Az űrbe telepítene adatközpontokat Európa, az ön adatait is ott tárolhatják
Egy friss tanulmány szerint műszakilag megoldható, hogy a Földön lévő adatközpontokat az űrbe telepítsék, és azok működőképesek legyenek. A kérdés az, mikor kerülhet erre sor.
Hogy miként lehet visszafogni így a kibocsátást, nem teljesen világos, a francia Thales Alenia Space nevű technológiai vállalat, valamint az olasz Leonardo nevű cég közös tanulmányának eredménye azonban megoldást kínálhat a problémára. A szakemberek 16 hónapon át vizsgálták, hogy mennyire lenne reális megoldás az űrbe költöztetni az adatközpontokat, és arra jutottak, hogy egyáltalán nem a Földtől elrugaszkodott az ötlet. Vagyis épp, hogy de. Attól függ, honnan nézzük.
A vizsgálatba bevonták az Airbust, az ArianeGroupot és a Német Űrügynökséget is. Christophe Valorge, a Thales Alenia Space műszaki igazgatója szerint az adatközpontok űrbéli telepítése jelentős mértékben csökkentené a környezet terhelését, a szolgáltatás színvonala azonban nem csökkenne.
Damien Dumestier az Ascend nevű projekt vezetője szerint 2036-ra összesen 13 adatközpont költözhetne az űrbe, amelyek összesen 10 MW energiát használnak el, 2050-re pedig elérnék az 1 GW-ot is. Ezek nagyjából 1400 km-es magasságban keringenének a Föld körül, háromszor magasabban, mint ahol a Nemzetközi Űrállomás van.
Hatalmas adatközpontot épít Kína, ám ezúttal a víz alatt. Ezzel rengeteg elektromos energia és értékes édesvíz spórolható meg, hiszen a hűtési feladatokat 35 méter mélységben a víz fogja ellátni.
Az Ascend projektet az Európai Unió indította azzal a céllal, hogy megvizsgálja az űrbéli adattárolás lehetőségeit, mivel a kontinens adattároló kapacitása lassan eléri az USA és Kína szintjét. Az egységeket a nap 24 órájában lehetne napenergiával működtetni, a vízhűtésre pedig nem lenne szükség, mivel az űr eleve rendkívüli hideget biztosít.
A szakemberek ugyanakkor megjegyezték: ahhoz, hogy egy ilyen projektnek valóban legyen értelme, a jelenleginél 10-szer alacsonyabb kibocsátású rakétákat kell fejleszteni a telepítéshez. Emellett az adatközpontokat rakéta-üzemannyaggal is meg kellene tankolni, hogy folyamatosan ugyanazon a pályán maradjanak, ami szintén elvesz a projekt környezetbarát mivoltából.
A The Next Web azt írja, az ArianeGroup már dolgozik egy környezetbarátabb hordozórakétán, azt azonban egyelőre még nem tudni, hogy mikor válhatnak az üzemanyagok is kevésbé szennyezővé.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.