Ilyen volt a hosszú parlament, a még hosszabb vb és a még annál is hosszabb forróság nyara
Sokáig emlékezetes marad 2026 nyara – íme számokban, milyen is volt a mögöttünk hagyott három hónap.
#Adatbányász
Magyar Péter már mostanra többször szólalt fel a parlamentben, mint ahányszor Antall József tette
A valaha volt harmadik leghosszabb miniszterelnöki parlamenti beszéddel indított Magyar Péter, és ha így folytatja, már akár az év végére lehet annyi felszólalása, amennyi Orbán Viktornak a rekorder ciklusában négy év alatt összejött.
Nemrég még csatornázás nélkül adtak át házakat, nemsoká így fogunk csodálkozni a légkondi nélkülieken is?
Elég csak egy-két évtizeddel korábbi statisztikákat megnézni, hogy meglássuk, hány olyan dolog van, amit ma már alapvetőnek tekintünk, korábban mégsem volt az.
Megyénkénti korfákat adtak ki, így még jobban látszik, mekkora a baj
A fiatalok kedvence Budapest, Borsodban hatalmas problémák vannak, és még mindig sokan halnak meg viszonylag fiatalon – bár valamennyire javult a helyzet.
Nem igaz, hogy régen is melegek voltak a nyarak, mégis kibírtuk
A negyvenkét fokos tűző napnál is világosabb: egészen nagyjából 2011 környékéig az volt a kivétel, amikor egy nyár ennyire brutális volt, azóta viszont az a kivétel, amikor egyszer-egyszer nem folyamatosan borzasztó forró.
Tényleg nincs az országban elég ember, aki jó fizetésért hajlandó lenne dolgozni a vendégmunkások helyett?
Le kell állítani gyárépítéseket, ha nem jöhetnek vendégmunkások? Nincs annyi magyar, akiket még be lehetne hívni munkába elég jó fizetésekkel? Hol van még tartalék? Érdemes egy kicsit indulatok nélkül megnézni, mit mutatnak a számok.
Lesz bármi értelme a foci-vb első két hetének?
Értelmetlen felhígításnak tűnik a vb létszámbővítése, főleg úgy, hogy a 12 csoport közül nyolcból még a harmadik helyezett is továbbjut. De hogy tényleg rossz-e ez, azt néhány korábbi létszámbővítés és furcsa lebonyolítás példáján érdemes megnézni.
Hány vb-meccset fognak titokban a pad alatt nézni az új képviselők?
Óriási törvényhozási rohamot ígérnek erre a nyárra a parlamentben, sok rekord dőlhet meg. Volt már olyan, hogy az új képviselők szinte semmi nyári szünetet nem kaptak, de olyan is akadt, amikor napkeltéig tartották őket az ülésteremben.
244 forintos kenyér, mozijegy 740 forintért – ilyen árak voltak, amikor legutóbb kormányt váltottunk
Izgalmas kísérlet végignézni egy 2010-es bevásárlólistán.
A számok is mutatják: Magyar Péterék olyat csináltak, ami legutóbb Horn Gyulának sikerült
Olyan helyeken sikerült a Tiszának a Fideszbe belemarnia, ahol 1998 óta senkinek nem jött össze. A nagy kérdés az, tartós-e ez az állapot. Grafikonokon mutatom, hogyan vesztette el a Fidesz a legstabilabb bázisait és hogyan tűnt el azokról a helyekről, ahol korábban is necces volt a sikere.
Kilenc ábra, amely mutatja, történelmi szinten is mennyire nagyot nyert a Tisza
Tudták, hogy voltak körzetek, ahol a Fidesz 25 százalékot sem ért el? Hogy már a legszegényebb helyeken is egálban van a Tisza Párt a Fidesszel? Hogy mennyire sokat köszönhet a Tisza az ország közepének? És hogy amit a Fidesz bemutatott, az még mindig nem a valaha volt legnagyobb visszaesés?
A választás egyik legfontosabb kérdése már fél éve eldőlt – de mit mutatnak a számok?
Még egyetlen választást megelőző évben sem romlott annyi fontos gazdasági mutató egyszerre, mint tavaly. Ez sorsdöntő lehet, hiszen az emberek nagy többsége már 2025-ben eldöntötte, kire fog most szavazni.
Még alacsonyabb is lett volna az infláció, ha nem piszkálnák központilag az árakat
Éveken át kisebbnek tűnt az infláció azzal, ahogy a rezsit számolták, tavaly óta viszont pont magasabbnak látszik emiatt a módszertan miatt. Az előző benzinárstopnak pedig hatalmas szerepe volt abban, hogy miután kivezették, hosszú időre brutálisan nőtt az inflációnk.
Mi igaz abból, amivel a kormány magyarázni próbálja a rekordalacsony születésszámokat?
Tényleg csökken a születések száma, de máshol még jobban, és egyébként is, nálunk nincsenek bevándorlók – így csomagolja be a kormánykommunikáció a híreket. Érdemes megnézni, mi igaz az egyes állításokból, és mi nem.
A GDP-adatunk sem szép, de még csúnyább, ahogyan az ország szegényebbik fele lesüllyed
Újra van magyar régió az EU tíz legszegényebbje között. Négy régió a legszegényebb húszban szerepel, és újra van régiónk az uniós GDP-szint fele alatt. Budapest eközben közelít a tíz legvagyonosabb terület közé.
Ezek a grafikonok mutatják, miért lehet nagyon fájdalmas a Fidesznek ez a kampány
Eddig mindössze két olyan parlamenti ciklus volt, amikor a mostaninál is gyengébben teljesített a magyar gazdaság. Mindkettőnek a végén úgy bukott meg az akkori kormány, hogy az ellenzéke kétharmadot szerzett.
Négy nappal a választás előtt jön a statisztika, amin látszik, hogyan dobja meg az árakat a januári hideg
Izgalmas reggelre készülhetünk április 8-án: kiderül, mit tett hozzá az inflációhoz a hideg. A statisztikába alapesetben nem ilyenkor kellene bekerülnie ennek az adatnak, de egy módszertani furcsaság miatt valószínűleg mégis ekkor fog.
Már most elkezdték rontani a 2026-os növekedési előrejelzést
Pár éve még az volt az ígéret, hogy 2026-ban robogni fog a már 2024-2025-ben szélsebes tempóra kapcsolt magyar gazdaság. Aztán fokozatosan lett egyre óvatosabb a jóslat – ahogyan az már négy éve minden egyes évben történik.
Már augusztusban elindult néhány karácsonyi akció, az online vásárlások csúcsa pedig nem is decemberben van
Aki már novemberben elkészült a bevásárlással karácsonyra, az ügyes, de nem volt egyedül: egyre többen próbálkoznak korán beszerezni az ajándékokat. Az is sok mindent elárul rólunk, minek a forgalma ugrik meg leginkább az ünnepek alatt.
Félremagyarázott statisztikával érvelnek a budapesti kerékpáros fejlesztések ellen
Többen bringáznak rendszeresen a fővárosban, mint eddig bármikor – ezt a statisztikát sikerült úgy kicsavarni, hogy az autólobbi szerint fölöslegesek a kerékpáros fejlesztések. A friss közlekedési adatokból az is kiderül, hogy hiába terjedt el a home office, soha nem vitte el még ennyi idejét a magyaroknak a közlekedés.