázott.
A Transparency International Magyarország feljelentése miatt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult vizsgálat.
Még az előző kormány idején kialakított ütemterv szerint ellenőrzi az Állami Számvevőszék a közpénzes tőkeprogramokat. Vizsgálata nem terjed ki azokra az esetekre, amelyek miatt a Transparency International Magyarország most hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett, de – ígérte a HVG-nek – „hasznosítja” a korrupcióellenes szervezettől kapott adatokat.
Kovács Gergely szerint az önkormányzat vizsgálja, milyen jogi lépéseket tehet a feltárt szabálytalanságok kapcsán.
Kártyavárként dőlhet össze a nemzeti együttműködés és benne a korrupciós hálózatok rendszere a Tisza Párt kétharmados győzelmének köszönhetően. A szakemberek már rövid távon változásra számítanak, az ellenzéki pártnak a hitelessége porladhat el, ha nem tisztul a közélet.
A Transparency International különleges, virtuális tárlata május végéig mutatja be, miért Magyarország az EU legkorruptabb állama.
220 milliárd forintos értékről adott számot a Pallas Athéné Alapítvány befektetési alapkezelője, miután a Transparency International közérdekű adatpert nyert vele szemben. Csakhogy a valós vagyonérték nulla.
Bábel Vilmos a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések hátterének feltárásával érdemelte ki az elismerést.
A független képviselő a napokban megosztotta, mennyit kereshetett az exfideszes politikus cége az Uzsoki Utcai Kórház VIP-ellátásával.
Húsz éve, december 9-én lépett életbe az ENSZ korrupcióellenes egyezménye, ehhez időzítve jön ki évről évre új, visszaélésgyanús adatokkal a Transparency International Magyarország (TIM). Ezek szerint 2024 végéig már 1300 milliárd forint közpénzt dugtak titkos magántőkealapokba.
Vissza lehet-e szerezni a korrupt módon eltűnt állami vagyonelemeket? Milyen kockázatai vannak, és hogyan mehet végbe az elszámoltatás a NER után? Hogyan függ össze mindez a jogállamiság helyreállításával? Mi a tétje annak, hogy ellenzéki győzelem esetén kétharmados többsége lesz-e az új hatalomnak? A jövő évi választások közeledtével egyre többször merülnek fel ezek a kérdések. Ligeti Miklós és Martin József Péter, a Transparency International Magyarország szakértőinek álláspontja.
Ki kell adnia a jegybanki Pallas Athéné Alapítvány felügyelőbizottságának, ellenőrizte-e az alapítvány működését, beleértve a vagyongazdálkodást – mondta ki jogerősen a bíróság a Transparency International által indított perben.
Az Európai Bizottság eddig – az OLAF Sajtóirodától származó információink szerint – összesen 29,5 millió eurót (nagyjából 12 milliárd forintot) fizettetett vissza a 2020–2024-es időszakban a magyar finanszírozási programokkal kapcsolatban. A nyomozások többsége viszont nem jutott el hosszú évek alatt sem vádemelésig.
