Sok vád éri klímavédelmi szempontból az adatközpontokat, amelyek a globális energiafelhasználás 1-2 százalékáért (sőt Európában 3 százalékáért) felelnek. Az egyesült királyságbeli Devon városában ötletes módon hasznosítják egy adatközpont hulladékhőjét.
Adatközpontokra szükség van, és szükség is lesz, ez nem kérdéses. Viszont az is tény, hogy az ilyen létesítmények valósággal falják az energiát, és óriási hulladékhőt is termelnek, ami általában a légkörbe kerül. Az adatközpontok üzemeltetési költségeinek nagy részét is a hőtől való megszabadulás teszi ki. Az egyesült királyságbeli Devon városban viszont találtak egy érdekes megoldást az ott működő adatközpont hulladékhőjének hasznosítására.
A BBC beszámolja szerint a Deep Green kutatócsoport öt év alatt kidolgozott koncepciója viszonylag egyszerű: digitális kazánt készítettek mosógép méretű adatközpontjukból. Ehhez olajjal vették körül a számítógépet. Az olaj felfogja a gép által termelt hőt, amit azután hőcserélőbe pumpálnak, és a város egyik nyilvános uszodájának a melegítésére használják. A hő elegendő ahhoz, hogy a medence vizét az idő 60 százalékában körülbelül 30 fokosra melegítse, így az uszoda üzemeltetői több ezer fontot tudnak megtakarítani.
Az Amazon, az Apple és a Microsoft is megkezdte a nagy adatközpontok távfűtési rendszerekhez való csatlakoztatását, illetve összekapcsolják őket Írországban, Dániában és Finnországban. Az Alphabet áttekinti a hasonló lehetőségeket, míg a Meta megelőzve a többieket, már 2020 óta visszanyeri a felesleges hőt a dániai adatközpontjából, és ennek további bővítését tervezi.
Az európai jogalkotási erőfeszítések is ösztönzik az adatközpontokból származó hő visszanyerését, például az energiahatékonysági és a megújuló energia irányelvekkel. Az 1 MW-ot meghaladó teljes energiabevitellel rendelkező új adatközpontoknak vissza kell gyűjteniük a felesleges hőt, és azt a hálózatba kell juttatniuk, hacsak nem tudják bizonyítani, hogy ez műszakilag vagy gazdaságilag kivitelezhetetlen.
Az igazsághoz persze hozzátartozik – jegyzi meg a ZME Science –, hogy az adatközpontokat általában levegővel hűtik, és az általuk kibocsátott forró levegő nem mindig olyan meleg, mint amennyire a települési fűtési rendszereknek szükségük lenne, ezért hőszivattyút kell telepíteni a levegő felmelegítésére. Ezenkívül a lakóépületeknek és irodáknak csak fél évig vagy annál kevesebb ideig van szükségük hőre, azaz potenciálisan a termelés nagy része kárba vész. E kihívások ellenére a technológiai óriásokra nehezedik a nyomás, hogy hatékonyabban üzemeltessék az adatközpontjaikat. Dániában például a tisztviselők arra kérték az Apple-t, hogy csatlakoztassa 485 ezer négyzetméteres adatközpontját a helyi hőhálózathoz, amibe a cég végül beleegyezett. Hasonló megbeszélések zajlanak Uruguayban a Google adatközpontjával kapcsolatban.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
