Egy friss tanulmány szerint műszakilag megoldható, hogy a Földön lévő adatközpontokat az űrbe telepítsék, és azok működőképesek legyenek. A kérdés az, mikor kerülhet erre sor.
A Google példáján tökéletesen látni, hogy mennyire komoly terhet ró a környezetre a mesterséges intelligencia. Bár a vállalat továbbra sem engedte el, hogy 2030-ra karbonsemlegessé váljon, az elmúlt öt évben 50 százalékkal emelkedett az üvegházhatású gázkibocsátása, de 2022-höz képest is 13 százalékos a növekedés. Mindez annak köszönhető, hogy az MI jelentősen növeli az adatközpontok energiafogyasztását.
Hogy miként lehet visszafogni így a kibocsátást, nem teljesen világos, a francia Thales Alenia Space nevű technológiai vállalat, valamint az olasz Leonardo nevű cég közös tanulmányának eredménye azonban megoldást kínálhat a problémára. A szakemberek 16 hónapon át vizsgálták, hogy mennyire lenne reális megoldás az űrbe költöztetni az adatközpontokat, és arra jutottak, hogy egyáltalán nem a Földtől elrugaszkodott az ötlet. Vagyis épp, hogy de. Attól függ, honnan nézzük.
A vizsgálatba bevonták az Airbust, az ArianeGroupot és a Német Űrügynökséget is. Christophe Valorge, a Thales Alenia Space műszaki igazgatója szerint az adatközpontok űrbéli telepítése jelentős mértékben csökkentené a környezet terhelését, a szolgáltatás színvonala azonban nem csökkenne.
Damien Dumestier az Ascend nevű projekt vezetője szerint 2036-ra összesen 13 adatközpont költözhetne az űrbe, amelyek összesen 10 MW energiát használnak el, 2050-re pedig elérnék az 1 GW-ot is. Ezek nagyjából 1400 km-es magasságban keringenének a Föld körül, háromszor magasabban, mint ahol a Nemzetközi Űrállomás van.
Az Ascend projektet az Európai Unió indította azzal a céllal, hogy megvizsgálja az űrbéli adattárolás lehetőségeit, mivel a kontinens adattároló kapacitása lassan eléri az USA és Kína szintjét. Az egységeket a nap 24 órájában lehetne napenergiával működtetni, a vízhűtésre pedig nem lenne szükség, mivel az űr eleve rendkívüli hideget biztosít.
A szakemberek ugyanakkor megjegyezték: ahhoz, hogy egy ilyen projektnek valóban legyen értelme, a jelenleginél 10-szer alacsonyabb kibocsátású rakétákat kell fejleszteni a telepítéshez. Emellett az adatközpontokat rakéta-üzemannyaggal is meg kellene tankolni, hogy folyamatosan ugyanazon a pályán maradjanak, ami szintén elvesz a projekt környezetbarát mivoltából.
A The Next Web azt írja, az ArianeGroup már dolgozik egy környezetbarátabb hordozórakétán, azt azonban egyelőre még nem tudni, hogy mikor válhatnak az üzemanyagok is kevésbé szennyezővé.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
