Farkas Gábort kinevezték a Zeneakadémia rektorává
Több mint másfél év után lett újra teljes jogú vezetője az intézménynek.
Több mint másfél év után lett újra teljes jogú vezetője az intézménynek.
A szenátus 13:9 arányban döntött Farkas Gábor pályázata mellett – közölte lapunkkal a Zeneakadémia. Így, csaknem másfél év után, végre lehet rektora az intézménynek. Ám a választás nem volt egyszerű.
Már múlt héten megszülethetett volna a döntés, de ekkor még egyik jelölt sem kapta meg a 22 tagú szenátustól a többséget.
A „barokk hegedülés legsokoldalúbb és legkiemelkedőbb alakjának” mondott Midori Seiler érkezik Budapestre a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjére, amelyen a hat angol és francia komponista nyolc műve átfogja a barokk történetét.
A Budapesti Fesztiválzenekar háromszor adja elő Haydn és Mozart 1788–1791 között komponált három remekművét.
A hazai egyetemek közül egyedüliként került be a világ egyik legismertebb egyetemi rangsorán az első száz helyezett közé a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem is sokat javított a helyezésén.
A lényeg azonban nem változott: Kotán Attila, a Zeneakadémia korábbi kancellárja március 31-i hatállyal távozott posztjáról.
A márciusban indult kezdeményezéshez már több mint háromezer egyetemi dolgozó csatlakozott.
Kotán Attilát kiemelt miniszteri feladat ellátásával bízta meg Csák János.
Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia tanárai csatlakoztak eddig a követelésekhez, ugyanakkor nem sokkal jobb a bérhelyzet a modellváltáson átesett alapítványi egyetemeken sem.
A miniszter sommás véleményt mondott az intézményről. Szerinte a kancellár kitűnő szakember, az elégedetlen hallgatóknak a szenátust kellene számonkérniük.
Feszült hangulatú szenátusi ülést tartottak kedden a Zeneakadémián. A HÖK-elnök az Index birtokába került beszédében azt mondta: ha a kérdéseikre nem születik megfelelő és időszerű választ, „arra számíthatnak, hogy a hallgatói közösség az elmúlt 149 évben nem tapasztalt módon fejezi ki az elégedetlenségét”.
Fekete Gyula szerint kiállnak a dolgozók mellett, akik az anyagi megbecsültség hiánya ellenére mindent megtesznek az oktatás zavartalanságáért.
Halász Péter amellett, hogy a düsseldorfi Deutsche Oper am Rhein első karmestere, az idei évadtól első vendégkarmester a budapesti Operaházban, és a Zeneakadémián is elkezdett tanítani. Itthoni munkái mellett arról is beszélgettünk vele, hogy milyen hatása volt a #metoo-mozgalomnak a komolyzenei világra, és miért gondolja, hogy van jövője az opera műfajának.
1924. január 14-én halt meg az akkori világ legnagyobb félkezes zongoraművésze. A jobb karját elvesztett Zichy Géza gróf a virtuóz bal kezével meghódította Európát. Nem kisebb géniuszt mondhatott barátjának és tanárának, mint Liszt Ferencet, aki nagyra értékelte, és együtt játszotta vele a Rákóczi-indulót, ünneplő, lelkes közönség előtt. A gróf komponált, költött, drámát írt, a magyar zenei élet tótumfaktuma lett, de ezekben a szerepeiben már korántsem egyértelmű a teljesítménye.
A világhírű színésznő nem először járt ott, a Tár című filmjéhez a Zeneakadémia tanárától, Virág Emesétől vett zongoraleckéket korábban.
Keller András vagy maga látta be, hogy a zenei élet tiltakozása mellett nem lehet rektor, vagy a minisztérium állt ki mögüle, mindenesetre vádaskodások közepette fordít hátat terveinek, hogy a Zeneakadémia rektora legyen. Mivel a többi pályázat érvénytelen, ezért a miniszter tárgyalni kényszerül.
Az évek óta harmonikusan együttműködő, a könnyű- és komolyzene határmezsgyéjét át-átlépő költő-zeneszerző páros, Wolf Péter–Fábri Péter a 3. Liszt Ünnepen két, meglepetéssel kecsegtető ősbemutatóval rukkol ki.
Stephan MacLeod remekül megkomponált Mozart–Haydn-műsorral lép fel Budapesten.
A minisztérium igyekezett úgy kiírni az új rektori pályázatot, hogy arra csak Keller András jelentkezhessen, mégis, a tárca közlése szerint összesen öt pályázat érkezett be a határidő lejártáig.