Az érettebb digitális gondolkodású vállalatok már felismerték, hogy az adatközponti szolgáltatás már nem csak a nagyobb cégek kiváltsága. A Telekom szakértőjével, Olejnyik Zsanett szenior szolgáltatás portfóliómenedzserrel beszélgettünk arról, milyen előnyei vannak – legyen szó bármilyen méretű cégről – ha a helyben üzemeltetett hardver helyett egy kiszervezett adatközponti szolgáltatást vesz valaki igénybe.
Valahogy el kell látni energiával az egyre növekvő áramigényű adatközpontokat, a Microsoft pedig a jelek szerint több lehetséges megoldást is mérlegel: a fúziós mellett az atomenergia felé is kacsintgatnak, mégpedig a kis méretű moduláris atomreaktorok (SMR) irányába. Erről árulkodik egy friss álláskiírásuk.
Miközben a digitalizáció és a fenntarthatóság, állítják az iparág szereplői, kéz a kézben járnak, a valóságban, ha egyet lépünk a színfalak mögé, kiderül, hogy az újabb és újabb, egyre több számítási kapacitást igénylő technológiák bevezetésével egyre inkább terheljük a természetet. De mi történik, ha nemcsak a színfalak mögé lépünk, hanem egyet előre is?
Kevés vezető van tisztában vele, mennyi elavult és felesleges adatot tárolnak a cégénél, és ezek hol találhatók a vállalat rendszereiben. Azt végképp nem tudják megbecsülni, mennyi tárhelyet és költséget emészt fel a fájlok őrizgetése. A Micro Focus információtechnológiai vállalat szakértői olyan fejlett, mesterséges intelligenciát is használó megoldások használatát javasolják, amelyek automatizált módon képesek feltérképezni és osztályozni az adatokat, majd összesíteni az extra védelmet igénylő, érzékeny fájlokat, valamint a felesleges állományokat.
A beruházást a megszorítások miatt függesztették fel.
A Cloudflare-rel összefogva javítja a Starlink internetszolgáltatás teljesítményét a SpaceX.
Az új generációs adatközpontokat már úgy építik meg, hogy a karbonsemlegesség érdekében sokkal többet vegyen figyelembe, mint pusztán az energiafelhasználást. Így akár egész lakótelepek távfűtését is biztosíthatja egy-egy adatközpont „fölösleges” hőenergiája.
Egyetlen év alatt 20 százalékkal több víz kellett a Google szervereinek hűtésére, és a helyzet a jövőben minden jel szerint csak tovább romlik majd.
Több alkalmazott adatai is rajta voltak az egyik ellopott, majd az eBay-en felbukkant SSD-n. A cég vizsgálatot indított, és az is kiderült, hogy nem ez az első hasonló incidens az elmúlt két évben.
Sok vád éri klímavédelmi szempontból az adatközpontokat, amelyek a globális energiafelhasználás 1-2 százalékáért (sőt Európában 3 százalékáért) felelnek. Az egyesült királyságbeli Devon városában ötletes módon hasznosítják egy adatközpont hulladékhőjét.
A Deep Green nevű brit cég miniatűr adatközpontokat telepítene több brit uszodába is, hogy a gépek által megtermelt hővel segítsenek be a fűtésbe.
A földi problémákat és veszélyeket kerülné ki az adatközpontok Holdra költöztetésével a Lonestar Data Holdings, ami atomenergiával üzemeltetné az egységeket.
Óriási, a felhasználó számára gyakorlatilag láthatatlan adatközpontok állnak a zökkenőmentes netezés mögött. Az ilyen létesítményeknek óriási igényeik vannak, és nem csupán a villamosenergiát, hanem a hűtésükre használt vizet illetően is.
A szerveralkatrészek ellátási láncában a Brexit után lehetett először érezni fennakadásokat, az orosz-ukrán háború eredményeként pedig sok termék esetében az árak is a duplájára nőttek. Egy friss magyar kutatás szerint jelenleg az alkatrészellátás, a márka és a bővíthetőség a legfontosabb szempont szervervásárláskor az iparági szereplők számára, de a rezsi emelkedése miatt egyre inkább előtérbe kerül a szerver fogyasztása is.
A tűz miatti problémák hétfő este kezdődtek, de több helyen még kedd reggel is érzékelhetők voltak.
A számítási kapacitás fenntartásához óriási energia szükséges. A briteknél ez annál is nagyobb, mint amire elsőre gondol.
A modern adatközpontok rengeteg energiát, és rendkívül bonyolult hűtést igényelnek, a természeti katasztrófák miatt pedig könnyen megsérülhetnek. Egy startup érdekes módon venné elejét ennek.
A „digitális transzformáció” mint hívószó (buzzword) már jó pár éve velünk él. Jelentése mostanára talán mindenkinek ismerős: kicsi, közepes és nagyvállalatok is a működésük egyre nagyobb részét digitalizálják, pakolják át online megoldásokra, újabban pedig felhőbe. Innentől aztán az út sokfelé ágazik, iparágtól, terméktől, szolgáltatástól függően mindenkinek más és más megoldás lehet jó. Nem mindenki épít ki saját felhőt, de nem is kell, egyre kevesebbszer van szükség rá, mert lassan szinte minden szükséges megoldás, szoftver elérhető szolgáltatásként (Software-as-a-Service – SaaS), a felhőben.
Bár a mindennapokban – amikor minden jól működik, márpedig ez ebben az esetben gyakorlatilag mindig így van – szinte láthatatlanok, az adatközpontok megkerülhetetlen szerepet játszottak abban, hogy ma abban a globális, összekötött világban élünk, amiben alapvető, hogy bármikor videótelefonálhatok egy másik kontinensre, vagy a világ másik végén lévő weblapok is olyan sebességgel töltenek be, mintha a szomszéd városban lennének. Ilyen létesítményből pedig Budapesten is találni már világszínvonalút.
Hamarabb lecsaptak az áramszolgáltató szabad kapacitásaira. A norvég állami lőszergyártó szerint nevetségessé válhatnak a NATO-ban.
