„Ki kell adni az adatokat, akkor is, ha nem magyar nyelven kérik” – mondta Péterfalvi Attila az atv.hu–nak. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke arra reagált, hogy a Magyar Hang nagy mennyiségű, pénzügyi adatokra vonatkozó közérdekű adatigénylést kért a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványtól, mire a Magyar Nemzet információi szerint az alapítvány vezetője, Schmidt Mária a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult.
Péterfalvi azt mondta, hogy a Tromsøi egyezmény „megkülönböztetés nélkül, bárki számára biztosítja a jogot, hogy adatigénylés alapján – akár nem magyar nyelven is –, hogy hozzáférhessen a közhatalmi szerv kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz, a kérelmező státuszától vagy a hozzáférés iránti kérelem céljától függetlenül”.
Azt is hozzátette, az egyezmény szerint minden közérdekű adatot tartalmazó irat fő szabályként nyilvános és közölhető, és csak a külön felsorolt jogok és jogos érdekek védelme érdekében lehet korlátozni, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalhoz nyomós közérdek fűződik.
Schmidt azért egyébként azt akarta megtudni a Lánczi Tamás vezette hivataltól, hogy ki kell-e adni az adatok sokaságát, ha azokat jelentős részben „külföldről finanszírozott” szervezet, újság kéri. Felvetette azt is, nem sérti-e az ország szuverenitását, ha a közérdekű adatok „külföldi szervezetekhez” kerülhetnek.
A főigazgató arra kérte Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, hogy ha a jelenlegi jogszabályok alapján nincs lehetőség az ilyen szervezetektől érkező közérdekű adatigénylések teljesítésének megtagadására, de szuverenitásvédelmi szempontból aggályosnak tartja ezt fajta információszolgáltatást, akkor tegye meg a szükséges lépéseket a probléma megnyugtató megoldásáért. Lánczinál nyitott kapukat döngetett Schmidt, a hivatal vezetője egyetértett a felvetéssel, és már javaslatot is tett a jogalkotónak.
