Jelentősen csökkenhet az adattároló eszközök mérete az adatközpontokban. Brit és ausztrál kutatók egy olyan újfajta molekulát hoztak létre, amivel négyzetcentiméterenként 3 TB adatot lehet eltárolni.
A gyémántról leginkább az ékszerekre asszociálunk, esetleg olyan ipari felhasználásokra (fúrófejek, csiszolóeszközök), ahol fontos szerepet játszik az ásvány keménysége. Kínai kutatók egy újabb oldalát mutatták meg ennek, a több kultúrában is az örök életet szimbolizáló anyagnak.
A DNS-alapú molekuláris számítógépet eddig elsősorban adattárolásra használták. Amerikai kutatók viszont olyan technológiát fejlesztetek, amely lehetővé teszi a biológiai DNS komputer számára, hogy úgy dolgozzon, mintha „igazi” számítógép lenne.
A Huawei szerint gyors és hatékony adattárolót sikerült építeni, hála a szalagos adattárolásnak.
Amerikai kutatók egy olyan, a borostyánra hasonló anyagot hoztak létre, ami képes megvédeni a benne lévő DNS-t a hőtől és a nedvességtől, az adat kinyeréséhez pedig nincs szükség veszélyes anyagokra.
Akár egy tudományos-fantasztikus film vezérmotívuma is lehetne a DNS-ből készített processzor, azonban ezúttal amerikai kutatók meglepő, ám jól megalapozott ötletéről van szó. Ma még csak ígéretes kísérlet, de már most sejthető, hogy hamarosan komoly alkalmazások épülhetnek rá.
