A Tartui Egyetem mérnökeinek megoldása segítheti a városokat a jövőben, hogy racionalizálják a tömegközlekedést, de a tengeri élővilágot is könnyebb lehet megfigyelni vele.
A Microsoft, a Google és az Amazon mellett a Meta is atomenergiával igyekszik fedezni a mesterséges intelligenciája egyre növekvő energiaigényét.
Már fejlesztés alatt áll az OpenAI egyik óriási adatközpontja az Egyesült Államokban, de Abu-Dhabiban erre is rálicitálhat a cég – egy csaknem négyszer ekkorával.
Több jelentés is azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia veszélyezteti a csökkentésre – vagy legalább a stagnálásra – vonatkozó globális károsanyag-kibocsátási terveket.
Turbó fokozatba kapcsolhatnak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések az Európai Unióban. A tisztviselők óriási MI-gyárakat hoznának létre, amely az egészségügytől a tudományig sorra hozná az innovációkat a világnak.
Bár a Microsoft továbbra is azt tervezi, hogy 80 milliárd dollárt költ el új adatközpontok építésére, úgy tűnik, ezt sokkal lassabban teheti meg, mint korábban tervezte.
Dél-Korea globális technológiai vezető szerepét akarnák erősíteni azzal, hogy felépítenék a világ legnagyobb adatközpontját, eddig még sehol sem látott teljesítménnyel. Nem meglepő, hogy elsősorban a mesterséges intelligenciát szolgálná ki.
Ez a második szakasza annak a projektnek, amelynek keretein belül már felépült egy egymilliárd dolláros adatközpont Lengyelországban.
Az amerikai Lonestar Data Holdings évek óta tervezi, hogy adatközpontot hoz létre a Hold felszínén. Erre hamarosan sor kerülhet.
Az USA elnöke adatközpontokkal szórná tele az országot.
Amerikai kutatók szerint 2030-ra legalább 600 ezer asztmás megbetegedésért tehetők majd felelőssé a mesterséges intelligenciát futtató adatközpontok, a közegészségügyi kiadások pedig jelentős mértékben emelkednek meg majd emiatt.
Írország fővárosának döntnökei szerint a Google egyelőre nem építheti meg a harmadik adatközpontját, mivel nem tudni, milyen energiát használna fel a működtetéséhez.
Egy friss tanulmány szerint műszakilag megoldható, hogy a Földön lévő adatközpontokat az űrbe telepítsék, és azok működőképesek legyenek. A kérdés az, mikor kerülhet erre sor.
Hogy néznek ki, és hogyan működnek az adatközpontok? Milyen hazai és nemzetközi sztenderdeknek kell megfelelniük, amikor a környezeti hatásoknak való ellenállásukat és biztonsági infrastruktúrájukat ellenőrzik az auditáló cégek? Az adatközpontoknak milyen előnyeik vannak a cégek által egyénileg, helyben üzemeltetett szerverekkel szemben? Legújabb podcastunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ szakértő vendégeinkkel.
Kezdi megközelíteni a levegő hőkiegyenlítő közegként való alkalmazása azt a határt, ahol még gazdaságosan lehet növelni az erre alapuló hűtési rendszerek hatásfokát. Az egyre nagyobb számítási sűrűségű eszközök megállíthatatlan terjedésével látszik: valamit kezdeni kell a helyzettel.
A piaci értéknél lényegesen magasabb összeget adott egy nagyobb területért a Microsoft az Egyesült Államokban.
Hatalmas adatközpontot épít Kína, ám ezúttal a víz alatt. Ezzel rengeteg elektromos energia és értékes édesvíz spórolható meg, hiszen a hűtési feladatokat 35 méter mélységben a víz fogja ellátni.
A Google és a Fervo Energy közösen oldott meg egy ötven éve létező problémát, ami végül egy újfajta geotermikus erőmű megépítéséhez vezetett.
Az O'Reilly's Cloud Adoption riportja szerint már 2021-ben a vállalkozások több mint 90%-a használt vagy tervezett bevezetni valamilyen formában felhőszolgáltatásokat (ez az arány a nagyvállalatok között 94%), a piac pedig 2028-ra 1251 milliárd dollárosra nő. A cégek nem véletlenül lépnek gyorsan: a felhő kiszámíthatóbb, nagyobb profitot generál, megbízhatóbb és biztonságosabb, mint a saját – úgynevezett on-premise – megoldások. Ráadásul, akik érzékeny adatokkal dolgoznak vagy éppen a belső működésük szempontjából fontos, hogy ne kerüljenek a dolgaik publikus felhőbe, azok ma már privát, hibrid, sőt, több felhőt is egyesítő megoldásokat is igénybe vehetnek.
Portugália nem Magyarország. Van, ahol semmilyen érdek nem írhatja felül a szabályokat és a helyiek jogos érdekeit. És ahol a kormányfői székbe kerül a korrupciógyanú. Íme a botrányba fulladt projektek, valamint a vizsgálatok célpontjául szolgáló hazai és külföldi vállalatok.
