Az igazgatótanácsok nem teszik a dolgukat, a felsővezetők nem néznek a középvezetők körmére, nem működnek rendesen a vállalati belső ellenőrzések – jelentette ki Usidzsima Sin, a Japan Corporate Governance Network nevű nonprofit tanácsadó hálózat vezetője, tavaly októberben. Annak kapcsán, hogy kiderült, a szigetország harmadik legnagyobb acélipari cégénél, a Kobe Steelnél legalább tíz évig hamisították egyes termékeik minőségi adatait. Aminek a levét a vállalat több mint félezer vevője itta meg, amelyek az audit hiánya miatt silányabb minőségű portékákat kaptak, anélkül, hogy erről azok átvételekor tudomást szereztek volna. Meglehetősen neves cégekről van szó: a Toyotáról vagy a Nissanról, de hogy ne csak a japánokat említsünk, a Boeing és a Daimler is a botrány kárvallottjai lettek. Meg persze közvetve az ő termékeiket megvásárló fogyasztók.
Magyarországon két éve az Állami Számvevőszék tárt fel hiányosságokat a kecskeméti székhelyű Bács-Kiskun Megyei Kórháznál és a miskolci központtal működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórháznál az irányítószervi feladatellátásban, a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése területén, illetve a kórházak pénzügyi és vagyongazdálkodásában is. A visszásságokat alapvetően az idézte elő, hogy egyik intézménynél sem került sor a belső ellenőrzési kézikönyv jogszabályban előírt kétévenkénti felülvizsgálatára és módosítására. Hogy mindez hogyan hatott a betegek ellátására, arról nem szól a fáma, mindenesetre aligha megnyugtató, ha valakit vagy a hozzátartozóját egy olyan kórházban kezelnek, amelynek a működése gyakorlatilag kontrollálatlan.
Ez csak két példa arra, milyen következményei lehetnek annak, ha egy cégen belül hiányzik a belső ellenőrzés, vagy az nem megfelelő. „Minden vállalaton belül szükség van arra, hogy legyen egy objektív kép a szervezet stratégiai céljainak megvalósulásáról és a belső működés megfelelőségéről. A belső ellenőrzés célja, hogy független ellenőrzési és tanácsadói tevékenységeivel fejlessze a szervezetet, és növelje annak eredményességét” – foglalja össze e szakma lényegét Szabó István, a KPMG Magyarország szenior menedzsere.
Hármas védelmi tagolás
Egy szervezet belső működési biztonságát egy hármas védelmi vonal tudja a legeredményesebben garantálni. Az első, hogy a cég ismeri és üzleti folyamataiban kezeli a kockázatait, a második a vállalati szintű kockázatkezelés, a compliance, jog és biztonság (security) szintje, a harmadik maga a belső ellenőrzési funkció megvalósítása.
A hagyományos hármas tagolást manapság viszont kikezdi a gőzerővel terjedő digitalizáció és mesterséges intelligencia. Ez azért nem teljesen szerencsés, mert a szervezeti szerepek és a hatósági szabályozások is ezekre épülnek. A nagy cégek belső audit rendszerei jelenleg úgy működnek, hogy az ezzel foglalkozó csoport jellemzően egy kockázatelemzésen alapuló, előre meghatározott éves menetrend szerint szúrópróbaszerűen, utólag vizsgálja egy-egy részleg tevékenységét vagy funkciókon átívelő folyamatait.
Digitalizáció, mesterséges intelligencia
A digitalizáció ezzel szemben azt kínálja a társaságoknak, hogy folyamatosan és valós időben vehetik górcső alá a cégen belül zajló összes tevékenységet, anélkül, hogy a dolgozóknak meg kellene állniuk és kipakolniuk a kartonokat a szekrényből. Ha pedig a teljesen digitális folyamat mesterséges intelligenciával is összekapcsolódik, akkor alkalmassá válik arra is, hogy a belső szabályoknak ellentmondó vagy egyszerűen csak szokatlan eseményekre valós időben felhívja az üzemeltetője figyelmét. Illetve akár meg is akadályozhatja azt, például egy helytelennek tűnő átutalás teljesítését.
Fontos változás, hogy a mesterséges intelligencia csatasorba állításával az adatok minősége és komplexitása sokkal magasabb lehet, mégsem kerül több emberi erőforrásba előállítani azokat. Szabó István szerint a robotizáció és a mesterséges intelligencia az adatok minőségére is jótékonyan hat, hiszen az ellenőrzések mintavétel helyett a teljes adathalmazt vizsgálják. Így a döntések megbízhatóbb alapokra épülhetnek és maga a folyamat is hatékonyabb.
Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus 1941-ben alkotta meg a robotika három törvényét, amelyek garantálják az emberek biztonságát a robotok által vezérelt világban. Ezek:
Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus 1941-ben alkotta meg a robotika három törvényét, amelyek garantálják az emberek biztonságát a robotok által vezérelt világban. Ezek:A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.A sci-fi író által megalkotott robotika törvénye is szól arról, hogy a robotnak meg kell védenie az embert – ez ma már a valóságban is egy kérdés. Ha nem is fizikai sérülésekre, de a cégvilágban a vállalat és a tevékenysége által érintett emberek értékeinek, munkájának a sérülésére valóban fel kell készülni. A mesterséges intelligencia egyik komoly felhasználási területe az lesz, hogy az emberek munkafolyamatait ellenőrzi – ez egy közös érdek.
Érdekes módon a robotok alkalmazásával az ellenőrzés rövidtávon nem lett olcsóbb és nem is kell kevesebb ember, hiszen igény van a még pontosabb képre. Ahogy a technológia fejlődött, úgy az elvárások, sőt, a szabályozás is egyre többet követel meg.
Az AI hatása az emberi munkára
Kérdés, hogy mi lesz a dolgozókkal, akiknek a tevékenységét a mesterséges intelligencia kiváltja? Szabó István úgy véli, a belső ellenőröknek nincs mitől tartaniuk, a robotok nem fogják elvenni a munkájukat. Sőt profitálhatnak abból, hogy a monoton, jelentős szellemi kapacitást nem igénylő feladatokat – például a szerződések, számlák és egyéb bizonylatok kézi ellenőrzését – nem nekik kell elvégezniük. Ezáltal jóval több idejük marad a stratégiai gondolkodást, elmélyülést vagy magasabb szintű EQ-t igénylő munkákra, amelyeket így jobb minőségben is lesznek képesek elvégezni. Addig biztosan szükség lesz egy vállalatnál a belső ellenőrzésre, amíg egy szervezetben az emberi szintű menedzsment érdemben beavatkozik. Sőt, a gépek működése sem 100 százalékban kiszámítható, főleg komplex, sok modulból álló rendszerek esetén, ezért minél digitalizáltabb egy vállalat, annál inkább elengedhetetlen a gépek munkájának ellenőrzése is.
A cikk teljes szövegét az Adózóna.hu oldalunkon itt olvashatja el.
