Nem árulja el a KEHI, hogy kiket és miért ellenőrzött 2019 és 2022 között
A Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól egyelőre csak annyit tudtak kiperelni, hogy 15 alkalommal fordult elő ilyen.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól egyelőre csak annyit tudtak kiperelni, hogy 15 alkalommal fordult elő ilyen.
Az adatvédelmi hatóság vezetője szerint a Tromsøi egyezmény megkülönböztetés nélkül, bárki számára biztosítja a jogot, hogy adatigényléssel megismerjen közérdekű adatokat.
Az adatvédelem igen fontos a cégek számára, olykor egymást túllicitálva állítják, náluk biztonságban vannak a felhasználók adatai. Ezért is meglepő, hogy éppen arról a vállalatról derült ki, hogy a leggyakrabban adja ki az adatokat, amelyik talán a leghangosabb ezen a téren.
A magyar állami szervek 2023-ban 2680 felhasználó tevékenységéről vártak tájékoztatást a Metától, ez több mint kétszer annyi, mint amennyire 2021-ben voltak kíváncsiak. Tavaly a kérések 40 százalékát a Meta elutasította.
A Belügyminisztérium, a Legfőbb Ügyészség és a rendőrség sem adott választ a feltett kérdésekre.
Az ügylet részletes adatait a kormány eddig titkolta, és a közérdekű adatigénylésnek sem tett eleget, most viszont kénytelen lesz, mert Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető pert nyert az állammal szembeni adatigénylési ügyben.
Az Energiaügyi Minisztérium jogi képviselője arról tett bírósági nyilatkozatot, hogy nem léteznek a Mátrai Erőmű 2025-ös bezárását megalapozó tervek. A kabinet azóta az erőmű üzemidejének meghosszabbításáról döntött.
Az oknyomozó portál közérdekű adatigényléssel fordult a kabinetirodához annak érdekében, hogy megismerhesse a levél tartalmát, illetve az arra érkezett kínai válaszokat. Ezt azonban a tárca nem volt hajlandó kiadni nekik, arra hivatkozva, hogy az iratok „döntés megalapozását szolgáló adatokat” tartalmaznak.
Februárban rengetegen böngészték az adatbázist, de az azóta eltelt hónapokban összesen nem volt annyi keresés, mint abban az egyben.
Közérdekű adatigénylés nyomán válaszolt három minisztérium.
A központ 15 vezetője összesen 34 millió forintot kapott, de a Dél-Budai Tankerületnél is komoly összegek mentek jutalomra.
Jogerőre emelkedett az a bírósági döntés, miszerint a közmédiának ki kell adnia azokat a dokumentumokat, amikből kiderülhet, hogy ki viseli a felelősséget a gyakran törvénysértő hírműsorok adásba engedéséért.
A szocialista EP-képviselő szerint az sem kizárt, hogy a kormány hazudott, és nincs is kidolgozott rákellenes stratégia.
A szolidaritás és egymás megbecsülése jegyében tartsák tiszteletben, hogy sokan, akik a közérdekű adatokat kiadják, most pihennének – üzent az adatvédelmi biztos.
Csaknem százmilliós összegű megbízásokról semmit nem hajlandó elárulni a vadászati kiállítást szervező állami cég. Előbb fals jogi indokkal húzták az időt, aztán megtagadták a dokumentumok kiadását, mondván: azok döntéselőkészítő anyagok.
A lap szerint összesen 440 millió forintot tesz ki az NNK-nál kiosztott juttatások összege.
A képviselő azt akarta megtudni, milyen kritériumok alapján sorolnak valakit a koronavírus áldozatai közé.
A képviselő azt szeretné megtudni, hogy az általa közzétett videó nyomán mit tárt fel a Pest Megyei Kormányhivatal. Az erről szóló dokumentumok kiadására nem volt elég két hét a hivatalnak, a határidőt az oltásokra hivatkozva 45 nappal meghosszabbították.