Üzleti célok, munkaerőgazdálkodás, létszám, fluktuáció, túlórák és szabadságok: csak néhány azok közül a legfontosabb pontok közül, amelyek a HR- és szakmai vezetőket naponta foglalkoztatják. Szerencsére most már vannak olyan mutatók, amelyek segítenek ezek menedzselésében.
A digitalizáció, az intelligens technológiák és az erre épülő állami ügykezelési rendszer kijelöli a jövő további irányait, a NAV 2.0 pedig már itt is van velünk. A könyvelői szakmát azonban nem helyettesíti mindez, hanem új feladatok elé állítja.
A koronavírus-járvány hatására átalakulhat a béren kívüli juttatások rendszere. Ami biztos: a papír alapú utalványok fölött eljár az idő, a kártyás, illetve az online felhasználásra kell fókuszálni. Interjúnk Szendrő Tamással, az Edenred Magyarország ügyvezetőjével.
Hogyan lehet több ezer, különböző családi helyzetben lévő vagy speciális igényekkel rendelkező ember munkabeosztását, pihenő- és szabadidejét a munkáltató és munkavállaló számára is kielégítő módon kezelni, úgy, hogy a munkajogi előírások se sérüljenek? Viszonylag sok munkavállalót alkalmazó cégeket kérdeztünk, ők hogyan boldogulnak, és mekkora segítséget jelentenek a meglévő időtervező, -beosztó alkalmazások.
Évről évre izgalmas kérdés, hogyan változnak a vállalati juttatások, több vagy kevesebb cafeteriát kapnak a dolgozók, miközben a cégeket érthetően az foglalkoztatja, hogyan lehet a meglévő szabályozások mellett ösztönző csomagokat összeállítani. E kérdéseket sajnálatos módon az élet egy újabbal egészítette ki: mi lehet a válasz arra, hogy a koronavírus-járvány miatt a cafeteria-keretek jelentős része egy ideig nem használható fel
Egyre több szektorban (jelesül a kiskereskedelemben, az autóiparban, a logisztikában, a mezőgazdaságban) és egyre több munkakörnél fordul elő, hogy lasszóval kell fogni a jelentkezőket, illetve a munkatársak már egy kicsivel magasabb bér ígéretére is állást, munkáltatót váltanak. Mit lehet tenni ilyen helyzetben, milyen – anyagi és nem anyagi – motivációs eszközökhöz lehet nyúlni a munkabér mellett, mi hatásos, mi nem, egyáltalán mi a fontos egy munkavállalónak, és milyen generációs különbségek, elvárások vannak a bér és egyéb juttatások tekintetében? E kérdésekre kerestük a választ.
Hogyan készüljünk rá és mi lesz utána? Egy csokorba szedtük és megválaszoltuk a NAV-bekötéssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket
Alig valamivel kevesebb, mint egy hónapjuk maradt a vállalkozásoknak, hogy felkészüljenek arra, 1 millió helyett már a 100 ezer forintnál nagyobb összegű általános forgalmi adót (áfa) tartalmazó ügyleteiket is kötelesek lesznek bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). Ezt a leghatékonyabban egy számlázó programon keresztül tudják megtenni, ami a számla kibocsátásakor automatikusan, az interneten keresztül képes beküldeni a számla adatait a NAV rendszerébe. Ám ennek kapcsán még mindig egy sor kérdés foglalkoztatja az érintett vállalkozókat. Az alábbiakban ezekre próbálunk megnyugtató válaszokat adni.
Bár a gazdasági élet egyre több területén alkalmaznak már robotokat, hogy megkönnyítsék a munkafolyamatokat, számos tevékenységet teljes mértékben soha nem válthatnak ki a mesterséges intelligencia teremtményei. Ilyen a vállalati belső ellenőrzés, amelynél mindig is szükség lesz emberekre. Például azért, hogy megalkossák azokat a szabályokat, amelyek alapján a robotok ellenőrzik a munkafolyamatokat, és észrevesznek minden kihágást, szabálysértést, anomáliát.
Életünk valamennyi területén gőzerővel tör előre a digitalizáció, megkönnyítve ezzel ügyes-bajos dolgaink elintézését, miért pont a könyvelés lenne ez alól a kivétel? De vajon kell-e félniük a könyvelőknek attól, hogy a kézi számlázásról elektronikusra való áttérés miatt nem lesz munkájuk? Utánajártunk, hogy e félelem mennyire megalapozott a szakmában, hogyan alakítja át a digitalizáció a könyvelők munkáját, változtatja meg feladataikat, milyen új készségeket kíván meg tőlük és hol tartanak a változáshoz való alkalmazkodásban.
Havonta félmillió forintot is megtakaríthat egy átlagos hazai vállalkozás, ha áttér a szoftveres számlafeldolgozásra. A megdöbbentő számadatnak az ad aktualitást, hogy a tervek szerint 2018. július 1-jétől azokat a számlákat, amelyek adóalanyok közötti, belföldi áfás ügyletekről szólnak, valamint amelyekben az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, tételesen és valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép kapcsolat segítségével, manuális beavatkozás nélkül. Ez vonatkozik a számlatömbön kiállított, papír alapú számlákra is!
Akár új vállalkozást indít, akár egy meglévőt bővítene, adódik a kérdés: miből fogja mindezt megvalósítani? A tipikus kisvállalkozásoknak, vagyis a nettó 200 millió forint éves árbevétel alattiaknak szól részletes útmutatónk.
Összeszorul a gyomrunk, bármilyen nem várt levél érkezik a NAV-tól, főleg, ha adóellenőrzést helyeznek kilátásba. Azt érezzük, hogy hiába próbáltunk minden szabályt betartani, „azért jönnek, hogy megbüntessenek.” Pedig nem kellene rettegnünk a hatóságtól, ha felkészülünk, ugyanúgy, mintha egy tárgyalásra érkezne az üzleti partnerünk. És igen, itt is komoly profitot bukhatunk, ha nem sül el jól a biznisz.
A változások miatt újra frissíteni kell a bérszámfejtő szoftvereket, ami a...
